Grapefruit
A grapefruit valószínűleg egy kertészeti „baleset" révén kereszteződött az 1700-as években, Jamaicában. Feltehetően a pomelo (nálunk kevéssé ismert, de néha kapható, nagyobb narancsméretű, kissé kesernyés, de nagyon zamatos gyümölcs) és a narancs az a két gyümölcs, melyekből a grapefruit megszületett. 1750-ben Barbadosban talál rá Griffíth Hughes, és tiltott gyümölcsnek nevezi el, mely elnevezés aztán Jamaicába is elterjed. 1789-re Jamaicában már termesztik. Ekkoriban a másik neve „kisebb shaddock", utalva arra, hogy Shaddock hajóskaptány volt az első, aki a pomelo magját eljutatta Nyugat-Indiában 1693-ban (a pomelot hívták más néven ,,shaddock"-nak). Nem sokkal ezután már Nyugat-India szigetein nagy- mennyiségben termesztik a gyümölcsöt. Jamaicában azonban mégsem
lett népszerű, helyette az 1900-as években megjelent az „ugli" névre hallgató, grapefruit és mandarin kereszteződéséből alkotott gyümölcs. Az ugli édesebb, mint a grapefruit és lédús gyümölcs, de ahogyan azt a neve is jelzi („ugly" angolul azt jelenti: csúnya, ronda) komoly esztétikai problémái vannak, mivel bőre vastag és ráncos, alakja pedig különösen szabálytalanul kerek, ráadásul az alja pedig teljesen lapos.
A grapefruitot Amerikába Napóleon haditengerészeti sebésze, Odette Phillipi vitte 1823-ban. A termesztése Floridában indult meg, de egy darabig nem nyerte el az amerikaiak kegyeit, ugyanis egy korabeli kertészeti enciklopédia azt írta róla, hogy „vastag héjú és értéktelen". Lassan azonban felismerték a gyümölcsben rejlő értékeket, sőt az 1900-as évek elejére, már megjelent a gyümölcs rózsaszín és piros változata is. Lényegében először a vörös változat lett népszerű, majd egy spontán mutáció révén 1929-ben ismertté vált a rózsaszín is. A gyümölcs népszerűsége gyorsan terjedt, hamarosan Mexikóban, Argentínában, Cipruson és Marokkóban is elkezdték termeszteni. Érdekes módon Közép-Amerikában nem kedvelik, ott inkább az édesebb gyümölcsöket fogyasztják (papaya, ananász, dinnye).
Magyarországon a grapefruit egész évben kapható. Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, ugyanakkor nem hizlal. A reforméletmód népszerűsítői igyekeznek felhívni a gyümölcs értékeire a figyelmet, amelyet a tudományos vizsgálatok eredményei is alátámasztanak. A gyümölcsből és magjából nyert olajat bőrbetegségek kezelésére is alkalmazzák.
Majenzim gátló hatás
A grapefruitban lévő anyagok egyik speciális és ismert hatása, hogy gátolni képesek azon májenzimek működését, melyek a szervezetben termelődő hormonok, valamint a gyógyszerek lebomlását szabályozzák. Ez azt jelenti, hogy a grapefruit elnyújthatja e szerek hatástartamát. Egyes esetekben ez jó. máskor viszont nem kívánatos. A gyümölcs pl. gátolja egyes vérnyomáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, koleszterinszint csökkentők kiürülését, fokozva ezzel hatásukat. Gátolja a szexhormonok lebomlását is, ezáltal a hormonpótló terápiát felerősítheti azok mellékhatásaival együtt. Ugyanakkor egyes mérgezések esetén védik a májat és a szervezetet, mivel nem engedik a káros vegyületek elő- anyagainak átalakulását. Összességében elmondható, hogy ha valaki gyógyszert szed, akkor feltétlenül konzultáljon orvosával, gyógyszerészével a grapefruit fogyasztás kapcsán.
Koleszteinszint csökkentő hatás
A grapefruit a magas koleszterinszint egyik ellenszere. A benne található flavonoid, a naringenin hatásosan gátolja a koleszterin észtereinek kialakulását, valamint az ún. apoB-lipoprotein elválasztást, aminek következtében a rossz koleszterin mennyisége
is jelentősen csökken a vérben. Emellett kimutatták, hogy a gyümölcsben található pektin szintén hatásosan mérsékli a koleszterinszintet a szervezetben. Egy 16 hetes vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a grapefruit pektint fogyasztók esetében mind a plazma koleszterinszint, mind pedig a rossz koleszterinszint mennyisége kedvezően változott. Ezek alapján feltételezhető, hogy a grapefruit rendszeres fogyasztása védelmet nyújt a szív- és érrendszeri betegségekkel, elsősorban a szívinfarktussal szemben.
Vérképszabályzó hatás
Vérkép készítése után gyakran találkozunk a hematokrit érték fogalmával, ami azt fejezi ki, hogy a levett vérnek hány százalékát tartalmazzák a vérsejtek. Ha az érték alacsony, akkor vérszegénységről beszélünk, ha pedig magas, akkor a vér túl sűrű, és megnő a trombózisos betegségek esélye, így mindkét esetben változtatni kell az értéken. A grapefruit ideális erre a célra. Kimutatták, hogy 42 napos időtartamban napi fél-egy grapefruit elfogyasztása nagymértékben csökkenti a magas hematokrit értéket, kismértékben az enyhén magasat, és növeli az alacsony vérsejt számot. Mindez azt jelenti, hogy a grapefruit, feltehetően naringin tartalma miatt segít helyreállítani a kóros vérképet akár kevés, akár sok a vérsejtek száma.
Vesekpképzpődést gátló hatás
A vesekövek gyakran kalcium-oxalátból állnak melynek kezelésére és megelőzésére leggyakrabban kálium-citrátot adnak. Kimutatták, hogy a grapefruit is hatékony lehet a vesekőképződés megelőzésében, ugyanis egyrészt nagymértékben fokozza a vizelet-elválasztást, másrészt jelentősen növeli a citromsav vizeletbe történő kiválasztását, ezáltal olyan körülményeket teremt, mely nem teszi lehetővé a kőképződést. így a grapefruit vagy facsart leve rendszeres fogyasztásával megelőzhetjük a fájdalmas, kő okozta vesegörcsöket és azok következményeit.
Antibiotikus hatás
A grapefruit magjából nyert kivonat rendkívül erős antibiotikus hatással rendelkezik. A vizsgálatok szerint több mint 800 baktérium és vírus törzs ellen hatékony, emellett elpusztít legalább 100 gomba törzset, valamint számos élősködőt. Még százszoros hígításban is elöli a baktériumokat. Hatását feltételezhetően úgy fejti ki. hogy feloldja a baktériumokat és más mikroorganizmusokat körülvevő védőburkot, melynek következtében azok belső alkotói 15 percen belül kiáramlanak és a mikroba elpusztul.
Étvágycsökkentő, fogyasztó hatás
A testsúlycsökkentéssel foglalkozó szakemberek egyre gyakrabban ajánlják a grapefruit rendszeres fogyasztását azoknak, akik súlyfelesleggel küzdenek. A gyümölcs egyrészt meggyorsítja a szervezetben a zsírégetést, másrészt rostjai a gyomor- és bélrendszerben megduzzadva teltség-
érzetet okoznak, így csökkentik az éhségérzetet. A súlycsökkentéshez vizelethajtó hatása is hozzájárul, ugyanakkor magas kálium tartalma révén ez nem eredményez káliumvesztést. Ráadásul a gyümölcs alacsony kalóriatartalmú. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a grapefruit a testsúlycsökkentés ideális kiegészítője a kalóriamegvonás és az intenzív testmozgás mellett.
Népgyógyászati felhasználás
A népgyógyászatban a grapefruitot többféle betegségre alkalmazzák, ezek természetesen külföldi népektől átvett tapasztalatok. A gyümölcsöt álmatlanság, epebetegség, szívelégtelenség, magas vérnyomás, valamint vesebetegség kezelésére javasolják. A fenti hatásokat tudományos módszerekkel azonban eddig nem sikerült teljes mértékben igazolni.
Dr. Gáspár Róbert
