Petrezselyem

A petrezselymet mindenki is- meri, habár a magyar elnevezésben néha vannak félreértésre okok, hiszen gyakran csak „zöldség" vagy „fehér répa" néven illetjük a petrezselyemgyökeret. Míg a zöldség elnevezés nyilvánvalóan nyelvi lazaság, addig a fehér répa tévedés, hiszen a petrezselyemgyökér és a fehér répa két különböző növény. Utóbbi nálunk nem elterjedt, míg a petrezselyem gyökerét és levelét igen gyakran használjuk levesekben és egyéb ételféleségekben.

A petrezselymet már a rómaiak is ismerték és termesztették Tibériusz császár idejében. A feljegyzések szerint a császár annyira szerette, hogy még Franciaországból is rendszeresen hozatott utánpótlást belőle. A középkorban még ízletesebb és tovább frissen maradó változatait nemesítették ki. Ugyanakkor elsősorban Közép- és Dél-Európában igen elterjedt volt a vad változata is, amely a kontinens északabbi területeire is eljutott. A böjti asztalokon közkedvelt volt, mivel rendkívül tápláló, így a húshagyó időszakban is biztosította az alapvető vitamin és ásványi anyag szükségletet. Háttérbe csak Amerika felfedezése után került, amikor Európába eljutott a burgonya. Ugyanakkor az Újvilágba is kikerült a petrezselyem, és a korabeli feljegyzések tanúsága szerint, az amerikai telepesek sokkal buzgóbban vetették, mint ahogyan az európaiak a krumplit. Az Amerikába érkező, menekült protestánsok közül sokakat mentett meg az éhenhalástól a petrezselyem gyökere. Különösen télen ízletes, amikor a fagyást követően a zöldség keményítője cukorrá alakul át, így édes lesz és jobb ízű. A telepesek továbbadták az értékes gyökeret az indiánoknak, akik pedig örömmel termesztették a bab és a kukorica mellett.

A petrezselyem azóta is töretlenül ott szerepel a legkülönfélébb ételek alkotórészekén a világ szinte valamennyi táján. A Közel-Keleten és Kis-Azsia vidékén gyakran az étkezések végén petrezselyemlevelet rágnak a kellemetlen szájszag és a fogak védelme érdekében.

A petrezselyem kedvező élettani hatásait számos vizsgálat igazolta, melyek elsősorban a petrezselyem levelére összpontosítottak. A levél egyébként rendkívül gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, valamint nyomelemekben. Fontos megjegyezni, hogy a petrezselyemlevél rendkívül sok K-vitamint tartalmaz, mely olyan betegnél, akik véralvadásgátló gyógyszert szednek (pl. Syncumar) a véralvadás fokozódását, ezáltal a vérrögképződés kockázatát fokozhatja. Ilyen esetben nagyobb mennyiségű petrezselyem fogyasztása előtt feltétlenül konzultáljunk a kezelőorvosunkkal.

Antioxidáns hatás

Az antioxidáns vegyületek képesek közömbösíteni azokat az ártalmas szabad gyököket, melyek károsíthatják a szerveket, és számos betegséget okozhatnak. A petrezselyemlevélben számos olyan anyag található, mely jelentősen csökkenti ezeket a veszélyeket. Kimutatták, hogy a petrezselyem fogyasztását követően a szervezetben megemelkedik azoknak az enzimeknek az aktivitása, melyek felelősek a sejtek saját antioxi- dáns védelméért. Ezért főként olyan flavonoid hatóanyagok a felelősek, mint az apigenin vagy a kempferol, illetve az A-vitamin előanyagaként számon tartott lutein. Éppen ezért érdemes minél több petrezselyemzöldet enni, akár nyersen, akár főtt állapotban.

Daganatellenes hatás

Ismert, hogy a zöldségek többsége tumorellenes hatással bír. Nem kivétel ez alól a petrezselyem sem. Az eddigi vizsgálatok alapján nagy valószínűséggel lassítani képes a tumor növekedést, illetve képes csökkenteni a daganatok keletkezésének kockázatát. E hatásáért többek között karotenoid, flavonoid, valamint magas fitoösztrogén tartalma is felelőssé tehető. A benne lévő növényi ösztrogének olyan erős hatással bírnak, hogy kísérleti állatokban mérhetően megnövelték a méhtömeget, arra érzékeny sejtekben pedig egyértelműen fokozták azok életképességét. Az erős ösztrogénszerű hatás egyébként pl. prosztata daganat esetén lehet igen kedvező a beteg számára. Azt is bizonyították, hogy a petrezselyem levelének fogyasztása csökkenti a vizeletben kimutatható karcinogén vegyületek mennyiségét.

Mindezek az eredmények azt jelentik, hogy a petrezselyem a rák elleni küzdelem egyik hatékony eszköze lehet, ha rendszeresen beiktatjuk étrendünkbe.

Vizelethajtó hatás

Az utóbbi években egyre nő az urológiai és a szívbetegségek száma. Mindkét betegségcsoportban előfordulhat, hogy vizelethajtók alkalmazására van szükség. Míg a súlyos esetekre rendelkezünk igen hatásos gyógyszerekkel, addig az enyhébb panaszokra sokszor a növényi eredetű vízhajtók is elegendőek lehetnek. Ilyen vízhajtó hatása van a petrezselyemnek is. Nagyobb mennyiség elfogyasztása esetén ne csodálkozzunk, ha sűrűbben kell látogatnunk a mellékhelyiséget.

Omega-3-zsírsav tartalom 

Az omega-3-zsírsavak az utóbbi években igen népszerűek lettek, miután kiderült, hogy számos érrendszeri elváltozás ellen védelmet nyújtanak. Ezek a zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírok közé tartoznak, melyek a növényi, illetve a halakból nyert olajokban találhatóak meg. A petrezselyem igen gazdag ilyen típusú zsírokban, ezek közül is főként az alfa- linolénsavat tartalmazza. Ezek a hasznos vegyületek képesek csökkenteni vérrögök kialakulásának kockázatát, a vérnyomást, valamint a koleszterinszintet. Ezek alapján igen nagy jelentőségük lehet a szív- és érrendszeri halálozások megelőzésében.

Népgyógyászati felhasználás

A petrezselyem gyökerét és levelét a népi gyógyászat szerint méregtelenítésre, cukorbetegség kezelésére, étvágyjavítóként, vérszegénységre, gyenge látásra, fáradékonyságra, valamint a bélrendszer és a máj kitisztítására szokták alkalmazni. A petrezselyem egészségre gyakorolt jótékony hatásairól azonban még tudományos bizonyítékokkal nem rendelkezünk.



Dr. Gáspár Róbert