Körte

A körte Magyarországon közkedvelt gyümölcs, de nem fogyasztunk belőle túl sokat (évente 6 kg/fő, szemben pl. az alma 25 kg/fő mennyiségével). Ennek egyik oka, hogy a körte rosszul tűri a szállítást és az állást, hamar megpuhul, megbarnul. Így igazi idény gyümölcsnek számit, bár vannak olyan fajtái (téli körték), melyeket ősszel leszednek és utóérnek, így karácsony táján vagy akár januárban is élvezhetjük zamatos húsukat.

A körte értékét már a görögök is felismerték, Homérosz az Odüsszeiában az istenek ajándékának nevezte, később, pedig már termesztik is és elkezdik a körtefák nemesítését. A rómaiak kezdetben 6 féle nemesített körtefajt ismertek, mely a birodalom bukására már 56-ra gyarapodott. Egy késő középkori itáliai írásos emlékben a körték 232 változásáról számolnak be, ami tükrözi a gyümölcs akkori népszerűségét. XIV. Lajos udvarában körte a luxus gyümölcsnek számított. Angliában, az 1640-es években 60 körtefajról tudtak, míg 1842-ben már több mint 700-ról tudósitanak. A fajták nagyszámú növekedése eslősorban francia és belga nemesitők munkájának köszönhető a 18. század során. A magyar körtetertesztésről már a középorban vannak irásos emlékek. Az erdőben gyűjtögették a vadkörtét, melyet aztán a kertekben nemesitettek, elsősorban azzal a céllal, hogy minél korábban erő fajtákat tudjanak előállitani.

Annak ellenére, hogy a körte hasznos ásványi és tápanyagtartalma megközeliti, sőt, helyenként meghaladja pl. az almáét, mégis kevéssé van az érdeklődés középpontjában, viszonylag kevés kutatás folyik feltételezett alapisabb megismerésére.

Antioxidáns hatás

A körte antioxidáns hatása jól ismert, mert a gyümölcsben található fenolos anyagok, valamint a C-vitaminnak köszönhető. Bár hatóanyag tartalma elmarad számos más gyümölcstől (pl. alma, piros szőlő, citrom, narancs, eper), mégis elegendő ahhoz, hogy védelmet nyújtson a szervezet károsító szabad gyökök támadása ellen. Magas réztartalma segíti testünk szabad gyökfogó védelmi rendszerének, az ún. szuperoxid-dizmutáz enzimeknek a működésben. Ez a rendszer semlegesíti, pl. az immunsejtek működése során keletkező reaktív anyagokat, amelyek szükségesek vírusok, baktériumok elpusztításához, ugyanakkor ártalamasak lehetnek a szervezet egészséges sejtjeire.

Emésztőrendszeri hatások

A körtének magas rosttartalma van, ezért rendkívül jó bélseprő hatással bír. Mindezek következtében könnyíti a székletürítést, védi a vastagbélsejteket a károsodással szemben, ezáltal megakadályozza a daganat kialakulását. Ehhez hozzájárul még a fent említett magas réztartalom is, ugyanis valószínűsíthető, hogy a táplálék alacsony réztartalma, valamint a vastagbélrák kialakulása között összefüggés van. Az emésztőrendszeri hatások között meg kell említeni a gyomornyugtató hatását is. Számos esetben, amikor a gyomorsavtermelés fokozott, körte vagy körtelé fogyasztásával enyhíthető a gyomortáji égető-maró fájdalom.

Koleszterinszint csökkentő hatás

Gyakran nem szeretünk bajlódni a körte vastag héjának megrágásával, pedig érdemes. Kísérletekben bizonyították, hogy a körtehéjban lévő biológialak aktív vegyületek nem csak antioxidáns hatással rendelkeznek, hanem jelentősen képesek csökkenteni a vérben található zsírok mennyiségét is. Tudjuk azt, hogy egy a magas koleszterin és trigliceridszint nagymértékben növeli az érbetegségek, elsősorban a koszorúér betegség és a hozzákapcsolódó szívinfarktus kockázatát. Míg a körte húsának meglehetősen gyenge zsircsökkentő hatása van, addig a héja igen erősnek bizonyul e tekintetben.

Nem okoz allergiát

A körtét hipoallargén gyümölcsnek is emlegetik, mivel vele szemben nem alakul ki allergiás reakció, vagy legalábbis igen kicsi a valószínűsége összehasonlitva más gyümölcsökkel. Ezt az előnyt kihasználva gyakran javasolják, mint első gyümölcsöt a csecsemők számára. Azok is biztonsággal élvezhetik a körte jótékony hatásait, akik egyébként súlyos ételallergiában szenvedtek.

Népgyógyászati felhasználás

A népgyógyászatban a körtét köhögésre, reumatikus betegségekre, köszvényre, idegkimerültségre is használják. Ismertek még az epebetegségre alkalmazott 1 hetes körtediéta, illetve a fagyott körte fogyasztásához kötődő népi megfigyelések és hiedelmek. Azonban a fenti hazásokat mindezidáig tudományos módszerekkel nem sikerült igazolni.


Dr. Gáspár Róbert