50. Nyugalom
Mennyi elég a pihenésből?
Az élet manapság igen gyors tempót diktál, izgat és kimerít. Az álmatlanság szinte járványszerű. Az emberek milliószámra nyelik a nyugtatókat és altatókat, és kétségbeesetten vágyódnak a nyugalom, a pihenés után, amely majd visszaadja erejüket.
Miért vagyunk mindig fáradtak?
Talán betegek, például influenzásak vagyunk, vagy csupán meghűltünk, ami elszívja erőnket, esetleg nyomaszt valami. Sok, egyébként egészséges ember zárt helyen végez ülőmunkát, nyomasztó határidőkkel, érzelmileg kitikkasztó problémákkal megtetézve. Nem valószínű, hogy kipihentnek érzik magukat, amikor reggel felkelnek az ágyból.
Ráadásul sokan nem képesek átvergődni a napon “szíverősítő” nélkül, ami általában kávé, tea vagy kóla. A koffein a központi idegrendszert élénkíti, így ez az álmatlanság egyik leghétköznapibb oka.
Mit kell tudnunk a krónikus kimerültségről?
A fáradtság és energiahiány mellett az ingerelhetőség is állandóan növekszik. A tűréshatár csökken, a türelem elillan. Minden egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül, s már a legegyszerűbb feladatok is nyomasztónak, elviselhetetlennek tűnnek. A kimerültség meggátolja az alkotókészséget. Az ítélőképesség is kárát látja, a hatékonyság alábbhagy. És ha a kimerültség nem enyhül, kiüresedésben, kiégésben és teljes skálájú depresszióban érheti el csúcspontját.
Hogyan függ össze a nyugalom, a pihenés ezekkel a problémákkal?
A nyugalom, a pihenés
• lehetővé teszi, hogy szervezetünk megújítsa önmagát: a salakanyagok eltávoznak, elkészülnek a javítási, helyreállítási munkák, az enzimkészlet feltöltődik, az energia helyreáll;
• hozzájárul a sérülések, fertőzések és a szervezetünket ért más támadások kiheveréséhez, a stresszt és az emocionális traumákat is beleértve;
• erősíti testünk immunrendszerét, segít megvédeni bennünket a betegségektől;
• hozzájárulhat életidőnk meghosszabbításához is: néhány évvel ezelőtt a lakosság jelentős hányadára kiterjedő tanulmány megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik éjjelente hét-nyolc órát alszanak, kisebb a halálozási arány, mint azoknál, akik átlagosan hét óránál kevesebbet, vagy hét-nyolc óránál többet alusznak.
Mennyi nyugalomra, pihenésre van szükségünk?
A pihenés különböző formáira van szükségünk, és az ellazító éjszakai alvás jó kiindulópont. Az újszülöttek naponta 16-20 órát alszanak, míg a kisgyermekek 10-12 órát. A felnőtteknél széles skálán mozog a pihenési igény, de a legtöbb ember akkor teszi a legjobbat saját egészsége szempontjából, ha 7-8 órát alszik éjszakánként.
A második világháború idején Nagy-Britannia intézményesítette a 74 órás munkahetet, de nemsokára kiderült, hogy az emberek nem tudják tartani a lépést. Némi kísérletezés után megállapították, hogy a 48 órás munkahét, rendszeres szünetekkel, plusz egynapi nyugalommal minden héten maximális hatékonysággal párosult. Azt is sikerült felismernünk, hogy időről időre más jellegű szünetekre is szükség van. A hosszú hétvége és az évenkénti vakációk is bizonyították értékes voltukat.
Mi a helyzet az altatókkal?
A normális alvás során a szervezet a könnyű és a mély alvásszakaszok között ingadozik. A könnyű alvásperiódusban álmodunk, valószínűleg ez gondoskodik a nap során felgyülemlett nyomás és feszültség levezetéséről.
A gyógyszerrel kiváltott alvás azonban, noha az öntudatlanság örömmel üdvözölt állapotát nyújtja, az álomperiódust visszaszorítja. És ha az emberek úgy is gondolják, hogy mélyen alszanak, a következő napon nem érzik magukat sem felfrissültnek, sem energikusnak.
Vészhelyzetben segíthetnek az altatók, viszont ha huzamosabb időn át folyamatosan szedjük ezeket, hozzájárulhatnak a krónikus kimerültség állapotához.
Az alkohol a másik gyakran alkalmazott szer, amely látszólag ellazít és segít elaludni. Ám az alkohol kiváltotta alvás nem igazán pihentet, nem regenerál.
Hogyan alhatnánk jobban?
• A munkavégzés során gyakran tartsunk rövid szünetet. Sétáljunk egy jót, igyunk vizet és vegyünk néhány mély lélegzetet.
• Naponta 30–60 percen át végezzünk intenzív mozgást. A testgyakorlás ellazít, helyreállítja az erőt, segít elűzni a depressziót, és legyőzi az idegfeszültséget.
• Amennyire lehet, mindig azonos időben menjünk aludni, ugyanabban az időpontban keljünk fel, s ugyanakkor mozogjunk. A szervezet kivirul a rendszerességnek, ritmusnak köszönhetően.
• Az esti étkezésre lefekvés előtt legalább négy órával kerítsünk sort. Az üres, nyugalmi állapotban lévő gyomor hozzásegít a minőségi alváshoz.
• Vegyünk egy langyos fürdőt (nem túl meleget!). Ez is igen eredményes lazító eljárás.
• Idézzük fel a bennünket ért jótékony, kedvező hatásokat. Telítődjünk hálával és megelégedettséggel.
A pihenés fontos része az életritmusnak. Ha mint a táncos, együtt mozgunk e ritmussal, önmagunkkal kerülünk összhangba.
Az élet manapság igen gyors tempót diktál, izgat és kimerít. Az álmatlanság szinte járványszerű. Az emberek milliószámra nyelik a nyugtatókat és altatókat, és kétségbeesetten vágyódnak a nyugalom, a pihenés után, amely majd visszaadja erejüket.
Miért vagyunk mindig fáradtak?
Ráadásul sokan nem képesek átvergődni a napon “szíverősítő” nélkül, ami általában kávé, tea vagy kóla. A koffein a központi idegrendszert élénkíti, így ez az álmatlanság egyik leghétköznapibb oka.
Mit kell tudnunk a krónikus kimerültségről?
A fáradtság és energiahiány mellett az ingerelhetőség is állandóan növekszik. A tűréshatár csökken, a türelem elillan. Minden egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül, s már a legegyszerűbb feladatok is nyomasztónak, elviselhetetlennek tűnnek. A kimerültség meggátolja az alkotókészséget. Az ítélőképesség is kárát látja, a hatékonyság alábbhagy. És ha a kimerültség nem enyhül, kiüresedésben, kiégésben és teljes skálájú depresszióban érheti el csúcspontját.
Hogyan függ össze a nyugalom, a pihenés ezekkel a problémákkal?
A nyugalom, a pihenés
• lehetővé teszi, hogy szervezetünk megújítsa önmagát: a salakanyagok eltávoznak, elkészülnek a javítási, helyreállítási munkák, az enzimkészlet feltöltődik, az energia helyreáll;
• hozzájárul a sérülések, fertőzések és a szervezetünket ért más támadások kiheveréséhez, a stresszt és az emocionális traumákat is beleértve;
• erősíti testünk immunrendszerét, segít megvédeni bennünket a betegségektől;
• hozzájárulhat életidőnk meghosszabbításához is: néhány évvel ezelőtt a lakosság jelentős hányadára kiterjedő tanulmány megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik éjjelente hét-nyolc órát alszanak, kisebb a halálozási arány, mint azoknál, akik átlagosan hét óránál kevesebbet, vagy hét-nyolc óránál többet alusznak.
Mennyi nyugalomra, pihenésre van szükségünk?
A pihenés különböző formáira van szükségünk, és az ellazító éjszakai alvás jó kiindulópont. Az újszülöttek naponta 16-20 órát alszanak, míg a kisgyermekek 10-12 órát. A felnőtteknél széles skálán mozog a pihenési igény, de a legtöbb ember akkor teszi a legjobbat saját egészsége szempontjából, ha 7-8 órát alszik éjszakánként.
A második világháború idején Nagy-Britannia intézményesítette a 74 órás munkahetet, de nemsokára kiderült, hogy az emberek nem tudják tartani a lépést. Némi kísérletezés után megállapították, hogy a 48 órás munkahét, rendszeres szünetekkel, plusz egynapi nyugalommal minden héten maximális hatékonysággal párosult. Azt is sikerült felismernünk, hogy időről időre más jellegű szünetekre is szükség van. A hosszú hétvége és az évenkénti vakációk is bizonyították értékes voltukat.
Mi a helyzet az altatókkal?
A normális alvás során a szervezet a könnyű és a mély alvásszakaszok között ingadozik. A könnyű alvásperiódusban álmodunk, valószínűleg ez gondoskodik a nap során felgyülemlett nyomás és feszültség levezetéséről.
A gyógyszerrel kiváltott alvás azonban, noha az öntudatlanság örömmel üdvözölt állapotát nyújtja, az álomperiódust visszaszorítja. És ha az emberek úgy is gondolják, hogy mélyen alszanak, a következő napon nem érzik magukat sem felfrissültnek, sem energikusnak.
Vészhelyzetben segíthetnek az altatók, viszont ha huzamosabb időn át folyamatosan szedjük ezeket, hozzájárulhatnak a krónikus kimerültség állapotához.
Az alkohol a másik gyakran alkalmazott szer, amely látszólag ellazít és segít elaludni. Ám az alkohol kiváltotta alvás nem igazán pihentet, nem regenerál.
Hogyan alhatnánk jobban?
• A munkavégzés során gyakran tartsunk rövid szünetet. Sétáljunk egy jót, igyunk vizet és vegyünk néhány mély lélegzetet.
• Naponta 30–60 percen át végezzünk intenzív mozgást. A testgyakorlás ellazít, helyreállítja az erőt, segít elűzni a depressziót, és legyőzi az idegfeszültséget.
• Amennyire lehet, mindig azonos időben menjünk aludni, ugyanabban az időpontban keljünk fel, s ugyanakkor mozogjunk. A szervezet kivirul a rendszerességnek, ritmusnak köszönhetően.
• Az esti étkezésre lefekvés előtt legalább négy órával kerítsünk sort. Az üres, nyugalmi állapotban lévő gyomor hozzásegít a minőségi alváshoz.
• Vegyünk egy langyos fürdőt (nem túl meleget!). Ez is igen eredményes lazító eljárás.
• Idézzük fel a bennünket ért jótékony, kedvező hatásokat. Telítődjünk hálával és megelégedettséggel.
A pihenés fontos része az életritmusnak. Ha mint a táncos, együtt mozgunk e ritmussal, önmagunkkal kerülünk összhangba.
