Ananász

Ha azt kérnék tőlünk, hogy megmondjunk egy igazán jellegzetes és nagyon finom zamatú gyümölcsöt, akkor sokan biztosan az ananászt emlitenénk. Magyarországon sokáig csak konzervként ismertük, de jó néhány éve már kapható nyers formában is, jóllehet, a konzerv ananásznak még mindig nagy keletje van. Pedig érdemes kipróbálni az „igazit” is, mely összehasonlithatatlanul izesebb előre dobozolt társaihoz képest.

A ma ismert ananász őshazája Brazilia déli részén, illetve Paraguayban van. Talán kevesen tudják, hogy nem fán terem. Mivel az orchideák és broméliák rokona, ezért korhadékokon élő növény. A dél-amerikai indiánok révén került Közép-Amerikába, onnan pedig kenun hajózó törzsek révén Nyugat-Indiába. Az indiánok „anana”-nak, azaz „kitűnő gyümölcs”-nek hivták, s amellett, hogy ételként fogyasztották, része volt a törzsi rituális szertartásoknak és ünnepségeknek, valamint bort is készitettek belőle. Levelét kerités épitesre használták rendkivül éles széle miatt.

Kolumbusz Kristóf amikor 1493-ban, második útja során elért a karib-tengeri térségbe, egy szigeten kötött ki, ahol az egyik faluban kannibálokra talált, akik éppen emberi testrészeket főztek. A főző edény mellett azonban nagy mennyiségű, frissen szedett zöldséget és gyümölcsöt talált, melyek között ananász is volt. Mivel a gyümölcs kivülről hasonlitott a fenyőtobozra, ezért elnevezték „indián fenyő”-nek. Nagyon izlett nekik, és a húsát, legalábbis állagát tekintve, az almához hasonlitották, igy alakult ki a másik elnevezés, a „fenyőalma” (angolul ma is igy hivják: pineaple). Kolumbusz magával hozta a gyümölcsöt Európába, ahol igazi különlegességnek számitott, de a termesztését ekkor még nem tudták megoldani. Elsősorban a hajósok gyümölcse volt, mivel hamar rájöttek, hogy nagyszerű védelmet biztosit a skorbuttal szemben. A spanyolok a 16-ik századra az ananászt eljuttatták a Fülöp-szigetekre, Guam szigetére és Hawaiira. Az 1600-as évekre Angliában a kertészek már képesek voltak melegházi művelésre, és az elsők között az ananásszal próbálkoztak sikerrel. Igy II. Károly angol király már ananászos portrét festetett magáról, melyen a gyümölcs a királyi kiváltságokat volt hivatott szimbolizálni. Az amerikai telepesek körében pedig az ananász a vendégszeretet jelképévé vált.

Az 1800-as évekre a gyümölcs a szakácsművészeti elemi része lett. Egyrészt rájöttek arra, hogy az ananásszal együtt sütött hús sokkal puhább (ennek oka, hogy fehérjeemésztére alkalmas enzimet, bromelint tartalmaz) másrészt pompásan tudták vele disziteni az ételeket. A 19-ik század elejére a cukornádból nyert cukor segitségével már konzerválni is tudták a gyümölcsöt, igy újabb lehetőségek nyiltak meg a szállitására, és a vele való kereskedelemre.

Az ananász ma is népszerű világszerte, utánozhatatlan ize és lédússága következtében. Ráadásul izletessége mellett még bizonyitott gyógyhatásokkal is rendelkezik., melyek még értékesebbé teszik ezt a különleges trópusi gyümölcsöt. Különösen gazdag mangánban és más nyomelemekben.

Antioxidáns hatás 

Az ananász C-vitamin tartalma réven antioxidáns hatású gyümölcs. A vizsgálatok szerint már egy-két szelet ananász elegendő ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű C-vitamint juttassunk szervezetünkbe, hogy védelmet biztositson a keletkező szabad gyökök sejtkárositó hatásától. Ezért a nyers ananász fogyasztása rendkivül egészséges.

Immunrendszeri hatás 

A gyümölcsben található bromelin hatással van az immunrendszerre is. Kimutatták, hogy képes gátolni a fehérvérsejtek közti együttműködést olyan esetekben, amikor gyulladásos, vagy egyéb, a szervezet számára káros immunfolyamat indul be. Ezek alhttp://www.shp.hu/hpc_uj/hpc_elem_admin.phpapján feltételezhető, hogy az ananász rendszeres fogyasztása enyhithet olyan betegségek panaszain, melyekben az immunrendszer aktiválódása is felelős a kóros állapot fenntartásáért. Ilyen pl. a reumatikus betegségek, autoimmun betegségek vagy köszvény.

Daganatgátló hatás 

A bromelin hatékonynak bizonyul egyes daganatokkal szemben is. Igazolták, hogy fehérjebontó képessége révén képes megakadályozni egyes rákos sejtek átjutását a vérbe, ennek következtében lassitani tudja a daganatos áttétek kialakulását. Emlőrákos betegekben kimutatták, hogy az ananász hatóanyaga képes fokozni azon immunsejtek aktivitását, melyek meggyengülése szerepet játszik a rák kifejlődésében. A bromelin hatására ezeknek az úgynevezett monocisztáknak a sejtölő képessége egyes esetekben akár megduplázódik. Ezen kivül az is bizonyitást nyert, hogy az ananászlé nagymértékben gátolja azoknak a nitrotermékeknek a keletkezését, melyek tumoros elváltozásokat indithatnak be. Ez a hatás összefügg C-vitamin tartalmával, de valószinűleg egyéb, eddig fel nem tárt hatóanyagok is szerepet játszanak benne. Mindezekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az ananász segithet a már kialakult tumoros betegségek leküzdésében, ugyanakkor jó eszköze lehet a megelőzésnek is.

Emésztést elősegitő hatás 

A bromelin fehérjebontó enzim, igy az emésztés során segitséget nyújt a hasnyálmirigy hasonló enzimeink. A rossz fehérjeemésztés egyik tünete lehet a puffadás és szélképződés, melyet hatékonyan lehet csökkenteni, ha az étkezések végén egy-két szelet ananászt is elfogyasztunk. Fontos megjegyezni, hogy a gyümölcs fokozhatja egyes anyagok bélből való felszivódását is. Idáig az antibiotikum gyógyszerekről mutatták ki, hogy ananász jelenlétében nagyobb koncentrációt érnek el a vérben. Igy antibiotikum szedése esetén inkább mellőzzük az ananászt, nehogy valamilyen ártalmat idézzünk elő. Orvosi felügyelet mellett ez a hatás akár előnyös is lehet hiszen növelhetjük a gyógyszerek hatékonyságát. Érdekes módon az ananász segit a hasmenésben is, bár ennek részletei egyelőre nem ismertek.

Szerotoninpótló hatás 

Az ananász tartalmaz szerotonint, mely anyag hiánya részben felelős olyan hangulati betegségek kialakulásáért, mint a depresszió. A gyümölcs ennek következtében némi hangulatjavitó hatással bir, ezért javasolt nemcsak depressziósoknak, hanem mindenkinek, aki lehangoltnak vagy fáradtnak érzi magát, nagyon hamar érezhetjük frissitő hatását. Meg kell azt is jegyezni, hogy aromája révén gyakran alkotóeleme alkoholos koktéloknak, azonban az alkohol gátolja a szerotonin kiürülését, és ennek következtében kellemetlen tünetek jöhetnek létre (hányás, hasmenés, kimerültség). Éppen ezért az ananász és az alkohol kombinációja nem ajánlott!

Vérrögképződést gátló hatás 

A szervezetben szükségtelenül képződő vérrögök olyan halálos kimenetelű betegségekhez vezethetnek, mint a szivinfarktus, vagy az agytrombózis. A bromelinből kimutatták, hogy képes megakadályozni ezeknek a vérrögöknek a kialakulását. Ráadásul az is kiderült, hogy a kialakult rögöket is fel tudja oldani. Ezzel a kettős hatással kiváló védelmet biztosit az érrendszeri elzáródások ellen. Ezért az ananász fogyasztása mindenkinek ajánlott, különösen az érelmeszesedésben szenvedőknek, akiknél a vérrög kialakulásának nagyobb a kockazata.

Népgyógyászati felhasználás 

Az ananászt, elsősorban külföldi tapasztalatok alapján, többféle betegségre: láz, rendellenes havi vérzés, gyulladás, fájdalom kezelésére javasolják. A fenti hatásokat tudományos módszerekkel azonban eddig nem sikerült igazolni.


Dr. Gáspár Róbert