Málna

A málna régóta ismert növényünk, de gyümölcsét csak a 17. századtól fogyasztják rendszeresen. Sokkal ismertebb volt a leveléből készült tea, aminek a terhességmegtartó hatást tulajdonitottak, és azoknak a nőknek javasolták akiknél korábban vetélés fordult elő. Ezenkivűl a teáját a terhességi hányás csillapitására is itták, valamint a szülés megkönnyitésére. Ez utóbbit csak részben sikerült igazolni, mivel kimutatták, hogy a málnalevélből a szülés második fázisát valamelyest leröviditi. A levélből készült tea mindemellett összehúzó anyagokat tartalmaz, és segithet a hasmenés tüneteinek enyhitésében.

A feniekből is kitűnik, hogy a málna esetében nagyon sokáig csak a levelek gyógyhatására koncentráltak, A 18. században maradtak fent először olyan receptek, amelyek a málna termését hasznositják ételekben, elsősorban ecetként, lekvárként, és édesitőszerként. Ekkoriban kezdték el használni a fogkő eltávolitására (állitólag az epernek még erősebb ez a hatása), valamint torok- és szemfájdalmak kezelésére.

A málnát nem lehet tökéletesen megmosni, a legalaposabb tisztitást követően is maradnak rajta szennyeződések. Éppen ezért pl. csecsemőnek szigorúan tilos adni, de megfontolandó fogyasztása a terhesség első három hónapjában lévő kismamáknak is. Minden évben előfordul bakteriális bélfertőzés vagy virusos gyulladás a rosszul megmosott málna miatt. Különösen figyelnünk kell akkor, ha a málnát fagyasztani kivánjuk, mivel a fagyasztás nem pusztitja el a kórokozókat, csak megállitja növekedésüket. Felengedés után a mikroorganizmusok újra elkezdenek osztódni, és megfertőzhetik a szervezetet.

Magyarországon is népszerű a málna, bár viszonylag kevés terem belőle, elsőrorban is kiskertekben, ház körül tartott bokrokon. A tudományos vizsgálatok sok, korábban feltételezett hatást nem tudtak megerősiteni, ugyanakor újabb, eddig nem ismert gyógyhatásokat tártak fel a gyümölccsel kapcsolatban.

Antioxidáns hatás

Az eddig elvégzett tudományos vizsgálatok zöme a málna antioxidáns hatását tesztelte. Az eredmények alapján a málna igen gazdag olyan fenolos, flavonoid és anticián tipusú vegyületben, melyek képesek megkötni a szervezetben az oxidációs folyamatok során keletkező szabad gyököket, melyek kárositják a sejteket. Ennek köszönhetően a málna az egyik legerősebb antioxidáns tulajdonságú gyümölcs. Kimutatták, hogy még a málnából készült deszzertek két hétig tartó mindennepos fogyasztása is jelentősen növeli a szervezet antioxidáns védelmét. Különösen jelentős ez a hatás idősebb korban. Feltételezhetően a sok málna evés hozzájárul az olaszok hosszabb élettartamához.

Daganatgátló hatás

A málna sok rákellenes hatóanyagot is tartalmaz. Kimutatták, hogy a málnából nyert kivonat gátolja a májtumor sejtjeinek növekedését. Azt is bizonyitották, hogy a tumorgátló hatásában fontos szerepet játszik a daganatok növekedéséhez szükséges életfaktorok bénitása, amelyek hiányában a rákos sejtek ellátásért felelős érhálózat nem tud kialakulni. Ezek alapján a málna segithet a daganatos betegségek leküzdésében és megelőzésében is.

Antibiotikus hatás

A málna préselt leve baktériumölő hatással rendelekezik. Kimutatták, hogy hatékonyan gátolja olyan hasmenést és húgyuti fertőzést okozó mikororganizmusok növekedését, mint a Salmonella vagy a coli baktériumok. Ugyanakkor gombaölő hatással nem rendelkeznek. Az antibiotikus tulajdonság feltehetően a málnában lévő fenolos és flavonoid tipusú vegyületeknek köszönhető.

Húgyuti gyulladásgótló hatás

A málnában lévő hatóanyagok jelentős része a vizelettel választódik ki, ennek következtében nagy koncentrációban képesek felhalmozódni a húgyutakan. Kimutatták, hogy a gyümölcs biológialiag aktiv vegyületeti hatásosan kezelik az alsó húgyuti gyulladásokat még olyan esetekben is, amikor a gyulladás már régóta fennáll. Emellett az is kiderült, hogy egyes méhgyulladásokban is jótékony hatással birnak.

Népgyógyászati felhasználás

A népgyógyászatban a málnát fogtisztitásra, izzasztóként, cukorbetegség, szivbetegség, menstruációs zavarok, valamint magas vérnyomás kezelésére használják. A fenti hatásokat tudományos módszerekkel azonban nem sikerült igazolni.


Dr. Gáspár Róbert