10. Agyvérzés

Lopakodó lebénító

Kétmillió amerikai fekszik lenyomorodva a bénító agyvérzés miatt. Az AIDS és a rák után valószínűleg az agyvérzés a legrettegettebb betegség, amely a nyugati civilizációban élőket fenyegeti.

Milyen esélyei vannak annak, akinél kialakult az agyvérzés?

  Félmillió amerikai kap agyvérzést évente. Csakúgy, mint a szívroham, a komoly, sőt végzetes kimenetelű
agyvérzés is minden előzetes figyelmeztetés nélkül bekövetkezhet. A 70 év alatti áldozatok egynegyede az első rohamtól meghal, azután ez a szám megkettőződik.
  A túlélők 40 százalékának szüksége van bizonyos mértékű folyamatos, különleges gyógykezelésre,
gondoskodásra, de csak 10 százalékuk szorul intézményes ellátásra.
  A fennmaradó 60 százalékról jó hírrel szolgálhatunk: néhányan teljesen felépülnek, s szinte mindegyikük javul annyira, hogy gondoskodni tud magáról. A legtöbben arra is képessé válnak, hogy visszatérjenek mindennapi, normális tevékenységükhez.

Mi okozza az agyvérzést?

 Az agyvérzés (Cerebralis Vascular Accident – CVA) a leghétköznapibb módon kapcsolódik az atherosclerosishoz, azoknak az artériáknak a megvastagodásával, beszűkülésével és megkeményedésével, amelyek oxigénben gazdag vért szállítanak az agyba. Az atherosclerotikus folyamat az agyon belüli artériákban is előfordulhat, de az agyhoz vezető artériákban is. A károsodott, eldurvult, érdes belső felület melegágyává lesz az alvadékok, vérrögök kialakulásának és plakkok kifejlődésének. Ha az artéria teljesen eldugul, azt mondjuk róla: trombózisos.
  Néha plakkdarabkák vagy vérrögök válnak le a keringési rendszer más részeiről, és kisebb agyi artériákhoz érkezve dugulást okoznak (embólia). Az agyvérzéses esetek 85 százaléka származik trombózisos vagy artériás elzáródásból.
  Vérzések, elpukkanások okozzák a többi agyvérzést. Ezek többsége ellenőrizetlen magas vérnyomással kapcsolatos, ami arra kényszeríti a vért, hogy átszakítsa a megkeményedett artéria falát. Néhány szétpukkanást aneurizmák okoznak. Ezek a kiöblösödött területek bizonyos artériákban egyre vékonyabbá és vékonyabbá teszik az érfalat, míg át nem reped. A következmény pedig agyi bevérzés.
  Az agyvérzések azáltal okoznak károsodást, hogy meggátolják a friss vér eljutását az agy egyes területeire, amelyek nemsokára elhalnak az oxigénhiány miatt. Ha az agy nagy területét éri, az agyvérzés igen súlyos, akár végzetes is lehet. A kisebb agyi területek károsodása kevesebb tünetet okoz.

Kik vannak kitéve az agyvérzés kockázatának?

  A legtöbb agyvérzés közvetlenül összefügg a magas vérnyomással. A magas vérnyomásban szenvedők nyolcszor nagyobb valószínűséggel kapnak agyvérzést, mint azok, akiknek normális a vérnyomásuk.
  A kipukkadt érszakaszok (Transient Ischemic Attacks – TIAs) talán az első figyelmeztetések. Ezek kicsi bevérzések, melyek hirtelen kezdődnek, majd huszonnégy órán belül eltűnnek. A legtöbb csak néhány másodpercig tart, a felépülés pedig teljes. Az ismétlődő TIAs azonban megnöveli a teljes, nagy kiterjedésű agyvérzés esélyeit, ahogyan az anginás rohamok növelik a szívroham esélyeit.
  A további kockázati tényezők közé tartoznak a magas vérkoleszterinszint, a trygliceridek, a dohányzás, az elhízás, az ülőmunka, a mozgásszegény életvitel. Ezek mindegyike hozzájárul az atherosclerosisos folyamathoz. Valójában az agyvérzés kockázati tényezői alapjában véve ugyanazok, mint a szívkoszorúér-megbetegedések esetében, mert mindkettőt az oxigénszállító, életfontosságú artériákat érintő, alapvető károsodás okozza.

Megelőzhető-e az agyvérzés?

  A legtöbb agyvérzés megelőzhető. Az agyvérzés is – csakúgy, mint más, az életmóddal összefüggő betegségek – viszonylag szokatlan és ritka lehetne, ha az emberek életük kezdeti szakaszában belátnák és elfogadnák a már ismert egészséges életstílus-praktikákat:
  • Ne dohányozzunk! Minden hat agyvérzéses halálesetből egy közvetlenül kapcsolódik a dohányzáshoz.
  • Rendszeresen mérjük a vérnyomásunkat! A magas vérnyomásnak nincsenek szimptómái, így alattomosan belopózhat anélkül, hogy tudomást szereznénk róla. Ne felejtsük el, hogy a magas vérnyomás 800 százalékkal növeli az agyvérzés kockázatát!
  • Tanuljuk meg, hogyan használjunk kevesebb sót. A világnak azokon a területein, ahol minimális a sófogyasztás, a magas vérnyomás lényegileg ismeretlen. Japánban viszont, ahol a sóbevitel magas, az agyvérzés a vezető halálok.
  • Normalizáljuk a testsúlyunkat! Az elhízás, a túlsúly elősegíti az atherosclerosis, a magas vérnyomás és a legtöbb cukorbaj kialakulását.
  • Fogyasszunk zsírszegény és alacsony koleszterinszintű, rostban gazdag táplálékot. Kimutatták, hogy ha a zsírfogyasztást a napi kalóriabevitel 20 százalékánál alacsonyabb szinten tartjuk, az artériák belső falát megvédi az atherosclerosistól.
  • Mozogjunk aktívan és rendszeresen! A testgyakorlás javítja a keringést, segít szinten tartani a testsúlyt és csökkenti a magas vérnyomást.

Mit tegyenek azok, akiknek már volt agyvérzésük?
Van segítség számukra?


  Hát persze. Az az életmód, amely segít megelőzni az agyvérzést, a felépülést is meggyorsítja, s az újabb agyvérzések megelőzésében is segít.
  A heveny agyvérzés gondos ápolást és energikus rehabilitációt kíván. Kivételes esetekben az olyan sebészeti beavatkozások is segíthetnek, mint például az endarterechtómia, az artériák kitisztítása.
  Kis adag aszpirin is segít megelőzni az agyvérzést az arra fogékony emberek esetében. Azonban ne felejtsük el, hogy az aszpirin bevérzésekre is hajlamosíthat és a gyomorfekélyt is súlyosbíthatja.
  De az artériás elzáródások visszafordíthatók! A megvastagodott, beszűkült artériák lassan megnyílnak, amikor következetesen zsírszegény, vegetáriánus étrenden és egészséges módon élünk. Miközben a tanulmányok eddig a koszorúerekre összpontosítottak, hasonló eredmények várhatók az agyra hatást gyakorló artériák területén is, mivel az alapvető probléma ugyanaz.
  Ami pedig a bizonyítékot illeti, hogy vajon ezek az elvek működnek-e, nézzük az agyvérzési statisztikákat az Egyesült Államokban és Kanadában: a feljavított étrend és a megváltozott életmód segítségével normalizálva a vérnyomást, az agyvérzések előfordulása több mint 50 százalékkal csökkent az elmúlt harminc év alatt.
  Mindenki lágy, rugalmas, elasztikus artériákkal születik, s szerte a világon sok népcsoport megőrzi ezek egészségét és az alacsony vérnyomást az egész életen át. Mi is megőrizhetjük artériáink egészségét, ha komolyan vesszük, hogy egészséges életmódpraktikákat kell követnünk, mielőtt a károsodás bekövetkezik.