29. A koleszterin
Koleszterin-visszaszámlálás
Mi az, ami gyilkossá változtatja a normális, szükséges és egészséges anyagot? Az, ami hormonokat termel, segít erős csontokat formálni és kiegyenlíteni a szervezet stresszre adott válaszát, hogyan képes ugyanakkor elzárni az oxigént, s károsítani az életfontosságú szerveket és szöveteket? Miközben nem tudunk élni koleszterin nélkül, nagy mennyiségben megöl bennünket.
A vérkoleszterinszint az egyetlen, szinte legfontosabb tényező egy ember szívbetegség-kockázatának meghatározásánál. A nemzet gyilkosa, közellenség. Az az ember, akinek a vérkoleszterinszintje 260 mg/százalék (6,8 mmol/l), négyszer nagyobb valószínűséggel kap szívrohamot, mint az, akinél ez a szám 200 mg/százaléknál (5,1 mmol/l) kevesebbet mutat.
Az öröklés nem határozza meg a koleszterinszintet?
Csak igen kevés embernek van születéséből adódó koleszterin-rendellenessége. A koleszterinszintet az esetek többségében étrendi tényezők határozzák meg. Attól függően, hogy mit fogyasztunk, a koleszterinszint lényegileg néhány hét alatt fel- és lemehet.
Milyen magas koleszterinszint idéz elő szívrohamot?
A koleszterin azzal vált ki szívrohamot, hogy az atherosclerosisnak nevezett folyamat útján fokozatosan eltömíti az életfontosságú artériákat, amelyek a szívet táplálják. A legtöbb szívroham azokkal a plakkokkal függ össze, amelyek jobbára koleszterinből és zsírból épülnek fel. A plakkok olyanok, akár a tapaszok; a szervezet válasza az artériák falain keletkező károsodásokra. Az évtizedeken át tartó folyamatos irritációra adott válaszul a plakk lassan megnő, miközben arra törekszik, hogy megvédje a területet. Ám amikor így tesz, elzárja a véráramot, s végül teljesen el is tömítheti az artériát.
Amikor a vérkoleszterinszint 160 mg/százalék (4,1 mmol/liter) alatt van, a kezdődő arteriális károsodás gyorsan gyógyul és a hegek összehúzódnak. De amikor a koleszterinszint túllépi a 200 mg/százalékos (5,1 mmol/l) határt, a koleszterin játszi könnyedséggel csatlakozik, hozzátapad a véredény falához, és megvastagodást, megmerevedést, beszűkülést és plakkokat idéz elő.
A világ népességeivel kapcsolatos megalapozott tanulmányok dokumentálják a tényt, hogy a koleszterinszint a legbiztosabb előmozdítója a plakkok kialakulásának köszönhető arteriális eltömődéseknek. A bevándorló csoportokkal foglalkozó kutatás megerősíti, hogy ez nem annyira genetikai, mint inkább az életmód által okozott betegség. Akiket addig egyszerű, természetes étrend védelmezett, nyugati kultúrközegbe költözésükkor részesévé lettek étrendi mértéktelenségeinknek, s ekkor vérkoleszterinszintjük felszökött, majd nemsokára ugyanolyan arteriális betegségek fejlődtek ki náluk is, mint a nyugatiaknál.
A szervezetnek tehát nincs szüksége koleszterinre?
De igen, azonban nem kell megennünk. A máj az összes koleszterint elő tudja állítani, amire a szervezetnek szüksége van. Ám a legtöbb nyugati naponta további 400-500 mg koleszterint fogyaszt. Ez a koleszterintöbblet okozza azután a bajt.
Milyen ételek tartalmaznak koleszterint?
Koleszterin csak az állati eredetű táplálékokban található, a növényi élelmiszerek nem tartalmaznak koleszterint. Ez ilyen egyszerű.
A kókusz- és pálmaolajok valóban megemelik a koleszterinszintet?
Ez igaz. Noha ezek a trópusi zsírok nem tartalmaznak koleszterint, igen sok bennük a telített zsiradék. A telített zsírok azután alaposan megemelik a koleszterinszintet. Ezt azzal idézik elő, hogy a máj koleszterintermelését serkentik.
Mennyi a biztonságos koleszterinszint?
Számos szívgyógyász kutató feltételezi, hogy 160 mg/százalék (4,1 mmol/l) alatti koleszterinszint megvédi az embereket az atherosclerosistól.
Hogyan csökkenthető a vér koleszterinszintje?
A koleszterin úgy csökkenthető, ha kevesebbet fogyasztunk belőle. Az elfogyasztott koleszterinmennyiség napi 100 mg alatt legyen. Ez azt jelenti, hogy jelentősen csökkentjük a hús, főleg a belsőségek és kolbászok, valamint a tojássárgája és a legtöbb tejtermék fogyasztását. Segítségünkre lesz, ha megfogadjuk a következő gyakorlati tanácsokat:
• Fogyasszunk kevesebb telített zsiradékot! Telített zsírok többnyire állati eredetű táplálékokban találhatók, mint például a hús, a tojás, valamint a tejtermékek. (Ezek többsége szobahőmérsékleten szilárd.) De előfordulnak a pálma- és kókuszolajban, növényi zsiradékban és a margarinfélékben is.
• Szabaduljunk meg a túlsúlytól! Ha visszafogjuk a túlzottan tisztított, finomított, üres kalóriájú ételek fogyasztását – mint amilyenek például az átlátszó zsírok és olajok, a cukor és az alkohol –, ez segítségünkre lesz.
• Fogyasszunk több rostot! A rostban gazdag ételek lecsökkentik a vérkoleszterinszintet.
• Fogyasszunk minél több finomítatlan keményítőt, friss gyümölcsöket és zöldségféléket, teljes gabonát, babféléket, burgonyát és yamgyökeret!
• Gyalogoljunk naponta! A rendszeres mozgás is csökkenti a koleszterinszintet és elősegíti a súlykontrollt.
• Vizsgáltassuk meg magunkat az orvossal, és kérdezzük meg, hogy szükségünk van-e koleszterincsökkentő gyógyszerekre.
• Ne felejtsük el, hogy a koleszterint közvetlenül az étrend bősége, tartalmas volta határozza meg. A zsírban szegény (az összkalória kevesebb, mint 15 százaléka) és rostban gazdag étrendről kimutatták, hogy a legtöbb esetben 20–35 százalékkal leszállítja a vérkoleszterinszintet – nem egészen négy hét alatt.
• Ha nem tudjuk, mennyi a vérkoleszterinszintünk, ne sétáljunk, hanem rohanjunk a legközelebbi ellenőrzési helyre. Ha az eredmény 160 mg/százalék (4,1 mmol/l) felett van, ideje, hogy komolyan vegyük a figyelmeztetést.
Mi az, ami gyilkossá változtatja a normális, szükséges és egészséges anyagot? Az, ami hormonokat termel, segít erős csontokat formálni és kiegyenlíteni a szervezet stresszre adott válaszát, hogyan képes ugyanakkor elzárni az oxigént, s károsítani az életfontosságú szerveket és szöveteket? Miközben nem tudunk élni koleszterin nélkül, nagy mennyiségben megöl bennünket.
A vérkoleszterinszint az egyetlen, szinte legfontosabb tényező egy ember szívbetegség-kockázatának meghatározásánál. A nemzet gyilkosa, közellenség. Az az ember, akinek a vérkoleszterinszintje 260 mg/százalék (6,8 mmol/l), négyszer nagyobb valószínűséggel kap szívrohamot, mint az, akinél ez a szám 200 mg/százaléknál (5,1 mmol/l) kevesebbet mutat.
Az öröklés nem határozza meg a koleszterinszintet?
Milyen magas koleszterinszint idéz elő szívrohamot?
A koleszterin azzal vált ki szívrohamot, hogy az atherosclerosisnak nevezett folyamat útján fokozatosan eltömíti az életfontosságú artériákat, amelyek a szívet táplálják. A legtöbb szívroham azokkal a plakkokkal függ össze, amelyek jobbára koleszterinből és zsírból épülnek fel. A plakkok olyanok, akár a tapaszok; a szervezet válasza az artériák falain keletkező károsodásokra. Az évtizedeken át tartó folyamatos irritációra adott válaszul a plakk lassan megnő, miközben arra törekszik, hogy megvédje a területet. Ám amikor így tesz, elzárja a véráramot, s végül teljesen el is tömítheti az artériát.
Amikor a vérkoleszterinszint 160 mg/százalék (4,1 mmol/liter) alatt van, a kezdődő arteriális károsodás gyorsan gyógyul és a hegek összehúzódnak. De amikor a koleszterinszint túllépi a 200 mg/százalékos (5,1 mmol/l) határt, a koleszterin játszi könnyedséggel csatlakozik, hozzátapad a véredény falához, és megvastagodást, megmerevedést, beszűkülést és plakkokat idéz elő.
A világ népességeivel kapcsolatos megalapozott tanulmányok dokumentálják a tényt, hogy a koleszterinszint a legbiztosabb előmozdítója a plakkok kialakulásának köszönhető arteriális eltömődéseknek. A bevándorló csoportokkal foglalkozó kutatás megerősíti, hogy ez nem annyira genetikai, mint inkább az életmód által okozott betegség. Akiket addig egyszerű, természetes étrend védelmezett, nyugati kultúrközegbe költözésükkor részesévé lettek étrendi mértéktelenségeinknek, s ekkor vérkoleszterinszintjük felszökött, majd nemsokára ugyanolyan arteriális betegségek fejlődtek ki náluk is, mint a nyugatiaknál.
A szervezetnek tehát nincs szüksége koleszterinre?
De igen, azonban nem kell megennünk. A máj az összes koleszterint elő tudja állítani, amire a szervezetnek szüksége van. Ám a legtöbb nyugati naponta további 400-500 mg koleszterint fogyaszt. Ez a koleszterintöbblet okozza azután a bajt.
Milyen ételek tartalmaznak koleszterint?
Koleszterin csak az állati eredetű táplálékokban található, a növényi élelmiszerek nem tartalmaznak koleszterint. Ez ilyen egyszerű.
A kókusz- és pálmaolajok valóban megemelik a koleszterinszintet?
Ez igaz. Noha ezek a trópusi zsírok nem tartalmaznak koleszterint, igen sok bennük a telített zsiradék. A telített zsírok azután alaposan megemelik a koleszterinszintet. Ezt azzal idézik elő, hogy a máj koleszterintermelését serkentik.
Mennyi a biztonságos koleszterinszint?
Számos szívgyógyász kutató feltételezi, hogy 160 mg/százalék (4,1 mmol/l) alatti koleszterinszint megvédi az embereket az atherosclerosistól.
Hogyan csökkenthető a vér koleszterinszintje?
A koleszterin úgy csökkenthető, ha kevesebbet fogyasztunk belőle. Az elfogyasztott koleszterinmennyiség napi 100 mg alatt legyen. Ez azt jelenti, hogy jelentősen csökkentjük a hús, főleg a belsőségek és kolbászok, valamint a tojássárgája és a legtöbb tejtermék fogyasztását. Segítségünkre lesz, ha megfogadjuk a következő gyakorlati tanácsokat:
• Fogyasszunk kevesebb telített zsiradékot! Telített zsírok többnyire állati eredetű táplálékokban találhatók, mint például a hús, a tojás, valamint a tejtermékek. (Ezek többsége szobahőmérsékleten szilárd.) De előfordulnak a pálma- és kókuszolajban, növényi zsiradékban és a margarinfélékben is.
• Szabaduljunk meg a túlsúlytól! Ha visszafogjuk a túlzottan tisztított, finomított, üres kalóriájú ételek fogyasztását – mint amilyenek például az átlátszó zsírok és olajok, a cukor és az alkohol –, ez segítségünkre lesz.
• Fogyasszunk több rostot! A rostban gazdag ételek lecsökkentik a vérkoleszterinszintet.
• Fogyasszunk minél több finomítatlan keményítőt, friss gyümölcsöket és zöldségféléket, teljes gabonát, babféléket, burgonyát és yamgyökeret!
• Gyalogoljunk naponta! A rendszeres mozgás is csökkenti a koleszterinszintet és elősegíti a súlykontrollt.
• Vizsgáltassuk meg magunkat az orvossal, és kérdezzük meg, hogy szükségünk van-e koleszterincsökkentő gyógyszerekre.
• Ne felejtsük el, hogy a koleszterint közvetlenül az étrend bősége, tartalmas volta határozza meg. A zsírban szegény (az összkalória kevesebb, mint 15 százaléka) és rostban gazdag étrendről kimutatták, hogy a legtöbb esetben 20–35 százalékkal leszállítja a vérkoleszterinszintet – nem egészen négy hét alatt.
• Ha nem tudjuk, mennyi a vérkoleszterinszintünk, ne sétáljunk, hanem rohanjunk a legközelebbi ellenőrzési helyre. Ha az eredmény 160 mg/százalék (4,1 mmol/l) felett van, ideje, hogy komolyan vegyük a figyelmeztetést.
