Paradicsom

Alig akad valaki, aki ne lelkesedne egy finom, kemény húsú, zamatos paradicsomért, vagy ne futna össze a nyál a szájában némi mediterrán ízesítésű paradicsomos tészta láttán. Pedig a paradicsom korántsem volt ilyen közkedvelt, sőt...

A növény Dél-Amerikában őshonos, feltehetően az ott lakó indiánok már Kr. e. 3000 évvel használták és termesztették. Innen jutott el szintén még az ókor kezdetén Mexikóba, ahonnan pedig a Kr. u. 16. századig kellett várnia, hogy elindulhasson lassú és rögös világhódító útjára.

A európai tengeri hódítók az 1500-as években eljutottak Közép-Amerikába, és itt találkoztak először a paradicsommal. A portugál, spanyol és itáliai hajósok magukkal vitték a növényt, melyet leginkább nagy érdeklődéssel Itáliában fogadtak. A fogadtatás azonban a kontinensen északabbra haladva egyre inkább hűvösebbé vált. Ennek fő oka az volt, hogy úgy tartották, a paradicsom mérgező. Ennek volt is némi alapja, hiszen a középkori Itáliában is csak a szegények fogyasztották, mivel a gazdagok közül többen szenvedtek valóban mérgezést. De ez nem a paradicsom miatt volt, hanem az edényeik miatt. Ugyanis a gazdagok megengedhették, hogy ólomedényeket használjanak, melyből a paradicsomban található savak kioldották az ólmot. A szegények pedig egyszerű faedényeket használtak, így nekik nem lett semmi bajuk. A másik alapja a középkori félelmeknek az volt, hogy a növény levele külsőre hasonlít a nadragulyafélékre, melyek közül számos atropin tartalmú, mérgező növény (egyébként ugyanebbe a családba tartozik a burgonya és a padlizsán is, pl. Svédországban kezdetben a burgonya termését ették, mivel nem tudták, hogy melyik részét kell fogyasztani, így aztán sokan kaptak mérgezést). Számos országban misztikus színbe öltöztették, pl. a franciák a „szerelem alma", míg a németek az „édeni alma" néven említették Lehet, hogy a magyar nyelvben nem véletlen a paradicsom, mint az Édenkert és mint a zöldség megjelölése.

Az 1800-as években aztán megindult a paradicsom dicsőséges karrierje, ami elsősorban az olaszhonból elvándorlók seregének köszönhető, akik magukkal vitték a pizzát, ami pedig elképzelhetetlen paradicsomszósz nélkül. Az igazi nagy áttörést e téren Margit, angol királynő, Nápolyi látogatása hozta az 1880-asa években, amikor egy nápolyi étteremtulajdonos a királynő tiszteletére megalkotott egy pizzát, amelyen az olasz nemzeti színek domináltak. A piros volt a paradicsom, a fehér a mozzarella sajt, a zöld pedig a bazsalikom. így született meg az azóta is világhírű, és minden pizzériában kapható Margaréta pizza, ahogy nálunk mondják. Innentől kezdve a szkeptikus Anglia is elfogadta és megkedvelte a paradicsomot.

Az 1800-as években azért még mindig volt mit vitatkozni a növényen, sőt, ez a vita a mai napig is tart. Ugyanis van némi probléma akörül, hogy a paradicsom gyümölcs vagy zöldség? Botanikailag a kérdés rendkívül összetett, ugyanakkor van egy praktikus érv, ami a zöldség besorolás mellett szól: a paradicsomot mindenki inkább zöldségsalátába, mint gyümölcssalátába tenné...

Ejtsünk még néhány szót e zöldség hazai történetéről. A 20. század elején már háztartásokban befőzték a paradicsomot, de bármilyen meglepő, 1910-ig hazánkban nyers formában nem fogyasztottuk. Ennek nem a mérgezéstől való félelem, hanem az akkori ízlés volt az oka. Aztán lassan kezdtük megkedvelni, kezdetben még a gerezdes, ráncos felszínű fajtákat termeltük, majd a konzervipari igényeknek megfelelően az 1930-as években áttértünk a sima felszínűek- re, hiszen azt lényegesen egyszerűbb volt tisztítani. Ma már az étkezések és ételek, akár a magyarosnak tartott ételek elengedhetetlen része lett a paradicsom.

Kalandos története és páratlan zamata mellett a paradicsom több gyógyhatással is rendelkezik, melyeket számos vizsgálatban sikerült igazolni.

Antioxidáns hatás

A paradicsom rendkívül gazdag antioxidáns vegyületekben, elsősorban a piros színét biztosító likopinban. A likopin nagyon jól hasznosul az emberi szervezetben és szabadgyök fogó tulajdonsága révén számos betegség kialakulását előzheti meg.

Jelentősen csökkenti a vérben a zsírok oxidációját, ezáltal érfalvédő hatással bír. 15 napon keresztüli rendszeres paradicsom, vagy paradicsomtermék (ketchup, szósz, sűrített paradicsom, paradicsomlé, stb.) jelentősen növeli a vérzsírok oxidációval szembeni védelmét. Azt is kimutatták, hogy a paradicsomból készült kivonat képes megakadályozni oxidatív károsodásnak kitett sejtek elpusztulását. A likopin mellet C-vitamin tartalma is jelentős, mely szintén fokozza az antioxidáns és sejtvédő hatást. Az is érdekes, hogy ez a rendkívül erős antioxidáns hatás leginkább olívaolajjal együtt jelentkezik, egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy a napraforgóolajjal fogyasztott paradicsom e tekintetben nem olyan hatásos, vagy akár hatástalan is lehet. Ennek különös jelentőség elehet cukorbetegek esetén, akiknél a szabad gyökök károsító hatása nagyon intenzív, ezért igen nagy szükségük van a paradicsom biztosította étrendi védelemre.

Daganatellenes hatás

A paradicsomot elsősorban prosztata daganatok esetében találták hatékonynak, de beszámoltak emésztőszervi és mellrákok megelőzésében mutatott kedvező hatásáról is. Igazolták, hogy minél magasabb a vérben a likopinszint, annál kisebb az esélye a rosszindulatú daganatok kialakulásának. A növény likopin tartalma mellett A- és E-vitamin tartalma is felelős lehet a daganatgátló hatásért. Kimutatták, hogy a paradicsom hatóanyagai prosztata tumorban meggyorsítják a programozott sejthalált (apoptózis), mely tulajdonsága a rákos sejteknek nagyon gyenge vagy teljesen hiányzik, ezért is képesek eluralkodni az egész szervezetben. A daganat mellett a jóindulatú prosztata megnagyobbodást is csökkenti a paradicsom. Ezzel is magyarázható, hogy a mediterrán vidékeken, ahol a paradicsom alapélelmiszernek számít, ezek a betegségek ritkábban fordulnak elő. Ezek alapján azt javasolják, hogy naponta egyszer, de hetente legalább 5 nap együnk e zöldségféléből.

Szívbetegségek elleni hatás

A paradicsom az eddigi vizsgálatok szerint védelmet nyújt a szívbetegségek, elsősorban a szívinfarktus ellen. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy a paradicsomban lévő hatóanyagok képesek gátolni a vérrögképződést, ami az infarktus kialakulásához elengedhetetlen kórélettani tényező. Hatása azonban eltér az ismert vérrögképződést gátló vegyületekétől, (pl. acetil-szalicilsav), így nem kell tartani olyan mellékhatásoktól, mint pl. a gyomorfekély. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy gyógyszereinket ki lehet cserélni a paradicsommal, hanem inkább azt sugallja, hogy a rendszeres fogyasztása megelőzheti a bajt. Akinek azonban fokozott a veszélye a vérrögök kialakulására, azoknál természetesen a gyógyszeres megoldást kell választani, de ebben az esetben is lehet kiegészítésként paradicsomot enni.

Érdekesség hogy a szívinfarktus kockázatát a rendszeres paradicsomfogyasztás a rossz fogakkal rendelkezőkben is csökkenti. Ismert, hogy a
szuvas fogak növelik az infarktus veszélyt, mivel az ott kialakuló baktériumgócok beindíthatják a vérlemezkék összecsapzódását. De ebben a fokozott kockázati helyzetben is mérhető a paradicsom védő hatása. Nőknél igazolták, hogy szintén csökkenti a szívbetegség kockázatát, de csak abban az esetben, ha valamilyen olajjal, elsősorban olívaolajjal együtt fogyasztják. Valószínű, az olaj segíti az egyébként zsíroldékony hatásos anyagok felszívódását, és ezáltal jobban hasznosulnak a szervezetben.

Vörösvértest védő hatás

A vörösvértestek csökkent számát a vérben orvosi nyelven anémiának hívjuk, magyarul pedig vérszegénység a neve. Számos oka lehet a vérszegénységnek, de gyakran előfordul, hogy éppen az alkalmazott gyógyszeres terápia váltja ki a tüneteket. Ilyen problémát okozhatnak egyes vírus elleni szerek, melyeket pl. az egyre gyakoribb vírusos májgyulladások (hepatitis) ellen alkalmaznak. Kimutatták, hogy krónikus májgyulladás gyógyszeres terápiája során kialakuló vérszegénységet sikeresen lehet csökkenteni paradicsom adásával, ami feltehetően szintén antioxidáns tulajdonságával van összefüggésben.

Immunrendszeri hatás

Korábban feltételezték, hogy a likopin és rokon vegyületei képesek fokozni az immunrendszer aktivitását, és ezáltal a betegségekkel szembeni védelmet. Kimutatták, hogy két héten át napi 330 ml paradicsomlé elfogyasztása jelentősen és gyorsan növeli a likopin és más hasonló vegyületek mennyiségét a vérben, míg az immunválasz fokozásra majdnem két hetet kellett várni. Mindez azt jelenti, hogy a paradicsom immunerősítő hatását csak akkor tudjuk élvezni, ha rendszeresen fogyasztjuk, hiszen néhány napos evést követően még nem kimutatható a hatása. Azt igazolták, hogy ugyan kis mértékben, de javítja a dohányosok cigarettázás miatt meggyengült immunválaszát is, ami az újonnan keletkezett sejtek DNS töredezettségének csökkenésében is megmutatkozik.

Népgyógyászati hatás

A népgyógyászatban a paradicsom fogyasztását napsugárzás elleni védelemre, emésztési zavarokra, máj regenerálásra, salakanyagok eltávolítására, valamint ízületi gyulladásokra ajánlják. Ezeket a hatásokat azonban az eddig elvégzett vizsgálatok nem tudták bizonyítani.



Dr. Gáspár Róbert