34. Depresszió
Foglalkozzunk az érzéseinkkel!
Szakértők szerint a fejlett nyugati országokban élő népesség harminc százaléka szenved az idegességtől, depressziótól olyan komoly mértékben, hogy segítségre van szüksége. Nyugtatószerek és antidepresszánsok milliárdjait nyeljük le minden évben az arra irányuló kétségbeesett erőfeszítésben, hogy helytálljunk a munkában, a magánéletben. És a depressziósok száma csak növekszik.
De vajon a depresszió nem szerves része az életnek?
Igen, a depresszió normális emóció, az ilyen érzések valóban az élethez tartoznak, de nem lehet valamely testi és pszichológiai betegség tünete.
Honnan tudjuk, hogy átléptük ezt a határt?
A szomorúság és csüggedtség gyakran társul csökkent fizikai aktivitással. Vessünk egy pillantást néhányra a depressziós érzések főbb típusai közül:
• A rossz hangulat gyakran izgalmi periódusokat, kimerültséget vagy más ilyen jellegű stresszállapotot követ. Ezek a depressziók rövid ideig tartanak, és csak ritkán igényelnek kezelést.
• A visszaható depressziók olyan súlyos válságokból fakadnak, mint amilyen egy szerettünk elvesztése, válás, munkanélküliség, kényszerű költözés vagy komoly betegség. A hatás gyakorta védekező jellegű, hogy időt biztosítson a gyógyuláshoz. Támogató, segítő jelleggel akkor javallott az agresszívabb kezelés, ha a depresszió komoly, vagy hosszabb ideje tart.
• A biológiai depressziók gyakran örökölhetők. Jönnek és mennek, legtöbbször minden látható ok nélkül. Ezek a depressziók olykor kedvezően reagálnak a kezelésre, noha kezelés mellett is hónapokig elhúzódhatnak.
• A pszichotikus depressziók eseteinél az egyén elveszíti a valósággal való érintkezést. Ez szakirányú ellátást kíván.
Hogyan lehet segíteni a depressziós embereken?
• Étrend. A rendszeres időközökben elfogyasztott friss, természetes táplálék csökkenti a fizikai stresszt. Ha egykét napig csak friss gyümölcsöt fogyasztunk, csodákat művelhet: megtisztítja az értelmet és száműzi a kimerültséget.
• Nyugalom. Az elcsendesedés és a nyugalom időszakai különösen fontosak a mai, gyors iramú, feszültségektől terhes életben. Ami az alvást illeti: legjobban tesszük, ha hét-nyolc órát alszunk éjszaka.
• Mozgás. Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb felfedezése volt a testgyakorlás áldásos volta. A rendszeres, aktív mozgás javítja a kedvet, növeli a jó közérzetet, javítja az alvás minőségét, oldja a stresszt, előmozdítja az egészséget és segít megelőzni a betegségeket. A mindennapi tempós, egyórás gyaloglás több jót tesz sok depressziós embernek, mint a gyógyszerek.
Mit kezdhetünk még a depresszióval?
A pszichológiai tényezők is fontosak:
• Minden embernek, akár depressziós, akár nem, szüksége van egy szilárd vázra, rendszerre az életben. Ez a tartóoszlop javítja a hatékonyságot és a stabilitást.
• Termelékenység. Az emberek alapvető szükséglete, hogy valamilyen tevékeny munkát végezzenek, legyen az akár egy cég vezetése, autómosás vagy ételkészítés. Annak, aki depressziós, különösképpen szüksége van a valami hasznos dolog elvégzéséből fakadó megelégedettség érzésére nap mint nap.
• Célok. Bátorítsuk a depressziós személyt arra, hogy készítsen listát a pozitív és érdekes tevékenységekről, majd dolgozzon egy-egy alkalommal ezeken a területeken. Pipálja ki, amit már megcsinált.
• Választások. Még a súlyosan depressziós emberek is hozhatnak egyszerű, mindennapos döntéseket, választhatnak. Ilyen például annak eldöntése, hogy valaki felkeljen-e reggel, vagy maradjon az ágyban, nézzen-e televíziót egész nap, vagy keressen valami más tevékenységet, öltözzön fel rendesen, vagy maradjon háziköntösben. Az ilyen, nap mint nap hozott döntések sokat számítanak, mert formálják a jövőt. Még a súlyos agyi és idegrendszeri (mentális) problémákkal küszködő emberek is javíthatnak valamennyit azon a képességükön, hogy megbirkózzanak a különböző élethelyzetekkel.
• Lelki horgonyok. Kell, hogy legyen értelme számunkra az életnek, s hogy értékelni tudjuk – máskülönben kétségbeesés, krónikus ürességérzet, az ingadozás érzése uralkodik el rajtunk. A lelki növekedés, Isten keresése választ adhat a nyugtalanságra, félelemre, bűntudatra és neheztelésre. Helyreállíthatja az életerőt és az életkedvet.
Különleges indokkal gyógyszerek is felírhatók egy megállapított időtartamra. Krónikus használatuk függéshez és felfokozódó depresszióhoz vezethet.
A depresszió többé már nem félelmetes és csüggesztő krónikus csapás, mint amilyen valaha volt. A fizikai egészség javításával, pozitív mentális viselkedési formák kialakításával, lelki célok kitűzésével a legtöbb ember képes arra, hogy kezelje depressziós érzéseit, hogy sikerekkel párosuló, tevékeny, eredményes, produktív életet éljen.
Szakértők szerint a fejlett nyugati országokban élő népesség harminc százaléka szenved az idegességtől, depressziótól olyan komoly mértékben, hogy segítségre van szüksége. Nyugtatószerek és antidepresszánsok milliárdjait nyeljük le minden évben az arra irányuló kétségbeesett erőfeszítésben, hogy helytálljunk a munkában, a magánéletben. És a depressziósok száma csak növekszik.
De vajon a depresszió nem szerves része az életnek?
Igen, a depresszió normális emóció, az ilyen érzések valóban az élethez tartoznak, de nem lehet valamely testi és pszichológiai betegség tünete.Honnan tudjuk, hogy átléptük ezt a határt?
A szomorúság és csüggedtség gyakran társul csökkent fizikai aktivitással. Vessünk egy pillantást néhányra a depressziós érzések főbb típusai közül:
• A rossz hangulat gyakran izgalmi periódusokat, kimerültséget vagy más ilyen jellegű stresszállapotot követ. Ezek a depressziók rövid ideig tartanak, és csak ritkán igényelnek kezelést.
• A visszaható depressziók olyan súlyos válságokból fakadnak, mint amilyen egy szerettünk elvesztése, válás, munkanélküliség, kényszerű költözés vagy komoly betegség. A hatás gyakorta védekező jellegű, hogy időt biztosítson a gyógyuláshoz. Támogató, segítő jelleggel akkor javallott az agresszívabb kezelés, ha a depresszió komoly, vagy hosszabb ideje tart.
• A biológiai depressziók gyakran örökölhetők. Jönnek és mennek, legtöbbször minden látható ok nélkül. Ezek a depressziók olykor kedvezően reagálnak a kezelésre, noha kezelés mellett is hónapokig elhúzódhatnak.
• A pszichotikus depressziók eseteinél az egyén elveszíti a valósággal való érintkezést. Ez szakirányú ellátást kíván.
Hogyan lehet segíteni a depressziós embereken?
• Étrend. A rendszeres időközökben elfogyasztott friss, természetes táplálék csökkenti a fizikai stresszt. Ha egykét napig csak friss gyümölcsöt fogyasztunk, csodákat művelhet: megtisztítja az értelmet és száműzi a kimerültséget.
• Nyugalom. Az elcsendesedés és a nyugalom időszakai különösen fontosak a mai, gyors iramú, feszültségektől terhes életben. Ami az alvást illeti: legjobban tesszük, ha hét-nyolc órát alszunk éjszaka.
• Mozgás. Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb felfedezése volt a testgyakorlás áldásos volta. A rendszeres, aktív mozgás javítja a kedvet, növeli a jó közérzetet, javítja az alvás minőségét, oldja a stresszt, előmozdítja az egészséget és segít megelőzni a betegségeket. A mindennapi tempós, egyórás gyaloglás több jót tesz sok depressziós embernek, mint a gyógyszerek.
Mit kezdhetünk még a depresszióval?
A pszichológiai tényezők is fontosak:
• Minden embernek, akár depressziós, akár nem, szüksége van egy szilárd vázra, rendszerre az életben. Ez a tartóoszlop javítja a hatékonyságot és a stabilitást.
• Termelékenység. Az emberek alapvető szükséglete, hogy valamilyen tevékeny munkát végezzenek, legyen az akár egy cég vezetése, autómosás vagy ételkészítés. Annak, aki depressziós, különösképpen szüksége van a valami hasznos dolog elvégzéséből fakadó megelégedettség érzésére nap mint nap.
• Célok. Bátorítsuk a depressziós személyt arra, hogy készítsen listát a pozitív és érdekes tevékenységekről, majd dolgozzon egy-egy alkalommal ezeken a területeken. Pipálja ki, amit már megcsinált.
• Választások. Még a súlyosan depressziós emberek is hozhatnak egyszerű, mindennapos döntéseket, választhatnak. Ilyen például annak eldöntése, hogy valaki felkeljen-e reggel, vagy maradjon az ágyban, nézzen-e televíziót egész nap, vagy keressen valami más tevékenységet, öltözzön fel rendesen, vagy maradjon háziköntösben. Az ilyen, nap mint nap hozott döntések sokat számítanak, mert formálják a jövőt. Még a súlyos agyi és idegrendszeri (mentális) problémákkal küszködő emberek is javíthatnak valamennyit azon a képességükön, hogy megbirkózzanak a különböző élethelyzetekkel.
• Lelki horgonyok. Kell, hogy legyen értelme számunkra az életnek, s hogy értékelni tudjuk – máskülönben kétségbeesés, krónikus ürességérzet, az ingadozás érzése uralkodik el rajtunk. A lelki növekedés, Isten keresése választ adhat a nyugtalanságra, félelemre, bűntudatra és neheztelésre. Helyreállíthatja az életerőt és az életkedvet.
Különleges indokkal gyógyszerek is felírhatók egy megállapított időtartamra. Krónikus használatuk függéshez és felfokozódó depresszióhoz vezethet.
A depresszió többé már nem félelmetes és csüggesztő krónikus csapás, mint amilyen valaha volt. A fizikai egészség javításával, pozitív mentális viselkedési formák kialakításával, lelki célok kitűzésével a legtöbb ember képes arra, hogy kezelje depressziós érzéseit, hogy sikerekkel párosuló, tevékeny, eredményes, produktív életet éljen.
