Alma
Az ókori ember szerette és tisztelte az almát, számos fajtáját nemesítették is. A régi római mondás: Ab ovo usque ad mala (a tojástól az almáig) kifejezte az alma helyét az étkezésben, azaz általában tojással kezdték, és almával fejezték be. Indiai ajurvédikus orvosok hasmenést gyógyítottak vele, a középkorban, pedig sok helyen minden betegség elsőként választandó „gyógyszere” lett. Több közmondás is ezt tükrözi: Eat an apple a day, keep the doctor away (Egyél egy almát naponta, és tartsd távol az orvost). Ennek magyar rim es megfelelője: Mielőtt agybabújsz, egy alma, s az orvos koldulni megy ma. Nem is olyan régen az almát vashiány pótlására is használták oly módon, hogy vasszögeket szúrtak az almába nehány napra. Ez idő alatt az almában lévő savak kioldották a vasat a szögekből, és az alma elfogyasztásával többlet vasat juttathattak a szervezetbe. Azt is észrevették, hogy ahol sok almát fogyasztanak, ott a köszvényes betegségek gyakorisága nagyon alacsony.
Az alma nem véletlnül népszerű évezredek óta. A tudományos vizsgálatok számos gyógyhatását igazolták, és minden bizonnyal jó néhána olyan hatása is van, melyeket még nem sikerült bizonyitani, de a népgyógyászat és az évezredes tapasztalat alapján mégis használják. Az alma hazánkban nem tartozik a különleges gyümölcsök közé, pedig élettani hatása alapján nagyobb megbecsülést érdemelne.
Antioxidáns hatás
Az antioxidánsok iránt való érdeklődés egyre inkább fokozódik, hiszen egyre több betegségről (pl. érelmeszesedés, daganatos betegségek, reumatikus gyulladások, asztmatikus betegségek, öregedés, stb.) bizonyosodik be, hogy kialakulásában szerepet játszanak az ún. szabad gyökök, melyek oxidáció révén keletkeznek a szervezetben. Az antioxidánsok ezeket a szabad gyököket fogják meg és kötik le, védve ezzel a szerveket a károsító hatással szemben
Az alma rendkívül jó antioxidáns forrás, különösen a héjában találhatók gazdagon vegyületek (fenolos vegyületek, antociánok, flavonoidok, C-vitamin). Igy “a héjában a vitamin” népi bölcsesség valóban beigazolódott az alma esetében is. Az élelmiszeriparban most azzal próbálkoznak, hogy almahéj port állitanak elő, mivel kiderült, hogy 1 gramm por 220 mg C-vitamin antioxidáns hatásával egyenértékű.
Nem csak az alma, hanem az almal is antioxidáns hatással bir, kimutathatóan gátolja a rossz koleszterin oxidálódását, melyből az érfalat súlyosan kárositó szabad gyökök keletkezhetnek. Tovább fokozható ez a hatás, ha az almalét fekete ribizlilével együtt fogyasztják
Hashajtó hatás
Az alma gazdag rostanyagokban, elsősorban pektinben. A pektin a gyümölcs sejtfalának alkotórésze, vizzel érintkezve zselészerűen megduzzad. A pektin jó tulajdonsága, hogy a bélből nem szivódik fel, viszont rendkivül sok vizet köt meg. Ezáltal lazitja a székletet és megkönnyiti az üritését. Naponta egy-két alma elfogyasztásával elegendő rostanyagot juttathatunk be ahhoz, hogy ne legyenek székrekedési panaszaink. Természetesen nem szabad elfelejtkeznünk a megfelelő vizbevitelről sem, hiszen a rostanyag csak a vizzel együtt képes a szorulást kezelni.
Daganat ellenes hatás
Az alma pektin tartalma révén elsősorban a vastag- és végbéldaganat ellen nyújt védelmet. Ismert tény, hogy az emésztőszervi daganatok jelentős részében az egészségtelen táplálkozás okozza a bajt, melyet az is tetéz, hogy a rákkeltő anyagok csak lassan távoznak a tápcsatornából. Az almahéjban található másik anyag, a cellulóz szintén bélseprő hatású. Az alma rendszeres fogyasztásával ezen káros anyagok egyrész kisebb mértékben szivódnak fel (a pektin felületén megkötődnek), másrészt gyorsabban távoznak (székletüritő gyorsitó hatás). Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Magyarország az élen van a vastagbélrákos halálozásban, valamint, hogy az alma nálunk minden évszakban könnyen ls olcsón hozzáférhető, akkkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy e betegség megelőzéséneklegegyszerűbb eszköze itt van a kezünkben, csak használni kell...
Koleszterinszint csökkentő hatás
Az alma pektin tartalma hozzájárul a vér koleszterinszintjének csökkenéséhez is, hiszen a bélben nem csak vizet tud megkötni, hanem táplálékkal bevitt koleszterin vérbe való bejutását is gátolja. Alapos vizsgálatokban kimutatták azt is, hogy a hosszú távú pektin fogyasztás nem káros más, élettanilag fontos ásványi anyagok és nyomelemek felszivódására. Igy ma már a rendszeres almafogyasztás a koleszterinszint csökkentő étkezés egyik alapvető eszközévé vált.
Vércukorcsökkentő hatás
Az alma magas rosttartalma és magas szénhidrát tartalma következtében jó étrendi eleme a cukorbetegek diétájának. Bőséges fogyasztásával csökkenthető a szervezet inzulin felhasználása, valamint hozzájárul a súlycsökkentéshez is. Ez utóbbi a cukorbetegek többségénél elengedhetetlen, hiszen a késői tipusú cukorbetegség egyk leggyokoribb oka az elhizás. Az alma csökkentheti a cukorbetegek gyógyitásának kiadásait, és kiváló eszköze e betegség megelőzésének.
Fogszuvasodás
Habár a közhiedelem még ma is sok helyen úgy tartja, hogy fogmosás helyett esetleg elegendő elrágni egy almát, a vizsgálatok mégis azt mutatják ki, hogy a túl sok alma evése fogszuvasodáshoz vezethet, elsősorban 35 év felett. Olyan termesztők között végeztek felmérést, alol vagy csak almát, vagy csak szőlőt termesztettek, és abból adódóan lenyegesen többet fogyasztottak egyik vagy másik gyümölcsből, mint az átlagember. Az alma foglyukasztó hatása erősebbnek bizonyult még a szőlőénél is. Az alma védelmet nyújt ugyan a szájüregi begeségekkel szemben, fagainkat mégsem védi úgy ahogy korábban gondoltuk.
Népgyógyászati felhasználás
A népgyógyászatbam az almát emésztés elősegitésére, izületi gyulladások gátlására, májbetegségek, vesebetegségek kezelésére, vérhas, láz, rekedtség, álmatlanság valamint köszvény ellen is használják, azonban ezeket a hatásokat mindezidáig tudományos módszerekkel nem sikerült igazolni.
Dr. Gáspár Róbert
