37. Növényi táplálék
Az alapvető étrend
A vegetáriánusok egyre többen vannak szerte a világon. Valaha táplálkozási fanatikusoknak vagy a hippik utódainak tekintették őket. Ma egyre szélesebb körben egészségesebbnek tartják a növényi táplálékon élőket, és étrendjük ökológiailag is sokkal helyénvalóbb.
Milyen bajjal jár az, ha valaki nem vegetáriánus?
Tíz amerikai közül hét szenved és hal meg idő előtt három halálos betegség valamelyikétől: szívbaj, rák és agyvérzés. A “Táplálék és egészség” című, a nemzethez intézett átfogó beszámolójában C. Everett Koop egyértelműen megfogalmazta, hogy e betegségek kialakulásának fő oka a nyugati étrend. Megerősítette, hogy a legfőbb rosszat a telített zsír és a koleszterin okozzák, amelyeket aránytalanul nagy mennyiségben fogyasztunk. Emlékeztetett arra, hogy az állati eredetű termék a telített zsírok legfőbb forrása és szinte ez azénhidrátokban gazdag ételek – gabonamagvak, gyümölcsök és zöldségfélék – rovására esszük.
Egy húst, tojást és tejtermékeket fogyasztó férfi esetében a szívbaj átlagos kockázata 50 százalék. Azé pedig, aki felhagy a húsfogyasztással, csak 15 százalék. A szívkoszorúér-megbetegedés kockázata annál, aki felhagy a hús, tojás és tejtermékek fogyasztásával, 4 százalékra esik vissza.
A Journal of the American Medical Association magyarázó megjegyzéseket fűz ezekhez az előnyökhöz, és azt állítja, hogy a teljes vegetáriánus étrend 90 százalékban meg tudná akadályozni az agyvérzéseket, valamint a szívrohamok 97 százalékát.
Dr. Dean Ornish olyan tanulmányokat jelentetett meg, amelyek a kétely legcsekélyebb árnyéka nélkül bizonyítják, hogy az igen zsírszegény vegetáriánus étrend vissza tudja fordítani a szívbetegséget még olyan páciensek esetében is, akiket már előjegyeztek szívkoszorúér-bypassműtétre.
A prosztata-, mell- és vastagbélrák kockázata háromszor-négyszer nagyobb azoknál, akik húst, tojást és tejtermékeket fogyasztanak naponként, azokkal összehasonlítva, akik ritkán vagy egyáltalán nem esznek efféléket. A vegetáriánus nőknek ráadásul erősebbek a csontjaik, ritkábbak a csonttörések és időskorukban is kevesebb csontot veszítenek
A hosszú ideig élő, vegetáriánus táplálékot fogyasztó népekkel foglalkozó tanulmányok éles ellentétbe állítják például a hunzákat – akik még előrehaladott korban is egészségesek és tevékenyek – a rövid életű és egyre több betegséggel küzdő alaszkai eszkimókkal, akik többnyire azon élnek, amit a tengerből fognak ki.
A vegetáriánusok magukhoz tudják venni a szükséges tápanyagokat?
Könnyen. A fehérjére vonatkozó előírt tápanyagszükséglet 42–60 gramm felnőttek részére, ami az elfogyasztott kalória kb. 10 százalékát teszi ki. A marhahús kalóriáinak kb. 25 százalékát használható fehérje formájában kínálja fel. A legtöbb friss zöldség fehérjetartalma kb. a teljes kalóriamennyiség 20 százalékát teszi ki, a magvaké (gabonamagvak) gyakran 30 százalék. Ráadásul a száraz bab- és borsófélék is közel 25 százalék kalóriát hordoznak hasznosítható fehérje formájában. Tehát a növényi táplálékokban is igen nagy bőségben van fehérje, de zsírtartalmuk kevés, viszont rostban gazdagok és egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint. Tanulmányok igazolják, hogy az egymást kiegészítő (komplementer) fehérjék és vasbevitel nem jelent problémát azoknál, akik változatos növényi táplálékon élnek.
A vegetáriánus étrendre való áttérés hat a testsúlyra is?
Ha étrendünkben fánkokkal helyettesítjük a dupla hamburgert, és zsírban gazdag, magas cukortartalmú, bár húsmentes ételeket fogyasztunk, akkor valószínűleg még hízni is fogunk. Ha azonban úgy határozunk, hogy többféle, természetes állapotában lévő, egyszerűen elkészített táplálékot fogyasztunk anélkül, hogy értékes tápanyagaitól megfosztott kalóriákat ennénk, megszabadulhatunk a súlyfeleslegtől, és testsúlyunkat egészséges szinten tarthatjuk.
A vegetáriánus életmódnak valóban van környezeti hatása is?
Ha változtatnánk szokásainkon és a vegetáriánus életmódot választanánk, ez nagymértékben enyhítené jelenlegi húsközpontú táplálkozásunk negatív befolyását környezetünkre.
Az állattartásból származó szennyeződés jóval nagyobb, mint az összes többi, emberi és ipari tevékenységből eredő együttesen.
A föld teljes lelegelése és intenzív művelése a takarmány termesztése céljából – mindez alapvetően hozzájárul a masszív erózióhoz és az évenként hatmilliárd tonnányi értékes, felszíni termőtalaj jóvátehetetlen elvesztéséhez Amerikában.
Ám a húsközéppontú étkezés hatása túlnyúlik Észak-Amerikán. Közép-Amerikában például helyrehozhatatlan károkozás folyik naponta, az egész Földre kiterjedő hatásokkal. Az USA lakosai százmillió kilónyi közép-amerikai marhahúst fogyasztanak el évente. Az erőszakos földbirtokosok elpusztították a terület esőerdeinek közel felét és legelőkké változtatták, hogy az örökké terjeszkedő hamburgerláncot nyersanyaggal láthassák el. Ötvenöt négyzetlábnyi földterület kell ahhoz, hogy egy negyedfontos hamburgert előállítsanak.
Nincs hatással mindez a világ élelemellátására?
Ha a vegetarianizmus irányába mozdulnánk, felhasználhatnánk gabonáinkat és babunkat, hogy a világ éhező népeit táplálhassuk – ahelyett, hogy a világ marha- és szárnyasállományát táplálnánk vele. A húson alapuló étrendet fogyasztó egy személy táplálásához szükséges földterület húsz vegetáriánust tartana el. Egy hektárnyi föld 165 font marhahúst, de 20 000 font burgonyát terem. Tíz font gabonára és szójababra van szükség ahhoz, hogy egy istállóban nevelt fiatal ökörből egy font húst állítsunk elő...
A húsfogyasztás ellenében felhozott bizonyítékok állandóan szaporodnak, ahogyan régebben a dohányzás elleni érvek. Mindeddig a vegetáriánus étrend bizonyult a legjobbnak, mert maximális szintre emeli az egészséget, megelőzi a betegséget, élelmet szabadít fel az éhezők számára, és nem pusztítja bolygónkat. Ideje, hogy az amerikaiak felhagyjanak napi kilencmillió teremtmény lemészárlásával táplálékszerzés céljából.
Hogyan álljak át?
Néhány ember hirtelen át tud állni a vegetáriánus életmódra, míg mások fokozatosan teszik ezt. Először elhagyják a vörös húsokat, majd a szárnyasételeket, halakat, és végül a tejtermékeket.
Egy másik módszer lehet, hogy indítsunk heti egy, majd több hústalan nappal. A vegetáriánus étrenddel kísérletezve fokozatosan növeljük a hús nélküli ételek számát.
A kevésbé húsfüggő étrendre történő átállás igazán nem olyan nagy dolog. Már korábban is ettünk babételeket, tésztaféléket és más hústalan konyhatermékeket. Tágítsuk ki képzeletünket, élvezzük a változatos ízeket, és takarítsunk meg az étkezésre szánt pénzből!
A vegetáriánusok egyre többen vannak szerte a világon. Valaha táplálkozási fanatikusoknak vagy a hippik utódainak tekintették őket. Ma egyre szélesebb körben egészségesebbnek tartják a növényi táplálékon élőket, és étrendjük ökológiailag is sokkal helyénvalóbb.
Milyen bajjal jár az, ha valaki nem vegetáriánus?
Tíz amerikai közül hét szenved és hal meg idő előtt három halálos betegség valamelyikétől: szívbaj, rák és agyvérzés. A “Táplálék és egészség” című, a nemzethez intézett átfogó beszámolójában C. Everett Koop egyértelműen megfogalmazta, hogy e betegségek kialakulásának fő oka a nyugati étrend. Megerősítette, hogy a legfőbb rosszat a telített zsír és a koleszterin okozzák, amelyeket aránytalanul nagy mennyiségben fogyasztunk. Emlékeztetett arra, hogy az állati eredetű termék a telített zsírok legfőbb forrása és szinte ez azénhidrátokban gazdag ételek – gabonamagvak, gyümölcsök és zöldségfélék – rovására esszük.Egy húst, tojást és tejtermékeket fogyasztó férfi esetében a szívbaj átlagos kockázata 50 százalék. Azé pedig, aki felhagy a húsfogyasztással, csak 15 százalék. A szívkoszorúér-megbetegedés kockázata annál, aki felhagy a hús, tojás és tejtermékek fogyasztásával, 4 százalékra esik vissza.
A Journal of the American Medical Association magyarázó megjegyzéseket fűz ezekhez az előnyökhöz, és azt állítja, hogy a teljes vegetáriánus étrend 90 százalékban meg tudná akadályozni az agyvérzéseket, valamint a szívrohamok 97 százalékát.
Dr. Dean Ornish olyan tanulmányokat jelentetett meg, amelyek a kétely legcsekélyebb árnyéka nélkül bizonyítják, hogy az igen zsírszegény vegetáriánus étrend vissza tudja fordítani a szívbetegséget még olyan páciensek esetében is, akiket már előjegyeztek szívkoszorúér-bypassműtétre.
A prosztata-, mell- és vastagbélrák kockázata háromszor-négyszer nagyobb azoknál, akik húst, tojást és tejtermékeket fogyasztanak naponként, azokkal összehasonlítva, akik ritkán vagy egyáltalán nem esznek efféléket. A vegetáriánus nőknek ráadásul erősebbek a csontjaik, ritkábbak a csonttörések és időskorukban is kevesebb csontot veszítenek
A hosszú ideig élő, vegetáriánus táplálékot fogyasztó népekkel foglalkozó tanulmányok éles ellentétbe állítják például a hunzákat – akik még előrehaladott korban is egészségesek és tevékenyek – a rövid életű és egyre több betegséggel küzdő alaszkai eszkimókkal, akik többnyire azon élnek, amit a tengerből fognak ki.
A vegetáriánusok magukhoz tudják venni a szükséges tápanyagokat?
Könnyen. A fehérjére vonatkozó előírt tápanyagszükséglet 42–60 gramm felnőttek részére, ami az elfogyasztott kalória kb. 10 százalékát teszi ki. A marhahús kalóriáinak kb. 25 százalékát használható fehérje formájában kínálja fel. A legtöbb friss zöldség fehérjetartalma kb. a teljes kalóriamennyiség 20 százalékát teszi ki, a magvaké (gabonamagvak) gyakran 30 százalék. Ráadásul a száraz bab- és borsófélék is közel 25 százalék kalóriát hordoznak hasznosítható fehérje formájában. Tehát a növényi táplálékokban is igen nagy bőségben van fehérje, de zsírtartalmuk kevés, viszont rostban gazdagok és egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint. Tanulmányok igazolják, hogy az egymást kiegészítő (komplementer) fehérjék és vasbevitel nem jelent problémát azoknál, akik változatos növényi táplálékon élnek.
A vegetáriánus étrendre való áttérés hat a testsúlyra is?
Ha étrendünkben fánkokkal helyettesítjük a dupla hamburgert, és zsírban gazdag, magas cukortartalmú, bár húsmentes ételeket fogyasztunk, akkor valószínűleg még hízni is fogunk. Ha azonban úgy határozunk, hogy többféle, természetes állapotában lévő, egyszerűen elkészített táplálékot fogyasztunk anélkül, hogy értékes tápanyagaitól megfosztott kalóriákat ennénk, megszabadulhatunk a súlyfeleslegtől, és testsúlyunkat egészséges szinten tarthatjuk.
A vegetáriánus életmódnak valóban van környezeti hatása is?
Ha változtatnánk szokásainkon és a vegetáriánus életmódot választanánk, ez nagymértékben enyhítené jelenlegi húsközpontú táplálkozásunk negatív befolyását környezetünkre.
Az állattartásból származó szennyeződés jóval nagyobb, mint az összes többi, emberi és ipari tevékenységből eredő együttesen.
A föld teljes lelegelése és intenzív művelése a takarmány termesztése céljából – mindez alapvetően hozzájárul a masszív erózióhoz és az évenként hatmilliárd tonnányi értékes, felszíni termőtalaj jóvátehetetlen elvesztéséhez Amerikában.
Ám a húsközéppontú étkezés hatása túlnyúlik Észak-Amerikán. Közép-Amerikában például helyrehozhatatlan károkozás folyik naponta, az egész Földre kiterjedő hatásokkal. Az USA lakosai százmillió kilónyi közép-amerikai marhahúst fogyasztanak el évente. Az erőszakos földbirtokosok elpusztították a terület esőerdeinek közel felét és legelőkké változtatták, hogy az örökké terjeszkedő hamburgerláncot nyersanyaggal láthassák el. Ötvenöt négyzetlábnyi földterület kell ahhoz, hogy egy negyedfontos hamburgert előállítsanak.
Nincs hatással mindez a világ élelemellátására?
Ha a vegetarianizmus irányába mozdulnánk, felhasználhatnánk gabonáinkat és babunkat, hogy a világ éhező népeit táplálhassuk – ahelyett, hogy a világ marha- és szárnyasállományát táplálnánk vele. A húson alapuló étrendet fogyasztó egy személy táplálásához szükséges földterület húsz vegetáriánust tartana el. Egy hektárnyi föld 165 font marhahúst, de 20 000 font burgonyát terem. Tíz font gabonára és szójababra van szükség ahhoz, hogy egy istállóban nevelt fiatal ökörből egy font húst állítsunk elő...
A húsfogyasztás ellenében felhozott bizonyítékok állandóan szaporodnak, ahogyan régebben a dohányzás elleni érvek. Mindeddig a vegetáriánus étrend bizonyult a legjobbnak, mert maximális szintre emeli az egészséget, megelőzi a betegséget, élelmet szabadít fel az éhezők számára, és nem pusztítja bolygónkat. Ideje, hogy az amerikaiak felhagyjanak napi kilencmillió teremtmény lemészárlásával táplálékszerzés céljából.
Hogyan álljak át?
Néhány ember hirtelen át tud állni a vegetáriánus életmódra, míg mások fokozatosan teszik ezt. Először elhagyják a vörös húsokat, majd a szárnyasételeket, halakat, és végül a tejtermékeket.
Egy másik módszer lehet, hogy indítsunk heti egy, majd több hústalan nappal. A vegetáriánus étrenddel kísérletezve fokozatosan növeljük a hús nélküli ételek számát.
A kevésbé húsfüggő étrendre történő átállás igazán nem olyan nagy dolog. Már korábban is ettünk babételeket, tésztaféléket és más hústalan konyhatermékeket. Tágítsuk ki képzeletünket, élvezzük a változatos ízeket, és takarítsunk meg az étkezésre szánt pénzből!
