Görögdinnye
Magyar nevével ellentétben a görögdinnye Afrikában őshonos, valószinűleg a Kalahári-sivatagban. Korán felismerték magas viztartalmát, igy a sivatagos területeken kiváló vizforrásnak minősült. Először Egyiptomban termesztették kb. 5000 évvel ezelőtt. A hieroglifákon többször is felfedezhető a gyümölcs, és gyakran került a fáráók sirjaiba is, hogy a hiedelem szerint táplálja az elhunytat a túlvilágon. A Biblia beszámolója szerint, amikor Mózes kivezette a zsidókat az egyiptomi fogságból és a pusztában való mannaevés egyhangúsága miatt lázadtak, akkor felhánytorgatták neki, hogy minek hozta ki őket Egyiptomból, ahol volt bőségesen ennivaló, többek között dinny is (4Móz 11,5). Mivel Egyiptomban mind a görög- mind pedig a sárgadinnyét is ismerték ezidőtájt, elképzelhető, hogy elégedetlen zsidók mindkettő után sóvárogtak.
Egyiptomból lassan elterjedt a mediterrán vidéken kereskedő hajók segitségével. A Kr.u. 10. században jutott el Kinába, hogy jelenleg Kina a világ legnagyobb görögdinnye termelője.
A 13. században a mórok Európa szinten minden területére eljutottatják a gyümölcsöt. Amerika felfedése után az afrikai rabszolgákon keresztül ismerik a tengerentúlon.
A görögdinnye népszerűsége töretlen az egész világon, nálunk piros és sárgabelű változata is ismert. A Közel-Keleten előszeretettel eszik pörkölt, sózott magját, melyről azóta kiderült, hogy jelentős gyógyhatással rendelkezik. A görögdinnyéről már az arabok is tudták, hogy a szoptatós anyáknak fokozza a tejelválasztását. Azóta a kutatások más gyógyhatásokat is kimutattak a görögdinnyével kapcsolatban, bár minden bizonnyal számos dolog még felfedezetlen maradt. A növény sziklevélkivonata nagy mennyiségű szuperoxid-dizmutáz enzimet, rejt mely képes a szabad gyökök elbontására és semlegesitésére.
Antioxidáns hatás
A szervezetben az oxidációs folyamatok során keletkező reaktiv szabad gyökök nagyban hozzájárulnak olyan betegségek kialalkulásához, mint daganatok, reumás betegségek, vagy a sziv- és érrendszeri elváltozások. A görögdinnyében található antioxidáns vegyületek alkalmasak arra, hogy ezeket a káros mulekulákat közömbösitsék. Nagyon erős antioxidáns komponense az A-vitamin, az A-vitamin előanyaga a béta-koratin. Ezek a vegyületek hozzájárulnak ahhoz is, hogy a szemlencsén keletkező szürkehályag kialakulását lassitsa, illetve megakadályozza. Azonban a legnagyobb mennyiségben a paradicsom szinanyagát is alkotó likopin található a gyümölcsben. A görögdinnyével annyi likopint juttathatunk a szervezetünkbe, ami bőséges védelmet nyújt a károsodásokkal szemben. Ezek alapján bőséges fogyasztása jelentősen hozzájárulhat a krónikus és daganatos betegségek megelőzéséhez, illetve a már kialakult elváltozások sikeres kezeléséhez.
Vérlipidszint szabályzó hatás
A cukorbetegség egyik kisérő tünete, hogy a betegek vérében a zsirsavak mennyisége túl magasra szökik, ezáltal nő az érelmeszesedés kockázata. Beigazolódott, hogy a görögdinnye 1 hétig tartó rendszeres fogyasztása csökkenteni képes a zsirsavak szintjét a betegek vérében, ezáltal kedvezőbb feltételeket teremt a cukorbetegség szövődményeként jelentkező érfalkárosodások kockázatának csökkentésére.
Népgyógyászati felhasználás
A népgyógyászatban a görögdinnyét izületi gyulladásokbanm köszvényes betegségekben, általános erőfokozóként, máj- és vesebetegségekben, valamint emésztést elősegitőként alkalmazzák. A görögdinnye magját pedig cukorbetegeknek ls vesebetegeknek ajánlják. A fenti hatásokat azonban tudományos módszerekkel mindezidáig nem sikerült igazolni.
Dr. Gáspár Róbert
