20. Az ideális testsúly
Vita a súlyunkról
“Nem vagyok kövér – mondta egy humorista –, csak alacsony vagyok a súlyomhoz képest.” Legyen valaki akár alacsony, akár magas, néhány ember örül annak, hogy kövér.
Mikor vagyunk kövérek?
Az emberi testsúly igencsak egyéni dolog, bár van néhány iránymutató. A meghatározás úgy szól, hogy a kövér ember 20 vagy még ennél is több százalékkal nehezebb, mint az ideális súlya. Tehát az, akinek a normális testsúlya 65 kiló, kövér lenne mondjuk 78 kilogrammosan. Túlsúlyosnak lenni pedig annyit jelent, hogy az ember 10-20 százalékkal meghaladja az ideális testsúlyát. Akinek az ideális testsúlya 63 kg, 70-74 kg közötti testsúllyal már túlsúlyosnak mondható.
Hogyan határozható meg az ideális testsúly?
Az ideális testsúly sokféle, egymástól eltérő módon is meghatározható. Az egyik lehetőség, ha megnézzük a nagy biztosítótársaságok feljegyzéseit, hiszen nekik érdekükben áll, hogy megtalálják a hosszú életkor elérésének lehetőségeit. Rájöttek, hogy bizonyos ideális testsúly-testmagasság összefüggések kölcsönhatásban állnak az optimálisan elvárható legmagasabb életkorral. A Metropolitan Life Insurance Company (Metropolitan Életbiztosítási Társaság) masszív, tényszerű adatai alkotják a nemeknek megfelelő testsúlytáblázat alapját, amely a magasságból és a csontméretből indul ki.
Hogyan számítható ki a csontméret?
Bár a legtöbb embernek megvan a saját, nagyon is jó elgondolása a saját alkatáról, a csukló- és a bokaméretek gondoskodnak egy még megbízhatóbb módszerről. Ha a nők csuklómérete 13 cm, vagy ennél is kevesebb, akkor kis csontozatúnak tekinthetők, 13 és 15,2 között közepesnek, s 15 cm felett erős vagy nagy csontúaknak. A férfiak a 15 cm alatti csuklóméret esetén kis csontúaknak, 18 cm felett pedig nagy csontúaknak tekinthetők.
Van egyszerűbb módja is annak, hogy kiszámítsuk az ideális testsúlyt?
Íme a hagyományos, hozzávetőleges számítási rendszer:
• Férfiaknál 152 cm magasság és 45,36 kg esetén minden egyes további 2,54 cm további 2,7 kg felszedését teszi lehetővé. Tehát egy 178 cm magas férfi ideális testsúlya 72,5 kg lenne.
• A nőknél is párosítsuk a 152 cm-es magasságot 45,36 kg-mal, de minden egyes további 2,54 cm-nél csak 2,27 kg-ot tegyünk hozzá. Tehát egy 165 cm magas nő esetében 56,7 kg értéket kapunk.
Nagy, erős csontozatú férfiaknak és nőknek ezekhez a számokhoz öt százalékot kellene hozzátenniük.
Ismerek néhány atlétát, akik megbuktatnák ezt a tesztet!
Ez igaz. Ezért ez csupán hozzávetőleges számítás. A sportolóknak több az izmuk és nagyobb az izomsűrűségük, mint az átlagembereknek, ugyanakkor kevés rajtuk a zsiradék. A testzsírmennyiség megismerésének legpontosabb módszere éppen ezért a hidrosztatikus (víz alatti) mérés. A zsiradék úszásra képes, és a súly a víz alatt kevesebb. Ez a különbség lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk: egy ember testének hány százalékát alkotja zsír. Egy futballista például bizonyára többet nyom a megengedhető maximális testsúlynál, de nem is tudna fogyni. Egyiküknél elvégeztek egy ilyen mérést, és megállapították, hogy a testzsiradéka csupán 5 százalék (ideális esetben egy férfi testsúlyának 10-15 százalékát kell hogy alkossa a zsír, nők esetében ez 15-20 százalék).
Hol van lehetőség víz alatti mérésre?
Keressünk olyan intézményeket, amelyek egészségszűrési teszteket reklámoznak. Néhány ilyen helyen vannak e célra alkalmas víztartályok, másutt úszómedencét használnak, ám ez komplikált eljárás. Sokkal egyszerűbb és gyakorlatiasabb teszt a “csípéspróba”. Kiképzett egészségügyi szakemberek mérőkörzőt használnak, hogy a test különböző helyein megmérjék a bőr gyűrődéseit. Megfelelő táblázat segítségével meglehetős pontossággal ki tudják számítani a testzsír-százalékarányt.
Magunk is elvégezhetünk egy leegyszerűsített “csípéspróbát”: nyúljunk át a bal oldalunkra az utolsó oldalborda alá, s húzzuk el a bőrt és a zsírt az alatta lévő izomtól. Tartsuk a hüvelyk- és a mutatóujjunk között, s így szorítsuk össze. Amennyiben a hüvelyk- és mutatóujj közötti távolság több két centinél, bajban vagyunk. A túlsúly veszélyes. Betegség és munkaképtelenség jár a nyomában. Ha dohányzunk, hagyjunk fel vele, és törekedjünk arra, hogy elérjük és fenntartsuk az ideális testsúlyt, mert ez az egyik legfőbb jó, amit önmagunkért megtehetünk.
“Nem vagyok kövér – mondta egy humorista –, csak alacsony vagyok a súlyomhoz képest.” Legyen valaki akár alacsony, akár magas, néhány ember örül annak, hogy kövér.
Mikor vagyunk kövérek?

Hogyan határozható meg az ideális testsúly?
Az ideális testsúly sokféle, egymástól eltérő módon is meghatározható. Az egyik lehetőség, ha megnézzük a nagy biztosítótársaságok feljegyzéseit, hiszen nekik érdekükben áll, hogy megtalálják a hosszú életkor elérésének lehetőségeit. Rájöttek, hogy bizonyos ideális testsúly-testmagasság összefüggések kölcsönhatásban állnak az optimálisan elvárható legmagasabb életkorral. A Metropolitan Life Insurance Company (Metropolitan Életbiztosítási Társaság) masszív, tényszerű adatai alkotják a nemeknek megfelelő testsúlytáblázat alapját, amely a magasságból és a csontméretből indul ki.
Hogyan számítható ki a csontméret?
Bár a legtöbb embernek megvan a saját, nagyon is jó elgondolása a saját alkatáról, a csukló- és a bokaméretek gondoskodnak egy még megbízhatóbb módszerről. Ha a nők csuklómérete 13 cm, vagy ennél is kevesebb, akkor kis csontozatúnak tekinthetők, 13 és 15,2 között közepesnek, s 15 cm felett erős vagy nagy csontúaknak. A férfiak a 15 cm alatti csuklóméret esetén kis csontúaknak, 18 cm felett pedig nagy csontúaknak tekinthetők.
Van egyszerűbb módja is annak, hogy kiszámítsuk az ideális testsúlyt?
Íme a hagyományos, hozzávetőleges számítási rendszer:
• Férfiaknál 152 cm magasság és 45,36 kg esetén minden egyes további 2,54 cm további 2,7 kg felszedését teszi lehetővé. Tehát egy 178 cm magas férfi ideális testsúlya 72,5 kg lenne.
• A nőknél is párosítsuk a 152 cm-es magasságot 45,36 kg-mal, de minden egyes további 2,54 cm-nél csak 2,27 kg-ot tegyünk hozzá. Tehát egy 165 cm magas nő esetében 56,7 kg értéket kapunk.
Nagy, erős csontozatú férfiaknak és nőknek ezekhez a számokhoz öt százalékot kellene hozzátenniük.
Ismerek néhány atlétát, akik megbuktatnák ezt a tesztet!
Ez igaz. Ezért ez csupán hozzávetőleges számítás. A sportolóknak több az izmuk és nagyobb az izomsűrűségük, mint az átlagembereknek, ugyanakkor kevés rajtuk a zsiradék. A testzsírmennyiség megismerésének legpontosabb módszere éppen ezért a hidrosztatikus (víz alatti) mérés. A zsiradék úszásra képes, és a súly a víz alatt kevesebb. Ez a különbség lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk: egy ember testének hány százalékát alkotja zsír. Egy futballista például bizonyára többet nyom a megengedhető maximális testsúlynál, de nem is tudna fogyni. Egyiküknél elvégeztek egy ilyen mérést, és megállapították, hogy a testzsiradéka csupán 5 százalék (ideális esetben egy férfi testsúlyának 10-15 százalékát kell hogy alkossa a zsír, nők esetében ez 15-20 százalék).
Hol van lehetőség víz alatti mérésre?
Keressünk olyan intézményeket, amelyek egészségszűrési teszteket reklámoznak. Néhány ilyen helyen vannak e célra alkalmas víztartályok, másutt úszómedencét használnak, ám ez komplikált eljárás. Sokkal egyszerűbb és gyakorlatiasabb teszt a “csípéspróba”. Kiképzett egészségügyi szakemberek mérőkörzőt használnak, hogy a test különböző helyein megmérjék a bőr gyűrődéseit. Megfelelő táblázat segítségével meglehetős pontossággal ki tudják számítani a testzsír-százalékarányt.
Magunk is elvégezhetünk egy leegyszerűsített “csípéspróbát”: nyúljunk át a bal oldalunkra az utolsó oldalborda alá, s húzzuk el a bőrt és a zsírt az alatta lévő izomtól. Tartsuk a hüvelyk- és a mutatóujjunk között, s így szorítsuk össze. Amennyiben a hüvelyk- és mutatóujj közötti távolság több két centinél, bajban vagyunk. A túlsúly veszélyes. Betegség és munkaképtelenség jár a nyomában. Ha dohányzunk, hagyjunk fel vele, és törekedjünk arra, hogy elérjük és fenntartsuk az ideális testsúlyt, mert ez az egyik legfőbb jó, amit önmagunkért megtehetünk.