Banán

A banán sárga héjával, zamatos, könnyen emészthető húsával a világon mindenhol közkedvelt gyümölcs. Több hires sláger is szól a banán fáról, de azt csak kevesen tudják, hogy a banán nem fán terem, hanem cserjén. Magyarországon is népszerűvé vált, és az utóbbi években már nem csak a téli hónapokban lehet hozzájutni. Annak ellenére, hogy nálunk az éghajlati adottságok miatt nem terem meg, az év minden szakában könnyen beszerezhető a boltokban. A banán története több ezer évre vezethető vissza. A ma már ismert banán valószinűleg Malajzia területéről származik, ahonnan különféle utazók elvitték a növényt Indiába. A buddhista iratok a Kr.e. 6. században már irnak róla. Nagy Sándor annyira megkedvelte a banánt, miután először izlelte Indiában, a Kr.e. 4. században, hogy a növényt szinte azonnal a nyugati világba hozatta.

A kinai történetirás szerint az első banáncserjét Kr.u. 200 körül ültették el az országban. Mivel csak Kina egészen deli területein termett meg, igy a 20 századig nem is lett tömegfogyasztási cikk. Később a gyümölcs eljutott Madagaszkárra. Afrika többi részébe az arabok vitték el. Kr.u. 650. körül elefántcsontokkal és banánnal kereskedtek, melyekért rabszolgákat vásároltak. A kiterjedt rabszolga kereskedelem révén a banán elérte Guineát. 1402-ben portugál hajósok fedezték felés vitték magukkal, majd a Kanári-szigeteken létrehozták az első banánültetvényeket. 1516-ban egy protugál ferences rendi szerzetes a növény gyökér törzsét egy hajón a Kanári-szigetekről a karib-tengeri Santo Domingo szigetére vitte, innen terjedt el egész Közép-Amerikában.

Az új világba érkezők már élvezhették a banán zamatát, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a ma kapható óriások a pár száz évvel ezelőttiekhez képest. A banán eredetileg nem volt hosszabb, mint egy átlagos férfi ujja, az arabok innen adták a nevét, hiszen a „banán” arabul „ujj”-at jelent. Az általunk ismert banánok már az utóbbi 150-200 év nemesitési munkáinak az eredménye.

A banán gazdag ásványi anyagokban, szénhidrátokban és nyomelemekben, ezenkivül néhány vitamin is megtalálható benne. A szervezetre gyakorolt jótékony hatásait számos tudományos vizsgálat igazolta.

Antioxidáns hatás 

A banán nem igazán szingazdag gyümölcs, húsa majdnem fehér. Éppen ezért nem várható tőle, hogy antioxidáns molekulákat tartalmazzon, mivel azok többsége élénk szinű vegyület. A gyümölcsnek mégis van antioxidáns hatása, ugyanis egyes fajtáiban sok dopamin található, melynek egyéb élettani hatása mellett erős szabad gyökfogó tulajdonsága is van, igz védelmet nyújthat a krónikus betegségek, vagy a daganatos betegségek ellen is.

Emésztést segitő hatás 

A banán rendkivül hatékony emésztési zavarok esetén. Kimutatták, hogy a gyümölcs képes gátolni a hasmenést még akkor is, ha nagyon erősen és gyerekkorban jelentkezik. Hatása valószinűleg azon alapul, hogy egyrészt fokozza a vékonybél felszivóképességét, ezáltal csökkenti a formálódó székletbe kerülő víz mennyiségét. Másrészt pektin tartalma révén elősegiti a formált székletképződést. Nagy segitséget jelent ez a gyermekkori hasmenések esetén, amikor a kiszáradás esélye igen nagy. Nem véletlen, hogy akár hányás, akár hasmenés esetén az egyik legfontosabb étel a banán. Ugyanakkor csecsemőkorban még nem ajánlott a banán adása, mert székrekedést és hányást okozhat.

Az is előfordul, hogy valakit eszméletlenség vagy más okok miatt mesterségesen kell táplálni. Ilyenkor egy szondát juttatnak a gyomrába, vagy a vékonybélbe, és azon keresztül adják a folyékony táplálékot. Ezen eljárás egyik mellékhatása lehet a hasmenés. Ha banánból pelyheket készitenek (hasonlóan a zabpehelyhez), és hozzákeverik a mesterséges táplálekhoz, akkor kétszeres hatékonysággal állitja meg a hasmenést a gyógyszeres beavatkozáshoz képest, igy hatékonyabb és olcsóbb is, mint az erre használatos orvosságok.

Meg kell emliteni még, hogy korábban úgy tartották, hogy a banán alkalmas a gyomorfekély kezelésére, mivel bevonja a kisebesedett gyomorfelszint. Azonban kimutatták, hogy banánevés után a gyomorban fokozódik a savkitermelés, ami kifejezetten ártalmas lehet ebben a betegségben. Igy annak ellenére, hogy a népgyógyászati ajánlások között szerepel a banán, gyomorfekély esetén semmiképp nem alkalmazzuk!

Stroke (agyérkatasztrófa) gátló betegség 

Stoke-nak nevezzük minden olyan agyért érő károsodást, melynek következtében az agy vérellátása súlyosan romlik. A stroke magába foglalja az agyi erek elzáródását (agyembólia, agytrombózis), valamint az agyi erek elszakadásából adódó vérzéseket (agyvérzés). Az eddigi vizsgálatok szerint a banán rendszeres fogyasztása védelmet nyújt a storke-kal szemben. Feltételezik, hogy a stroke egyik oka lehet a szervezet alacsony kálium szintje. Mivel a banán rendkivül sok káliumot tartalmaz, igy a hiányzó ásványi anyagot pótolni képes, és csökkenti az agyér katasztrófa kockázatát. Magyarországon rendkivül magas a stroke okozta halálozás, igy a banán folyamatos fogyasztása nagyon ajánlott, elsősorban a 40 év feletti korosztály részére.

Vérnyomáscsökkentő hatás 

Testünkben a vérnyomás sok körülmény hatására alakul ki, a stresszes állapotok, melyek nemcsak pszichés, hanem fizikai jellegűek is lehetnek, mindig magasabb értékeket eredményeznek. Egy kisérletben a hideg által kiváltott vérnyomás emelkedését mérték olyan önkénteseken, akik emellett banánt is fogyasztottak kúraszerűen. Kiderült, hogy a hideg általi hipertenzió nagymértékben gátolható banánnal, mely jelentősen csökkenti mind a szisztolés, mind pedig a diasztolés értéket, de nem befolyásolja a szivdobbanások számát és a légzést sem. Ebből arra lehet következtetni, hogy a banán vérnyomás csökkentő hatással bir, nemcsak hidegben, hanem más élethelyzetekben is.

Káliumpótló hatás 

A kálium rendkivül fontos a szervezet normális működéséhez. Különösen nagy jelentősége van napjainkban, amikor a túlzott sófogyasztással túl sok nátriumot viszünk be, aminek következében magas vérnyomás, szivbetegség és egyéb komplikációk léphetnek fel. A banán első osztályú káliumforrás, igy fogyasztása nagyon ajánlott.

Vércukorcsökkentő hatás

A banánt általában nem javasolják cukorbetegeknek, mivel igen magas a cukortartalma. Ez igaz is abban az esetben, ha a teljesen érett gyümölcsről van szó. Ugyanakkor kimutatták, hogy a félérett banánban, mely már élvezhető izű, a szénhidrát 80-90 %-a keményitő formában van raktározva, ami az érés folyamán majd lebomlik cukorra. A tudományos vizsgálatok alapján beigazolódott, hogy a félérett banán vércukoremelő képessége csupán fele a félérett banánénak, és mindössze harmada a fehér kenyérének. Ennek fényében a cukorbetegeknek sem kell teljes mértékben lemondani a banán élvezetéről és jótékony hatásairól, csak arra kell ügyelni, hogy mindig félérett formában kerüljön fogyasztásra.

Hangulatjavitó hatás

A depresszió lassacskán népbetegséggé válik, rengetegen szenvednek a hangulati betegségek különböző fajtáiban. A depresszióért, legalábbis részben az agyban lévő szerotonin nevű anyag alacsony szintje tehető felelőssé. A banánban azonban ebből az anyagból és előanyagból, a triptofánból, meglehetősen sok található, igy egyetlen banán elfogyasztásával máris javithatunk a hangulatunkon. Ez a hatás természetesen nemcsak a depresszióban lévő embereken, hanem az egészségeseken is jelentkezhet, ha kimerültnek vagy lehangoltnak érzik magukat.

Népgyógyászati felhasználás

A népgyógyászatban a banánt a tapasztalatok alapján gyomorfekélyre, vérszegénységre, idegességre valamint menstruációs zavarokra használják. Ezeknek az alkalmazásoknak a létjogosultságát tudományos módszerekkel azonban nem sikerült igazolni.


Dr. Gáspár Róbert