Mogyoró
A mogyorót már az ókori civilizációk is jól ismerték. Kínában az öt szent étel közé tartozott, és a papok fogyasztották, mivel úgy gondolták, hogy ez biztosítja tisztánlátásukat és látnoki képességeiket. A Bibliában egy vitatott említése van a mogyoróveszőnek, amikor Jákób a kútra helyezett, faragott vesszőkkel igyekezett befolyásolni a kecskék és juhok párzását (1Móz 30,37-41). Egyes fordítások szerint Jákób mogyorót is használt, mások azonban manduláról, platánról, nyárfáról és nyírfáról beszélnek. A görögök és a rómaiak is kedvelték a növényt, feltételezhetően közreműködésükkel jutott el a mediterrán vidékekről egész Európába a mogyoró. A Kr. u. 1. században Dioszkoridész azt tartotta, hogy a mogyoró egyaránt gyógyítja a megfázást és a kopaszságot is, Vergilius szerint pedig nemesebb, mint a ió szőlő vagy a babér. A kelta kultúrában a mogyoró a termékeny házasság és a villámok elleni védelem szimbóluma, valamint az elrejtett kincsek helyének meg- jóslója volt.
A magyar nyelvben a mogyoró szó bolgár-török eredetű. A honfoglaló magyarok még nem termesztették, csupán gyűjtögették, de igen hamar megkedvelték íze és laktatóssága miatt. Jelenleg a világ mogyorótermésének 77%-át Törökország produkálja, mellette még Olaszországban, Franciaországban, Grúziában, Azerbajdzsánban és Spanyolországban termelnek igen sokat ebből az olajos termésből.
A mogyoró egészségünkre gyakorolt hatásával elég kevés vizsgálat foglalkozott ez idáig. Ezek közül is a legtöbb a mogyoró allergiával foglalkozik, mely az utóbbi években ugrásszerűen emelkedik, feltehetően a túl sok gyermekkorban elfogyasztott mogyorókrém miatt. Éppen ezért igyekezzünk mérsékelni a gyerekek ilyen irányú lelkesedését és próbáljuk rávenni őket az egészséges ételek szeretetére. A mogyoró egyébként, más olajos magvakhoz hasonlóan, nagyon gazdag ásványi anyagokban, nyomelemekben, béta-szitoszterol- ban, valamint B-, E- és K-vitaminban. Az eddigi szerény tudományos eredmények minden bizonnyal tovább bővülhetnek a jövőben a mogyoró egészségmegőrző hatásai tekintetében.
Koleszterinszint csökkentő hatás
A szervezet magas koleszterin és triglicerid szintje súlyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulását okozhatja. Béta-szitoszterol, valamint a telítetlen zsírsav tartalmának köszönhetően a mogyoró képes csökkenteni a kórosan megemelkedett vérzsír szintet. Ez a hatás nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez. Ezt még tovább erősíti az a megfigyelés, hogy a mogyoró hatóanyagai képesek gátolni az oxidációs folyamatok során keletkező, és az érfalat károsít/) szabad gyökök hatását is.
Csecsemőtáplálás
Előfordulhat, hogy a csecsemőkorban egyébként optimális táplálék, az anyatej, nem tartalmaz elegendő zsírsavat a gyermek számára. Ilyen esetben mogyoróolajjal lehet dúsítani az anyatejet. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az ily módon feljavított anyatejből az esszenciális zsírsavak kitűnően hasznosulnak, és biztosítják a csecsemők egészséges fejlődéshez szükséges lipideket.
Energiaforrás
Az utóbbi évtizedben egyre inkább meg növekedett az igény a gyors energiát szolgáltató táplálékokra mind az átlag lakosság, mind pedig a sportolók körében. Nem véletlen, hogy a reklámokban hirdetett gyors éhségcsillapítók szinte kivétel nélkül tartalmaznak mogyorót. A mogyoró ugyanis jó energiapótló élelmiszer. Ezért is fejlesztettek k1 olyan különleges táplálékokat, melyeket kifejezetten a nagy erőkifejtést végző atléták számára találtak ki. Egy biztos, a hirtelen jött éhséget néhány szem mogyoróval könnyen el lehet mulasztani.
Népgyógyászati felhasználás
A mogyorót székrekedésre, cukorbetegségre, magas vérnyomásra, valamint kövérség ellen használják. Ezek a hatások azonban tudományos módszerekkel nem bizonyítottak.
Dr. Gáspár Róbert
