28. A zsír
Mire való ez a nagy felhajtás?
Alattomos cselszövő munkálkodik országunkban, és szép csendben több amerikait tesz munkaképtelenné és öl meg, mint amennyit a háborúk pusztítottak ebben az évszázadban. Ez a gaz merénylő a táplálékunkban lévő zsiradék.
A zsírfogyasztás elpusztíthat bennünket?
A táplálékban lévő túl sok zsiradékról kiderült, hogy a nyugati étrend legkárosítóbb hatású összetevője. Ez a halálos kettős – a rostszegény étrend és a magas zsírtartalom – olyan változatos problémákkal hozható összefüggésbe, mint a szívkoszorúér-megbetegedés, epekövek, vakbélgyulladás, székrekedés, divertikulumgyulladás (a bél kiöblösödéseinek krónikus gyulladása), köszvény – hogy csak néhányat említsünk. És a lista állandóan növekszik.
Nincs szükségünk zsiradékra az egészség megőrzése szempontjából?
A zsír minden élő sejt életfontosságú része. Továbbá a zsír a szervezet támogató, “háttérüzemanyag” rendszere. Nem örvendhetnénk optimális egészségnek, ha nem lenne étrendünkben zsiradék.
Bajok azért keletkeznek, mert a legtöbben túl sok zsiradékot veszünk magunkhoz, és gyakran olyan formákban, melyeket a szervezet nem tud könnyen kezelni. Tudjuk, hogy egy autó a neki megfelelő üzemanyaggal működik a legjobban. Működtethetjük kerozinnal is, de az végzetes lenne a motor számára. A nem megfelelő üzemanyag károsítja a szervezet motorját is, ám ez nem mindig látható azonnal, mert az egészséges testnek óriási tartalékai vannak. A máj és a vesék akár 90 százalékban is elpusztulhatnak, mielőtt működésképtelenné válnak. Az első anginás fajdalom vagy szívroham akkor észlelhető, amikor a szívkoszorúér átmérője a fontos területeken már 80-90 százalékban beszűkült.
Hogyan károsítja a zsír a szervezetet?
Az étrendben lévő bőséges, túl sok zsiradék megteremti az atherosclerosis kialakulásának feltételeit. Az életfontosságú artériák, amelyek táplálékkal látják el az élő testet, megkeményednek és beszűkülnek. A többletzsiradék a vért sűrűvé és ragadóssá teszi, ezáltal lelassítja a keringést, és a vörösvértestek egymással csomókban való összetapadását idézi elő. Ezek az összetapadt, nehézkesen haladó vértestek nem képesek oxigéntöbbletük hordozására és képtelenek behajózni a parányi hajszálerekbe (kapillárisokba). Az oxigéntől és tápanyagoktól megfosztott testsejtek fogékonnyá válnak mindenféle sérülésre, betegségre és elhalásra.
A legtöbb magas zsiradéktartalmú táplálék tele van koleszterinnel, amely megrongálja, károsítja az artériák belső falát. A test úgy válaszol erre, hogy külön sejtekkel lezárja ezeket a károsodott foltokat. A túlzott zsiradék és koleszterin jelenlétében egyre több és több réteg alakul ki, egyik a másik tetején, míg plakkok képződnek. Amikor a plakkok elég nagyra nőnek, hogy beszűkítsék és eltömjék a koszorúereket, bekövetkezik a szívroham. Amikor pedig ez az agyat tápláló artériákban történik, agyvérzés alakul ki.
A zsír emésztésének néhány mellékterméke bizonyos rákfélék kiváltásában is jelen van. Ezek az anyagok gyakran ingerlik és gyulladásba hozzák a bélfalat, és vastagbélgyulladás vagy -rák előidézői lehetnek. Amikor megfelelő mennyiségű rost is jelen van, a béltartalom gyorsabban mozog előre, és kevesebb időt hagy arra, hogy a mérgező karcinogének kifejtsék a bélfalakra gyakorolt hatásukat.
Egy másik fronton, a véráramban lévő túl sok zsír az egyik olyan tényező, amely elnyomja az immunsejttermelést. A magas zsírtartalmú étrendről bebizonyosodott az is, hogy rontja a szervezet immunmechanizmusának hatékonyságát, ami cukorbajhoz vezethet. A táplálékban lévő telített zsírok mennyisége ugyancsak erőteljesen hat a vér koleszterinszintjére.
Hogyan védjük meg magunkat?
A döntő, hogy csökkentsük a zsiradékot étrendünkben. A vaj, margarin, növényi zsiradék, főzési és salátaolajok szinte százszázalékos zsírok. A húsok, sajtok, tojás és a tej átlagosan 50–80 százalékban tartalmaznak zsírkalóriát.
Továbbá jócskán meg kell növelni a rostbevitelt. A növényi táplálékoknak, gyümölcsöknek, zöldségféléknek, teljes gabona- és babféléknek magas a rost- és alacsony a zsírtartalmuk, mentesek a koleszterintől, így ez az ideális út, amelyen járhatunk.
A nyugati étrend, amely duzzad a zsírtól, lassan elpusztít minket. Már tudjuk, hogy a helyzeten azzal lehet változtatni, ha az elfogyasztott zsírkalóriák zömét finomítatlan növényi táplálékokkal helyettesítjük. Az ily módon kiegyensúlyozott étrend majd megvéd, és megelőz sok betegséget, segít felszámolni a szívkoszorúér-betegséget és a legtöbb felnőttkori cukorbajt. Jobban fogjuk élvezni az életet, és energikusabbnak érezzük magunkat. Nagyobb mennyiségű ételt fogyaszthatunk el, s mégis veszítünk a súlyunkból.
Alattomos cselszövő munkálkodik országunkban, és szép csendben több amerikait tesz munkaképtelenné és öl meg, mint amennyit a háborúk pusztítottak ebben az évszázadban. Ez a gaz merénylő a táplálékunkban lévő zsiradék.
A zsírfogyasztás elpusztíthat bennünket?
A táplálékban lévő túl sok zsiradékról kiderült, hogy a nyugati étrend legkárosítóbb hatású összetevője. Ez a halálos kettős – a rostszegény étrend és a magas zsírtartalom – olyan változatos problémákkal hozható összefüggésbe, mint a szívkoszorúér-megbetegedés, epekövek, vakbélgyulladás, székrekedés, divertikulumgyulladás (a bél kiöblösödéseinek krónikus gyulladása), köszvény – hogy csak néhányat említsünk. És a lista állandóan növekszik.
Nincs szükségünk zsiradékra az egészség megőrzése szempontjából?
A zsír minden élő sejt életfontosságú része. Továbbá a zsír a szervezet támogató, “háttérüzemanyag” rendszere. Nem örvendhetnénk optimális egészségnek, ha nem lenne étrendünkben zsiradék.
Bajok azért keletkeznek, mert a legtöbben túl sok zsiradékot veszünk magunkhoz, és gyakran olyan formákban, melyeket a szervezet nem tud könnyen kezelni. Tudjuk, hogy egy autó a neki megfelelő üzemanyaggal működik a legjobban. Működtethetjük kerozinnal is, de az végzetes lenne a motor számára. A nem megfelelő üzemanyag károsítja a szervezet motorját is, ám ez nem mindig látható azonnal, mert az egészséges testnek óriási tartalékai vannak. A máj és a vesék akár 90 százalékban is elpusztulhatnak, mielőtt működésképtelenné válnak. Az első anginás fajdalom vagy szívroham akkor észlelhető, amikor a szívkoszorúér átmérője a fontos területeken már 80-90 százalékban beszűkült.
Hogyan károsítja a zsír a szervezetet?
Az étrendben lévő bőséges, túl sok zsiradék megteremti az atherosclerosis kialakulásának feltételeit. Az életfontosságú artériák, amelyek táplálékkal látják el az élő testet, megkeményednek és beszűkülnek. A többletzsiradék a vért sűrűvé és ragadóssá teszi, ezáltal lelassítja a keringést, és a vörösvértestek egymással csomókban való összetapadását idézi elő. Ezek az összetapadt, nehézkesen haladó vértestek nem képesek oxigéntöbbletük hordozására és képtelenek behajózni a parányi hajszálerekbe (kapillárisokba). Az oxigéntől és tápanyagoktól megfosztott testsejtek fogékonnyá válnak mindenféle sérülésre, betegségre és elhalásra.
A legtöbb magas zsiradéktartalmú táplálék tele van koleszterinnel, amely megrongálja, károsítja az artériák belső falát. A test úgy válaszol erre, hogy külön sejtekkel lezárja ezeket a károsodott foltokat. A túlzott zsiradék és koleszterin jelenlétében egyre több és több réteg alakul ki, egyik a másik tetején, míg plakkok képződnek. Amikor a plakkok elég nagyra nőnek, hogy beszűkítsék és eltömjék a koszorúereket, bekövetkezik a szívroham. Amikor pedig ez az agyat tápláló artériákban történik, agyvérzés alakul ki.
A zsír emésztésének néhány mellékterméke bizonyos rákfélék kiváltásában is jelen van. Ezek az anyagok gyakran ingerlik és gyulladásba hozzák a bélfalat, és vastagbélgyulladás vagy -rák előidézői lehetnek. Amikor megfelelő mennyiségű rost is jelen van, a béltartalom gyorsabban mozog előre, és kevesebb időt hagy arra, hogy a mérgező karcinogének kifejtsék a bélfalakra gyakorolt hatásukat.
Egy másik fronton, a véráramban lévő túl sok zsír az egyik olyan tényező, amely elnyomja az immunsejttermelést. A magas zsírtartalmú étrendről bebizonyosodott az is, hogy rontja a szervezet immunmechanizmusának hatékonyságát, ami cukorbajhoz vezethet. A táplálékban lévő telített zsírok mennyisége ugyancsak erőteljesen hat a vér koleszterinszintjére.
Hogyan védjük meg magunkat?
A döntő, hogy csökkentsük a zsiradékot étrendünkben. A vaj, margarin, növényi zsiradék, főzési és salátaolajok szinte százszázalékos zsírok. A húsok, sajtok, tojás és a tej átlagosan 50–80 százalékban tartalmaznak zsírkalóriát.
Továbbá jócskán meg kell növelni a rostbevitelt. A növényi táplálékoknak, gyümölcsöknek, zöldségféléknek, teljes gabona- és babféléknek magas a rost- és alacsony a zsírtartalmuk, mentesek a koleszterintől, így ez az ideális út, amelyen járhatunk.
A nyugati étrend, amely duzzad a zsírtól, lassan elpusztít minket. Már tudjuk, hogy a helyzeten azzal lehet változtatni, ha az elfogyasztott zsírkalóriák zömét finomítatlan növényi táplálékokkal helyettesítjük. Az ily módon kiegyensúlyozott étrend majd megvéd, és megelőz sok betegséget, segít felszámolni a szívkoszorúér-betegséget és a legtöbb felnőttkori cukorbajt. Jobban fogjuk élvezni az életet, és energikusabbnak érezzük magunkat. Nagyobb mennyiségű ételt fogyaszthatunk el, s mégis veszítünk a súlyunkból.
