33. Stressz
A letaglózó kiégés
A stresszről kiderült, hogy szinte minden egészségügyi problémával összefügg: a szívrohammal, magas vérnyomással, szívbajjal, fekélyekkel, vastagbélgyulladással, fejfájásokkal, hátfájásokkal, asztmával, idegösszeroppanással, sőt még a rákkal is. Még egészen kis mértékű stressz is betegséget válthat ki, amikor kimerültséget, unalomérzetet, nyugtalanságot, kielégületlenségérzést és depressziót okoz.
Mi a “stressz”?
A stressz minden olyan helyzetben előfordul, amely változtatást igényel tőlünk. A stressz akkor is jelen van, amikor bizonyos helyzetekhez igazodunk, vagy ezeket megoldjuk. Ilyenkor igen-igen kellemes érzéseket kelt bennünk. Például amikor lesiklunk egy enyhe lejtőn, győzünk egy versenyen, vagy munkahelyi előmenetelünk esetén.
Más stresszhelyzetek talán nem ennyire izgalmasak, mégis a megelégedettség érzését keltik bennünk: egy romantikus este, dicséret egy munkatárstól, gyermekünk jó jegyekkel teli ellenőrző könyve.
Megint másféle stresszhelyzetek viszont legyengíthetnek minket, noha önmagukban jók: egy esküvő vagy családi összejövetel.
Létezik továbbá olyan stressz, amely kimerít, lehangol, kétségbeesetté tesz: egy szeretett lény elvesztése, válás, lázadó gyermekek, jogi problémák, munkanélküliség.
Az egészség az az adottság, amely az élet stresszhelyzeteit adaptálni, feldolgozni tudja. Ha ez így van, akkor az egészséges emberek megtalálják a módját annak, hogy stresszhelyzetüket pozitív egyensúlyi állapotba billentsék át.
A stresszproblémák egyre rosszabbodnak...
A modern élet irama az idő fogaskerekei közé vetett bennünket. Állandóan arra kapunk késztetést, hogy menjünk most, nézzük most, vásároljunk most, élvezzük most. A hirdetések, reklámok tudomásunkra hozzák, hogy csak ez az egyetlen ilyen esélyünk van az életben, és jobban tesszük, ha addig ragadjuk meg, amíg még lehet.
Ám néhány éven át tartó rohanás és vásárlás után kezdjük elnyűttnek és csalódottnak érezni magunkat. A számlát később vitathatatlanul meg kell fizetni: kiégés, kétségek, gyenge egészség, depresszió, az élet iránti érdeklődés elvesztése az ár. Ez az ördögi körforgás sok jóhiszemű embert csapdába csalt már.
Hogyan védekezhetünk az ilyen forgatókönyv megvalósulása ellen?
A stressz nehezen tud komoly kárt okozni az egészséges szervezetnek. A stressz elleni egy-két egyszerű “oltással” megvédhetjük szervezetünket káros kihatásai ellen. Néhány a fontosabbak közül:
• Rendszeres, aktív testgyakorlás, legalább napi 30 percig. A testgyakorlás endorphint termel, a jó közérzet
hormonját, amely védelmet nyújt a stressz ellen. A napfény és a friss levegő is termel endorphint, tehát a szabad levegőn végzett testgyakorlás kétszeresen jótékony.
• Egyszerű, vegetáriánus beállítottságú étrend. A szervezet könnyen kezeli az ilyen étrendet. Az eredmény pedig megnövekedett energia, hatékonyság és tűrőképesség.
• A cigaretta, alkohol, koffein és más káros dolgok elhagyása. Ezeknek az anyagoknak köszönhetően ugyancsak meg kell fizetni később az adósságot, gyakran már másnap.
• Elegendő nyugalom. Ide tartozik a jó éjszakai alvás és a rendszeres pihenési alkalmak, az üdülés és a kikapcsolódás.
• A víz korlátlan külső és belső alkalmazása. Igyunk elég vizet, annyit, hogy a vizelet világos színű maradjon (napi 6-8 pohárral). Egy meleg-hideg zuhany máris jó indítása a napnak.
• Szilárd élethorgonyok. A hit, szerető otthon, sikerélményeket adó állás, ihletet, ösztönzést nyújtó barátok, életcél – stressz elleni védőoltások.
• Pozitív gondolkodás, derűlátó beállítottság. Képzeljünk el egy roskatag embert, amint szakadó esőben dolgozni megy, és átkozza az egészet. Mi zajlik le benne? Most pedig képzeljünk magunk elé három derűs gyermeket, amint ugyanabban az esőben játszanak. Mi zajlik le a szívükben? Kinek van több stresszben része? A különbség nem a körülményekben, hanem a körülményekkel szemben tanúsított magatartásban van.
Az életben szinte mindig van választási lehetőség. Ne halogassunk, ne késlekedjünk! Szagolgassuk a virágokat, mosolyogjunk, játsszunk a gyermekekkel. Az élet ilyen megközelítése nem kerül sokba, s elkerüli a másnapi kiábrándultságérzést. És később sem hajtja be rajtunk az adósságot, ehelyett bőkezű osztalékot fizet.
“Ahogyan az ember a szívében gondolkodik, olyan ő.” (Példabeszédek könyve, 23:7)
A stresszről kiderült, hogy szinte minden egészségügyi problémával összefügg: a szívrohammal, magas vérnyomással, szívbajjal, fekélyekkel, vastagbélgyulladással, fejfájásokkal, hátfájásokkal, asztmával, idegösszeroppanással, sőt még a rákkal is. Még egészen kis mértékű stressz is betegséget válthat ki, amikor kimerültséget, unalomérzetet, nyugtalanságot, kielégületlenségérzést és depressziót okoz.
Mi a “stressz”?
A stressz minden olyan helyzetben előfordul, amely változtatást igényel tőlünk. A stressz akkor is jelen van, amikor bizonyos helyzetekhez igazodunk, vagy ezeket megoldjuk. Ilyenkor igen-igen kellemes érzéseket kelt bennünk. Például amikor lesiklunk egy enyhe lejtőn, győzünk egy versenyen, vagy munkahelyi előmenetelünk esetén.
Más stresszhelyzetek talán nem ennyire izgalmasak, mégis a megelégedettség érzését keltik bennünk: egy romantikus este, dicséret egy munkatárstól, gyermekünk jó jegyekkel teli ellenőrző könyve.
Megint másféle stresszhelyzetek viszont legyengíthetnek minket, noha önmagukban jók: egy esküvő vagy családi összejövetel.
Létezik továbbá olyan stressz, amely kimerít, lehangol, kétségbeesetté tesz: egy szeretett lény elvesztése, válás, lázadó gyermekek, jogi problémák, munkanélküliség.
Az egészség az az adottság, amely az élet stresszhelyzeteit adaptálni, feldolgozni tudja. Ha ez így van, akkor az egészséges emberek megtalálják a módját annak, hogy stresszhelyzetüket pozitív egyensúlyi állapotba billentsék át.
A stresszproblémák egyre rosszabbodnak...
A modern élet irama az idő fogaskerekei közé vetett bennünket. Állandóan arra kapunk késztetést, hogy menjünk most, nézzük most, vásároljunk most, élvezzük most. A hirdetések, reklámok tudomásunkra hozzák, hogy csak ez az egyetlen ilyen esélyünk van az életben, és jobban tesszük, ha addig ragadjuk meg, amíg még lehet.
Ám néhány éven át tartó rohanás és vásárlás után kezdjük elnyűttnek és csalódottnak érezni magunkat. A számlát később vitathatatlanul meg kell fizetni: kiégés, kétségek, gyenge egészség, depresszió, az élet iránti érdeklődés elvesztése az ár. Ez az ördögi körforgás sok jóhiszemű embert csapdába csalt már.
Hogyan védekezhetünk az ilyen forgatókönyv megvalósulása ellen?
A stressz nehezen tud komoly kárt okozni az egészséges szervezetnek. A stressz elleni egy-két egyszerű “oltással” megvédhetjük szervezetünket káros kihatásai ellen. Néhány a fontosabbak közül:
• Rendszeres, aktív testgyakorlás, legalább napi 30 percig. A testgyakorlás endorphint termel, a jó közérzet
hormonját, amely védelmet nyújt a stressz ellen. A napfény és a friss levegő is termel endorphint, tehát a szabad levegőn végzett testgyakorlás kétszeresen jótékony.
• Egyszerű, vegetáriánus beállítottságú étrend. A szervezet könnyen kezeli az ilyen étrendet. Az eredmény pedig megnövekedett energia, hatékonyság és tűrőképesség.
• A cigaretta, alkohol, koffein és más káros dolgok elhagyása. Ezeknek az anyagoknak köszönhetően ugyancsak meg kell fizetni később az adósságot, gyakran már másnap.
• Elegendő nyugalom. Ide tartozik a jó éjszakai alvás és a rendszeres pihenési alkalmak, az üdülés és a kikapcsolódás.
• A víz korlátlan külső és belső alkalmazása. Igyunk elég vizet, annyit, hogy a vizelet világos színű maradjon (napi 6-8 pohárral). Egy meleg-hideg zuhany máris jó indítása a napnak.
• Szilárd élethorgonyok. A hit, szerető otthon, sikerélményeket adó állás, ihletet, ösztönzést nyújtó barátok, életcél – stressz elleni védőoltások.
• Pozitív gondolkodás, derűlátó beállítottság. Képzeljünk el egy roskatag embert, amint szakadó esőben dolgozni megy, és átkozza az egészet. Mi zajlik le benne? Most pedig képzeljünk magunk elé három derűs gyermeket, amint ugyanabban az esőben játszanak. Mi zajlik le a szívükben? Kinek van több stresszben része? A különbség nem a körülményekben, hanem a körülményekkel szemben tanúsított magatartásban van.
Az életben szinte mindig van választási lehetőség. Ne halogassunk, ne késlekedjünk! Szagolgassuk a virágokat, mosolyogjunk, játsszunk a gyermekekkel. Az élet ilyen megközelítése nem kerül sokba, s elkerüli a másnapi kiábrándultságérzést. És később sem hajtja be rajtunk az adósságot, ehelyett bőkezű osztalékot fizet.
“Ahogyan az ember a szívében gondolkodik, olyan ő.” (Példabeszédek könyve, 23:7)
