Fehér répa
A fehér répa valószínûleg Északkelet Európában és Ázsiában õshonos, ugyanakkor már az ókorban a görögök ós rómaiak ették és termesztették. Ezenkívül feltehetõen Észak-Afrikában :s már vadon termett néhány ezer evvel ezelõtt. Plíniusz hosszú, kerek és lapos fajtákról számol be a Kr. u. 1. században. Ekkora már az egész mediterrán vidéken termesztették, mi-ve! meglehetõsen igénytelen növény, túl sok gondozást nem igényelt. Az éhínségek idején Európa nagy részén a szegények fehér répával táplálkoztak, de ugyanakkor az állatoknak is kitûnõ takarmánynak bizonyult. A ma ismeri európai változatát valószínûleg Franciaországban kezdték termelni a Kr. u. 1. század körül. VIII. I lenrik Angliájáén i már fõzve és sülve is fogyasztották. Külön fõzték zöld leveleit , a gyenge gyökerekbõl pedig salátát készítettek. K.irópában egészen a Dél-Amerikából bejövõ burgonya elterjedéséig a fehér répa mindennapos élelmiszer maradt.
A zöldség a 16. században jutott el Amerikáig, ahol a telepesek és az indiánok igen nagymértékû termesztésbe fogtak. Ennek eredményeként az Újvilágban is az egyik leggyakrabban használt zöldségfélévé vált. Népszerûségét az is jelzi, hogy a Halloween eredetének mondájában fõ szerep jut a fehér répának (lásd a sütõtöknél leírtakat).
A 18. században az egyik angol politikus, aki késõbb a „fehér répa" becenevet is kiérdemelte, Hollandiából hozatott fehér répát, hogy legyen az állatoknak takarmány télire. Akkoriban ugyanis gondot jelentett az állatállomány téli etetése, így az volt az általá nos gyakorlat, hogy a gazdák levágták tél elején õket, így viszont rengeteg hús halmozódott fel szükségtelenül. A fehér répa viszont kitûnõen eltartható télen, így ez fellendülést hozott az angol állattenyésztésnek is. A lí). században számos államban próbálták korlátozni a fehér répa fogyasztását, amibõl egyes helyeken lázadás keletkezett. Egy ilyen németországi megmozdulás állítólag nagy hatással volt Kar". Marx késõbbi gondolkozására is. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kommunizmust a fehér répa rovására kellene írnunk...
A zöldséget nem igazán tanulmányozták széles körben élettani hatások tekintetében, csupán néhány eredmény álgátolhatják a pajzsmirigy funkcióját. Ha ez létrejön, jód adásával a panaszok könnyen megszüntethetőek. A másik- veszélyt a véralvadásgátlót szedők számára okozhatja a zöldség, mivel K-vitamin tartalma révén gyengítheti a gyógyszer hatását. Hz azonban csak nagyon nagy mennyiség, vagy olyan más zöldségfélék, mint a brokkoli vagy a saláta egyidejű fogyasztása esetén fordulhat csak elő.
Daganatellenes hatás
A fehér répával folytatott tudományos kutatások rákellenes hatást tudtak kimutatni. A mellrákkal kapcsolatban igazolták, hogy bár általánosságban a zöldségfogyasztás nem véd ellene, de egyes zöldségek, többek között a fehérrépa fogyasztása viszont csökkenti a kockázatot. Epehólyag tumorok tanulmányozása során rájöttek, hogy ennek a daganatnak a kialakulását elősegíthetik a vörös húsok, valamint a csípősre fűszerezett ételek fogyasztása, míg a fehérrépa és egyéb zöldségfélék inkább gátló hatással bírnak. A zöldség rákellenes tulajdonsága a benne lévő hatóanyagokon keresztül valósul meg. Izotiocianát tartalma segít kivédeni a daganatos folyamatok elindításában fontos szerepet játszó szabad gyökök keletkezését, amit úgy bizonyítottak, hogy sejteket kezeltek olyan anyaggal, mely felgyorsítja ezeknek a káros metabolitoknak a keletkezését. A fehérrépa fogyasztását követően jól mérhetően megemelkedik a vérben és a vizeletben azoknak az anyagok a mennyisége, melyek tumor növekedést gátló képességgel bírnak. Ezek alapján elmondható, hogy a fehérrépa beiktatása étrendünkbe jelentősen javíthatja szervezetünk védekezőképességét a rosszindulatú daganatokkal szemben.
Népgyógyászati felhasználás
A fehér répát a népgyógyászat gyengeség, fertőzés, szívbetegség, emésztési zavarok és pattanásos bőr esetén javasolja alkalmazni. Ezekről a hatásokról azonban tudományos bizonyítékokkal nem rendelkezünk.
