Körte
A körte értékét már a görögök is felismerték, Homérosz az Odüsszeiában az istenek ajándékának nevezte, később, pedig már termesztik is és elkezdik a körtefák nemesítését. A rómaiak kezdetben 6 féle nemesített körtefajt ismertek, mely a birodalom bukására már 56-ra gyarapodott. Egy késő középkori itáliai írásos emlékben a körték 232 változásáról számolnak be, ami tükrözi a gyümölcs akkori népszerűségét. XIV. Lajos udvarában körte a luxus gyümölcsnek számított. Angliában, az 1640-es években 60 körtefajról tudtak, míg 1842-ben már több mint 700-ról tudósitanak. A fajták nagyszámú növekedése eslősorban francia és belga nemesitők munkájának köszönhető a 18. század során. A magyar körtetertesztésről már a középorban vannak irásos emlékek. Az erdőben gyűjtögették a vadkörtét, melyet aztán a kertekben nemesitettek, elsősorban azzal a céllal, hogy minél korábban erő fajtákat tudjanak előállitani.
Annak ellenére, hogy a körte hasznos ásványi és tápanyagtartalma megközeliti, sőt, helyenként meghaladja pl. az almáét, mégis kevéssé van az érdeklődés középpontjában, viszonylag kevés kutatás folyik feltételezett alapisabb megismerésére.
Antioxidáns hatás
A körte antioxidáns hatása jól ismert, mert a gyümölcsben található fenolos anyagok, valamint a C-vitaminnak köszönhető. Bár hatóanyag tartalma elmarad számos más gyümölcstől (pl. alma, piros szőlő, citrom, narancs, eper), mégis elegendő ahhoz, hogy védelmet nyújtson a szervezet károsító szabad gyökök támadása ellen. Magas réztartalma segíti testünk szabad gyökfogó védelmi rendszerének, az ún. szuperoxid-dizmutáz enzimeknek a működésben. Ez a rendszer semlegesíti, pl. az immunsejtek működése során keletkező reaktív anyagokat, amelyek szükségesek vírusok, baktériumok elpusztításához, ugyanakkor ártalamasak lehetnek a szervezet egészséges sejtjeire.
Emésztőrendszeri hatások
A körtének magas rosttartalma van, ezért rendkívül jó bélseprő hatással bír. Mindezek következtében könnyíti a székletürítést, védi a vastagbélsejteket a károsodással szemben, ezáltal megakadályozza a daganat kialakulását. Ehhez hozzájárul még a fent említett magas réztartalom is, ugyanis valószínűsíthető, hogy a táplálék alacsony réztartalma, valamint a vastagbélrák kialakulása között összefüggés van. Az emésztőrendszeri hatások között meg kell említeni a gyomornyugtató hatását is. Számos esetben, amikor a gyomorsavtermelés fokozott, körte vagy körtelé fogyasztásával enyhíthető a gyomortáji égető-maró fájdalom.
Koleszterinszint csökkentő hatás
Gyakran nem szeretünk bajlódni a körte vastag héjának megrágásával, pedig érdemes. Kísérletekben bizonyították, hogy a körtehéjban lévő biológialak aktív vegyületek nem csak antioxidáns hatással rendelkeznek, hanem jelentősen képesek csökkenteni a vérben található zsírok mennyiségét is. Tudjuk azt, hogy egy a magas koleszterin és trigliceridszint nagymértékben növeli az érbetegségek, elsősorban a koszorúér betegség és a hozzákapcsolódó szívinfarktus kockázatát. Míg a körte húsának meglehetősen gyenge zsircsökkentő hatása van, addig a héja igen erősnek bizonyul e tekintetben.
Nem okoz allergiát
A körtét hipoallargén gyümölcsnek is emlegetik, mivel vele szemben nem alakul ki allergiás reakció, vagy legalábbis igen kicsi a valószínűsége összehasonlitva más gyümölcsökkel. Ezt az előnyt kihasználva gyakran javasolják, mint első gyümölcsöt a csecsemők számára. Azok is biztonsággal élvezhetik a körte jótékony hatásait, akik egyébként súlyos ételallergiában szenvedtek.
Népgyógyászati felhasználás
A népgyógyászatban a körtét köhögésre, reumatikus betegségekre, köszvényre, idegkimerültségre is használják. Ismertek még az epebetegségre alkalmazott 1 hetes körtediéta, illetve a fagyott körte fogyasztásához kötődő népi megfigyelések és hiedelmek. Azonban a fenti hazásokat mindezidáig tudományos módszerekkel nem sikerült igazolni.
Dr. Gáspár Róbert
