Birsalma

A birsalma az emberiség egyik régóta ismert és használt gyümölcse, annak ellenére, hogy fogyasztására nem igazán alkalmas nyers formában keménysége, rágóssága és összehúzó íze miatt.

A gyümölcs valószínűleg Törökországból és Persziából terjedt el (elsősorban Európában), a statisztikak szerint a mai napig Törökországban ismerik és használják a legtöbb birsalmafajtát. A görög mitológiában Herkules aranyalmáiként említik a birs termését. Az ókori görögöknél szokás volt, hogy az esküvő napján a menyassony egy birsalmát kapott, mely a termékenységet és a gyermekáldást volt hivatott jelképezni. Európában a 16-18. században teljesedett ki a birsalma széleskörű termesztése, azonban azóta jelentősége szinte mindenhol nagymértékben csökkent. Egyes országokban (pl. Spanyolországban) egy drága gyümölcsnek számít akár nyersen, akár a belőle készült különféle ételféleségek (pl. birsalmasajt, birsalmalekvár, marmalád) formájában. Hazánkban is viszonylag kevés birsalma terem, ennek megfelelően az egy főre eső birsalmafogyasztás is rendkívül alacsony. A gyümölcs háttérbe szorulásával az is együtt járt, hogy a kutatások nem igazán foglalkoztak ez idáig a benne rejlő gyógyászati lehetőségek megismerésével, pedig feltehetően számos kedvező elettani hatással bírhat. Pl. jelentős lehet a vérnyomásra a szívműködésre gyakorolt hatása annak alapján, hogy igen magas a kálium és magnézium tartalma. Ezen kívül sok C-vitamin, A-vitamin, valamint réz, vas és foszfor is található benne.

Emésztőrendszeri hatások

A birsalmában sok pektin található, mely rosstulajdonsága elősegíti az egészséges székletképződéstm ezért székrekedés esetén jó eszköz lehet. Ugyanakkor a gyümölcs pektin tartalma és összehúzó hatása által hasmenés által is kiváló. Így mindmét emésztőszervi zavarban alkalmazható. Mivel maga a gyümölcs nehezen rágható, így a legegyszerűbb, ha levet és azt fogyasztjuk. Mindemellett a birsalmában magas nyáktartalom is található, mely bevonja és nyugtatja a gyulladt gyomor- és bélrendszert. Így emésztőszervi gyulladások esetén is bevethetőek a birsalmából készült levek, illetve sütemények. Akár torokfájás is csillapíthatja egy-két pohár frissen csavart birslé.

Baktériumellenes hatás

A birsalma baktériumölő hatását az alapján feltételezték, hogy a Föld egyes területein, első sorban Dél-Amerikában, a birsalmát eredményesen alkalmazták kolera kezelésére. Egy viszgálatban, melyben birsalma kivanatot teszteltek, kimutatták, hogy a birsalma anyagai képesek voltak elpusztítani a kolerát okozó baktériumokat. Így tehát igazolást nyert, hogy a birsalma valóban hatásos ebben a súlyos hasmenéssel járó fertőző betegségben.

Antioxidáns hatás

Az antioxidáns gyümölcsökre jellemző, hogy élénk színűek, mert a színanyaguk felelős a szabad gyökök fenyegető ártalmának semlegesítéséért. A birsalma azonban nem tartozik az élénk színű termések közé, mivel csupán az antioxidáns anyagoknak az ún. Előanyagát tartalmazza. Főzés során az előanyagok átalakulnak, és sárgás-vörös színű antocián vegyületek keletkeznek, melyek már bírnak az antioxidáns tulajdonsággal. A főzési folyamat során jelentősen csökken a gyümölcs összehúzó íze is.

Népgyógyászati felhasználás

A népgyógyászatban a birsalmát többek között reumatikus betegségekre, emnstruációs zavarok kezelésére , erős menstruációs fájdalmak enyhítésére, köhögés csillapítására, rekedtség megszüntetésére, lázsillapításra alkalmazzák, valamint külsőleg kisebb égési sérülések kezelésére használják. Azonban a fenti hatásokat mindezidáig tudományos módszerekkel nem sikerült igazolni.


Dr. Gáspár Róbert