Pisztácia
A növény Ázsiában és a Közel-Keleten őshonos. Régészeti bizonyitékok alapján Törökország területén a Kr.e. 6. évezredben már ismerték és fogyasztották. A Bibliai is feltehetően emliti a pisztáciát, bár ezt a magyar forditások ritkán tükrözik. A biblia-kutatók szerint az idős Jákób, mikor ajándékot küldött fiain keresztül Egyiptomba, a számára ismeretlen és hatalmas férfinak, akiről később kiderült, hogy a meghaltnak hitt fia, József volt, a mandula mellett valószinű, hogy nem diót, hanem pisztáciát csomagolhatott (1Móz 43,11). Irán területén is már évezredek óta termesztik, a perzsák előszeretettel fogyasztották különféle deszertekhez, mely szokást az arabok is átvették. A pisztáciát a rómaiak is szerették, főleg Sziciliában termesztették, de Európában nem ők vitték széjjel, hanem a spanyolokat meghóditó arabok. Azonban mégsem lett népszerű egészen a 19. századig, amikor a növény magja eljutott Kaliforniába. Az angolok ugyan már a 16. századtól ismerték, de nem szerették meg. Az Újvilágban elindult hatalmas pisztácia termesztés azonban érdeklődést váltott ki az európai termés felé is. Ma már a legjobb pisztáciát Iránból, Törökországból, Sziriából és Afganisztánból lehet beszerezni. A mai napig kedvelt desszert alapanyag, hiszen különleges zöld szine látványossá teszi akár a süteményeket, akár a fagylaltokat.
A pisztácia gyógyhatásinak feltérképezése korántsem tekinthető teljesnek. Magas az A-, B-, E-vitamin tartalma, valamint az ásványi anyag és nyomelem koncentrációja. Kiemelkedik vastartalma, azonban a vizsgálatok szerint a sok vasnak csipán 10%-a hasznosul a szervezetben, de ez még igy is viszonylag nagy mennyiséget jelent. Evése során vigyázni kell könnyen pattanó külső burkára, mivel - elsősorban gyerekeknél - előfordulhat, hogy az éles szilánkokra törő héj sérüléseket okozhat a szájüregben.
Koleszterinszint csökkentő hatás
A szervezet megemelkedett koleszterinszintje fontos kockázati tényező a szivkoszorúér betegségek kialakulásában. Ismert, hogy az olajos magvak képesek javitani koleszterinszintet. A pisztácia kapcsán kimutatták, hogy ha a napi energia bevitel 20%-át pisztáciával biztositjuk, akkor 3 hét alatt csökkenthető az összkoleszterin mennyisége, úgy, hogy a jó koleszterinszint ez idő alatt enyhén emelkedik. Mindez azt jelenti, hogy szivinfarktus megelőzésében jó eszköz lehet a pisztácia rendszeres fogyasztása.
Mikróbaölő hatás
A pisztácia olajában számos olyan hatóanyagot találtak, melyek alkalmasak mikroorganizmusok elpusztitására. Elsősorban limonén, kamfém, és karvakrol tartalmának köszönhetően számos baktérium törzset és élesztőgombát képes elpusztitani, ugyanakkor hatása gyengébb a gyógyszeres terápiában használt antibiotikumokénál.
Gyulladásgátló hatás
A pisztáciában található különleges tripertén vegyület, az olanonsav erős gyulladásgátló hatással rendelkezik. Állatkisérletekben kimutatták, hogy a vegyület képes gátolni számos gyulladásos reakciót, melyekben elsőroban az ún. leukotriének, mint gyulladásos közvetitőanyagok játszanak szerepet. Azt még nem tudni pontosan, hogy a pisztácia ezen hatása az étkezéssel elfogyasztott mennyiségben nem jelentkezik, ugyanakkor tömény kivonatokból új gyógyszerek készithetőek.
Népgyógyászati felhasználás
A népgyógyászatban a küldöldi tapasztalatok alapján a pisztáciát fogfájásra, májbetegségekre, emésztési zavarokra valamint keringési zavarokra alkalmazzák. Ezek a hatások azonban tudományos módszerekkel nem bizonyotottak.
Dr. Gáspár Róbert
