Avokádó

Az avokádó azon gyümölcsök közzé tartozik, melyeket csak néhány éve ismertünk meg hazánkban. Igazából sokan meglepődnek azon, hogy a gyümölcsök közzé sorolják, hiszen izre inkább a zöldségekkel mutat rokonságot, de ettől még nem válik azzá.

A gyümölcs Közép- és Dél-Amerikában honos, már az azték indiánok is ismerték és használták, mint szexuális serkentő szert, mivel a termés furcsa alakját az emberi heréhez hasonlitották (az avokádó azték neve szó szerint herét jelent). A Kr.e. 10-9 századból való indián régészeti leletek között találtak olyan vizes kancsót, melynek falát avokádók diszitették. A Kr.u.1500-as évekig az avokádó lényegében Közép- és Dél-Amerika rejtett gyümölcs maradt, a világ más területein egyáltalán nem ismerték. A 16-ik századtól azonban először a spanyol hóditók , később pedig az angol utazók is sorra számoltak be erről a különleges növényről. A gyümölcsöt a jamaicai angol telepesek után alligátor körtének is hivták, mivel formája emlékeztet a körtére is. Az 1700-as évekre az európai hajósok mint a „tengerészapródok vaja”-ként emlegetik a gyümölcsöt, mivel lágy belsejét szivesen kenték szét kemény kekszeiken. Az 1800-as évek első harmadában telepitették az első avokádó fát Floridában, és ezzel kissé északabrais húzódott a termesztés szintere. Az 1920-as évekre igen kiterjedt avokádó művelés folyt az Egyesült Államok déli részén. Később a gyümölcs eljutott Dél-Afrikába és Izraelbe is, de az amerikai kontinens még ma is az első számú avokádó termesztő.

Ha avokádót vásárolunk idehaza, akkor ügyeljünk arra, hogy kellően érett legyen, amit puhasága jelez. Amennyiben az avokádónk még kemény, hagyjuk egy-két napig szobahőmérsékleten, igy gyorsan utóérik. Az érett avokádónak késsel hántsuk le a héját, ezután kemény csonthéjas magját könnyen eltávolithatjuk, puha húsát pedig egyszerűen nyomkodással, akár krémszerűvé is alakithatjuk. Mivel könnyen barnul, ezért ezt néhány csepp citrommal megakadályozhatjuk.

A gyümölcs tápanyagokban igen gazdag, rendkivul sok egyszeresen telitetlen zsirsavat tartalmaz az olajbogyóhoz hasonlóan. Ezen kívül gazdag A-, B-, E-, és K-vitaminokban, valamint káliumban is. Az eddig elvégzett tudományos vizsgálatok számos gyógyhatását igazolták. Az avokádó húsán kívül héja, levele és magja is gyógyhatással bir. Héját és poritott magját hasmenés és bélférgesség ellen, levelét a homlokra helyezve fej fájás ellen, olaját pedig pikkelysömör és egyéb bőrproblémák kezelésére lehet használni. Fontos azt is megemliteni, hogy az avokádó módosithatja egyes gyogyszerek hatását. Magas K-vitamin tartalma miatt gyengitheti egyes véralvadásgátló vegyületek (kumarinok, warfarin) hatását, fokozva ezzel a vérrögképződést. Ezért az ilyen gyógyszereket szedő betegeknek nem ajánlott nagyobb mennyiségű avokádó fogyasztása.

Daganatgátló hatás 

Az avokádó tumor ellenes hatását számos kisérletben és klinikai vizsgálatokban igazolták. A daganat keletkezésében nagy szerepet játszó szabad gyökök keletkezését jelentősen akadályozza a gyümölcsből nyert kivonat. Fő hatóanyagai a persenon A és B nevű vegyületek, melyek elsősorban a gyulladásos háttéren kialakuló rákos elváltozások megelőzésében mutatkoznak hatékonynak. A szájüregi gyulladások és az ebből kiinduló rákos elváltozások gyakorisága is csökkenthető az avokádó segitségével. Az éretlen avokádóból nyert kivonat is rákellenes, elsősorban a prosztatarákos sejtek növekedését gátolja. Ezek alapján kijelenthető, hogy az avokádó rendszeres fogyasztása jentősen csökkenti a daganatok kialakulásának kockázatát.

Vérlipidszint szabályozó hatás 

A súlyos érrendszeri károsodások egyik leggyakoribb oka a magas lipidszint a vérben. Ezt az elváltozást leginkább a helytelen, túl zsiros táplálkozás okozza, amin viszont könnyen lehet segiteni. Az avokádó jelentősen csökkenti a vér és rossz koleszterinszintjét, hozzá kell tenni azonban, hogy a védő hatású jó koleszterint is mérsékli. Ez utóbbit egyesek cáfolják, és azt állitják, hogy a jó koleszterin emelkedik az avokádó hatására. Azt is kimutatták, hogy cukorbetegeknek, akiknél szintén nagy lehet a vérlipidszint, az avokádó kiváló táplálék lehet, mivel egyrészt ki lehet vele váltani a szénhidrátokat, másrészt kedvezően befolyásolja a vérben a zsirok mennyiségét és arányát. A gyümölcs koleszterinszint csökkentő hatásért nagyban felelős béta-szitoszterol tartalma, mely jelentős mértékben gátolja a koleszterin felszivódását, ezáltal csökkenti mennyiségét a vérben. Mindebből az szűrhető le, hogy a gyümölcs kifejezetten ajánlott magas koleszterinszintben és cukorbetegségben szenvedők részére azzal a megszoritással, hogy csak mértékletesen, nem pedig mértékletesen lehet belőle fogyasztani. Igy élvezhetjük kedvező élettani hatásait, ugyanakkor feltételezett hátrányai nem érvényesülnek.

Reumaellenes hatás 

Számos eddigi vizsgálat bizonyitotta, hogy az avokádó sokat segithet a csont- és izületi gyulladásban szenvedő betegeknek. Az avokádóból nyert hatóanyagok képesek arra, hogy az izuletek és a porcok egészségéért felelős sejtekben megakadályozzák az izületi felszint kárositó mechanizmusok tovább erősödését. A gyümölcs kivonatait szójával kombinálva jó hatékonyságúnak találták csipő és térd izületi kopásoknál. Habár további tanulmányok szükségesek annak megállapitására, arra hogy az avokádó evése milyen mértékben enyhiti a reumatikus panaszokat, az eddigiek alapján azonban már elmondható, hogy az izületi betegeknek érdemes rendszeresen fogyasztani.

Népgyógyászati felhasználás 

A népgyógyászatban az avokádó felhasználása a tengerentúli tapasztalatok alapján, lényegében a tudományos vizsgálatok által megerősitett állapotokban történik. Ez alól egyetlen kivátelt képez, az alultápláltság és az elhizás kezelése, melyet mindezidáig tudományos módszerekkel még nem bizonyitottak.


Dr. Gáspár Róbert