Narancs

A narancs talán a legismertebb és legkedveltebb déligyümölcs. Annak ellenére, hogy manapság már egész évben kapható, a nyári szezonban nagyon keveset eszünk belőle, hiszen kiszorítja a hazai gyümölcsök kínálata. A narancslé fogyasztásának divatba jöttével azonban egész évben élvezhetjük zamatát.

A ma ismert narancs valahonnan Délkelet-Ázsiából származik, valószínűleg Kína, India, Burma és Malájzia szubtrópusi vidékeiről. A narancs elnevezés feltehetően szanszkrit eredetű, számos nyelven hasonlóan hívják a gyümölcsöt (olaszul arancia, portugálul ktranja, spanyolul naranja, latinul aurantium, bizánci nyelven nerantzium, perzsául naranj, indiai nyelven pedig naranga), ami azt bizonyítja, hogy a különböző területeken élő emberek ugyanazt az elnevezést vették át és alakították saját nyelvük szerint.

Kr. e. 3500-3000 körül már feltehetően termesztették az Indus völgyében, ahonnan a kereskedő útvonalakon, valamint a vándorló madarakon keresztül jutott cl később Észak- Afrikába. A narancs Észak-Afrikából eljutott a mediterrán európai részekre, és a Római Birodalomban már jól ismerték és szerették. A Konstantin császárnak emelt síremléket is narancsok díszítették. A narancsnak már számos fajtáját ismerték ekkor, ami nem a nemesítési törekvéseknek, hanem a narancs azon tulajdonságának volt köszönhető, hogy könnyen alakultak ki benne az új jellemvonások (mutációk) íz és szín tekintetében, melyet elsősorban az eltérő környezeti körülmények váltottak ki.

A Kr. u. 6-7. században muszlim seregek Indiától Spanyolországig hatalmas területet rohantak le, győztes harci eszközeiket pedig narancsfákkal díszítették. A középkorban arab kereskedők is hoztak narancsot Európába, mégis az első írásos európai emlék a narancsról csak a Kr. u. 1400-as évekből maradt ránk. Európa északibb részén pedig a keresztes hadjáratok tették ismertté a gyümölcsöt. Az 1500-as években vitték el a telepesek Amerikába, ahol szinten igen hamar népszerűvé vált. A portugálok Indiából édesebb narancsfajtákat hoztak be a korábbi keserűbb ízűek helyett, melyek hamar kedveltekké váltak. Ezt még csak fokozta, hogy 1635-ben kínai narancsot hoztak Portugáliába, ami még édesebb volt az indiainál is, és ezek a fajták lettek azután Európa kedvenc narancsai. Ezek után indult meg a mediterrán területeken igazán a narancsművelés.

A 19. században a mendeli öröklődési szabályok ismeretében komoly nemesítési munka indult be, elsősorban az Egyesült Államokban, amely mai is világelső a narancstermelésben. Mellette Brazília, Mexikó, Kína és Dél-Afrika számít nagy narancstermelőnek, de nem elhanyagolhatóak az európai mediterrán országok sem ebben a tekintetben.

Talán egyetlen gyümölcs sincs, amit annyian vizsgáltak volna hatásai tekintetében, mint a narancs. Még a narancshéját is előszeretettel fogyasztjuk édességként elkészítve. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a penészedés megakadályozása végett a nálunk kapható narancsok héja gombaölő anyaggal kezelt. így ha valaki ezt akarja felhasználni, érdemes előtte néhány órára beáztatni és vízben többször átmosni.

Értékes vitaminokat, ásványi anyagokat, valamint számos gyógyhatással bíró flavonoid típusú vegyületet tartalmaz. Emellett jól eltartható, facsart leve is rendkívül egészséges és frissítő. Újabban D-vitaminnal is dúsítják azok számára, akiknek fokozottan szükségük van erre a vitaminra. Az előnye a korábbi tejes dúsítással szemben az, hogy a narancslére igen ritka az allergia, ellentétben a tejjel. A hátránya, hogy savas, és oldja a fogzománcot, ezért a normális szájhigiéniás szabályokat narancslé fogyasztását követően feltétlenül tartsuk be. A tudományos vizsgálatok a gyümölcs számos gyógyhatását igazolták.

Antioxidáns hatás

A narancs számos antioxidáns vegyületet tartalmaz, melyek közül a legfontosabbak az A- és C-vitamin, valamint a lutein. Kimutatták, hogy 2 héten át napi 500 ml narancslé fogyasztása jelentősen növeli a vérben a C-vitamin mennyiségét, valamint jelentősen csökkenti az oxidációs folyamatok révén keletkező, szervezetet károsító szabad gyökök mennyiségét. A gyümölcslé pozitív hatása már a második napon mérhető volt, mely a dohányosoknál még kifejezettebb volt. A dohányzók esetében egyébként azt is igazolták, hogy a rossz koleszterin oxidációjával keletkező, az érfalat súlyosan károsító anyagok ellen is részleges védelmet biztosít a narancs. Ez persze nem azt jelenti, hogy narancsevéssel biztonságossá válik a cigarettázás, csupán csak azt, hogy valamelyest csökkenthetők az ártalmak.
A narancs vörös húsú fajtájában („vérnarancs") antociánok is találhatóak, melyek szintén jó antioxidáns hatással bírnak. Ismert, hogy a cukorbetegségben az erek állapotának rosszabbodásában a keletkező szabad gyökök nagy szerepet játszanak. Kimutatták, hogy a vérnarancs különösen cukorbetegekben igen jelentősen növeli az antioxidánsok mennyiségét a vérben, és ezzel együtt jelentős csökkenést eredményez a káros anyagok szintjében. Mindez azt jelenti, hogy a vérnarancs fogyasztása különösen előnyös a diabéteszben szenvedők számára érrendszerük karbantartása érdekében.

Daganatgátló hatás 

A narancsban lévő hatóanyagok egy része daganatgátló hatással rendelkezik. Kimutatták, hogy képesek gátolni azt a pumpamechanizmust a tumor- sejtekben, amely felelős azért, hogy a daganatok gyógyszer rezisztensekké válnak. A narancsból kinyert kivonat többszörösére csökkentette a leukémiás sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállóképességét, ezáltal felgyorsította a daganatos sejtek elpusztulását. Mindez azt jelenti, hogy rákos betegségben a narancs fogyasztása erősítheti a rákelleni szerek hatékonyságát. Természetesen a gyümölcs segíthet megelőzni a daganatos betegségek kialakulását, de azt elsősorban az antioxidáns tulajdonságán keresztül. Emellett az is bizonyítást nyert, hogy a narancshéjból nyert kivonat hatékonyan gátolja olyan nitrovegyületek keletkezését a szervezetben, melyek felelőssé tehetőek egyes tumorok, elsősorban a gyomorrák kifejlődéséért. Ezt a hatást Kína olyan területén igazolták, ahol egyébként rendkívül magas a gyomordaganatos halálozás.

Tápanyagfelszívódást serkentő hatás 

A narancslé számos tápanyag felszívódását segíti a bélrendszerből. Kimutatták, hogy vérszegény gyerekeknél az étkezésekhez adott narancslé rendszeres fogyasztása közel 8%-kal fokozta a vasfelszívódást és hasznosulást. A hatásért valószínűleg a gyümölcs C-vitamin tartalma a felelős. Ebben a tekintetben hatásosabbnak bizonyult az almánál. Tejet-tojást fogyasztó (lakto- ovo-) vegetáriánusoknál mutatták ki, hogy az egyébként vasban gazdag szójatermék, a tofu fogyasztása sok esetben még nem elegendő a normális vérképzéshez. Azonban ha a totu mellett rendszeresen narancsot is fogyasztottak, akkor már 30 nap alatt lényegesen magasabb volt vérük hemoglobin koncentrációja. Ebben az esetben is a narancs C-vitaminja segíti a tofuban lévő vas felszívódását, és ezáltal javítja a vérképet.

A vashoz hasonlóan a narancs jó folsav pótló szer, ami szintén elengedhetetlen a vérképzéshez. A rozsból készült kenyér és narancslé kombinációjával olyan folsavszint emelkedést lehet elérni mind a vérplazmában, mind pedig a vörösvértestekben, mintha mesterségesen folsavval dúsított élelmiszert fogyasztottunk volna, így bizonyítást nyert, hogy a narancs első osztályú forrása a folsavnak, valamint kiváló serkentője a folsav felszívódásának.
A gyerekeknél előforduló A-vitamin hiány pótlásában is jó eszköznek mutatkozik a narancs. Vizsgálatok szerint az A-vitamin és előanyaga, a béta-karotin hasznosulása a narancsból lényegesen jobb, mint pl. a zöld leveles zöldségekből, főzelékekből. A gyümölcs leve közel négyszeres mértékben képes emelni a béta-karotin mennyiségét a vérben a zöldfélékhez viszonyítva. A-vitamin hiány esetén tehát érdemes bőségesen enni a narancsot.

A narancs első osztályú forrása a C-vitaminnak is. Beigazolódott, hogy semmilyen különbséget nem jelent hasznosulás szempontjából az, ha valaki C-vitamin tablettát szed. vagy ha narancsot eszik. Sőt, feltételezhető, hogy a narancsban levő egyéb anyagok könnyebbé teszik a vegyület felszívódását. Mindez komoly megfontolásokra késztethet akkor, amikor nagy mennyiségben fogyasztunk vitamin készítményeket, és elfelejtkezünk a természetes forrásokról.

A narancs felszívódást segítő hatása esetleg problémát jelenthet egyes gyógyszerek szedésénél. Idáig az alumínium tartalmú savlekötő készítményeknél mutatták ki, hogy narancslé együttes adásával az alumínium felszívódása fokozódik, amely egyáltalán nem kívánatos, hiszen a készítményt eredetileg arra tervezték, hogy csak a gyomorban fejtse ki hatását. így, ha valaki ilyen típusú savlekötő szert szed, soha ne vegye be narancslével, a szer beszedése és a narancs fogyasztása között legyen legalább 2 óra szünet.

Skorbutellenes hatás 

A skorbut régen a tengeri hajósok betegsége volt, akik hosszú hónapokon keresztül csak sózott heringen és nem változatos étrenden éltek, aminek következtében szervezetükből kiürült a C-vitamin. A vitamin hiányában kialakult a skorbut nevű betegség, mely többek között kötőszöveti gyengeséggel jár, leglátványosabb tünete a fogak kihullása, súlyos legyengülés, majd-halál. A skorbut ma napság is előfordulhat, elsősorban egyedül, szegényes körülmények között élő időseknél. Ezenkívül viszonylag gyakori lehet az alkoholistáknál is. Napi egy narancs elfogyasztásával a skorbut veszélye teljesen kizárható, ezért a veszélyeztetett rétegekben fontos lenne ennek, vagy más, magas C-vitamin tartalmú gyümölcsnek a biztosítása. Mindenesetre idősebb hozzátartozóinkra, ismerőseinkre feltétlenül figyeljünk oda.

Mikrobaölő hatás 

A narancshéjban található illóolaj igen erős mikroorganizmus pusztító hatással rendelkezik. Kimutatták, hogy a narancsolaj legalább 22 baktérium és 12 gomba ellen hatásos, mely csak fokozható, ha mentaolajjal elegyítik. Hasonló felületi gombaölő tulajdonságú a keserű narancsból nyert illóolaj, mely nemcsak meggátolja a gombák növekedését, hanem el is pusztítja azokat. A narancsból nyert olaj az egyik legolcsóbban hozzáférhető fertőtlenítőszer.

Koleszterinszintcsökkentő hatás 

Napi 750 ml narancslé nagymértékben csökkenti a vérben a rossz koleszterin mennyiségét úgy, hogy a jó koleszterin aránya javul. Ezt a hatást magas koleszterinszintű betegekben sikerült igazolni. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a narancs e tulajdonsága mennyiségfüggő, ugyanis napi 250 vagy 500 ml narancslének nincs ilyen hatása. Ha valaki nem léként, hanem gyümölcsként szeretné élvezni a narancs áldásos hatását, akkor legalább 5-10 darabot el kell belőle fogyasztania naponta. Esetleg kevesebb is elegendő lehet akkor, ha más gyümölcsöket és zöldségféléket is bőségesen eszünk. De ebben az esetben is legalább napi 5 narancs szükséges a hatás eléréséhez.

Vesekőoldó hatás 

A vesekövek igen gyakran képződnek kalcium-oxalátból, melyek oldására a vizeletet lúgosítani szokták, illetve kálium-citrátot adnak a betegnek, ami meggátolja, hogy az oxalát kicsapódjon, és követ képezzen. Bizonyítást nyert, hogy a narancslé egyrészt képes lúgosítani a vizeletet, másrészt rengeteg citromsavat tartalmaz, így természetes eszköze lehet az oxalát kőképződés megakadályozásának. Ehhez azonban naponta legalább 1 liter narancslevet el kell fogyasztani.

Vércukorszint szabályzó hatás

A narancs fogyasztása után a vércukorszint lassabban és kíméletesebben emelkedik, mint pl. a péksüteményektől. Ennek magyarázata, hogy egyrészt a narancsban található rostanyagok lassítják a szőlőcukor felszívódást a bélből, másrészt a narancsban sok a gyümölcscukor, amit a máj hamar hasznosít anélkül, hogy emelné vele a vércukorszintet. így a narancs fontos gyümölcse a diabéteszes étrendnek.

Emésztést elősegitő hatás

A narancs rosttartalma révén megkönnyíti a székletképződést és a székletürítést. Emellett igazolást nyert az is hogy narancs vagy narancslé fogyasztását követően a hasnyálmirigy emésztőenzimei nagyobb mértékben termelődnek, így a zsírok, a fehérjék, illetve a szénhidrátok emésztése könnyebben és gyorsabban megy végbe. Éppen ezért ajánlatos, hogy emésztést könnyítő céllal az étkezések végén egy-egy narancsot fogyasszunk el.

Népgyógyászati felhasználás

A népgyógyászatban a narancsot számos betegségre alkalmazzák, bár ezek az alkalmazások elsősorban nem hazai, hanem külföldi eredetűek. A gyümölcsöt javasolják női hormonproblémák kezelésére, mivel tartalmaz növényi ösztrogéneket (fitoösz- trogének). Nátha és megfázás ellen is adják, amiben valószínűleg C- és A-vitamin tartalma játssza a főszerepet. A kapilláris erek ellenállóképességének erősítésére i alkalmazzák rutén tartalma miatt. Flavonoid és kálium tartalma miatt hatásos lehet magas vérnyomás esetén is. Emellett javasolják érelmeszesedés, trombózis, valamint mindenféle tüdőbetegség kezelésére is. A fenti hatásokat tudományos módszerekkel azonban eddig nem sikerült teljes mértékben igazolni.


Dr. Gáspár Róbert