Veronika

Veronika

Amikor annak idején a rómaiak megszállták a germánok által lakott területeket, megismerkedtek a tõsgyökeres germánok által legtöbbre becsült gyógynövénnyel, a veronikával.* „Minden bajra jó orvosságnak" nevezték el, és a nép ajkán még ma is a „világ gyógyszere" a neve. Ahogy egyszer egy régi füvészkönyvben olvastam, már a rómaiak meggyõzõdtek rendkívüli gyógyhatásá-ról. Ha egy ismerõsüknek vagy barátjuknak különleges bókkal akartak kedveskedni, akkor azt mondták, hogy annyi jó tulajdonsága van, mint a nagyrabecsült veronikának.

Ez a kijelentés jutott eszembe, amikor egyszer egy úr arról beszélt nekem, hogy milyen magas vérében a koleszterintartalom. Emiatt már többször feküdt kórházban. Azt tanácsoltam neki, hogy igyék meg naponta két csészényi veronikateát. Hogy örültem, aztán, amikor fél év múlva elmesélte, mennyire csodálkoztak az orvosok a nemrég lezajlott vizsgálat alkalmával, tudni illik, nyoma sem volt már a magas koleszterinszintnek. Az orvosi veronika, amelynek a nép ajkán ugyancsak többféle neve van, dicsõfû, sarlófû, erdei zsálya, a száraz, mészmentes talajt szereti, és erdõkben, irtásokon, cserjésekben, kerítések mentén, bozótosokban, árkokban, utak mellett és erdõszéleken nõ. Kicsi, fûrészes szélû, ezüstösen csillogó levelek ülnek szõrökkel borított, földön kúszó heverõ szárán, amely felemelkedõ, világoskék vagy lila virágfüzérben végzõdik. Érintésre a sziromlevelek könnyen leválnak, innen az egyik német elnevezése; „Mánnertreu" (m. m. „férfihûség"). Májustól augusztusig virágzik. A virágzatát gyûjtik. Azok a példányok a leghatásosabbak, amelyek erdõszéleken és tölgyek alatt nõnek.

Ez az õsapáink idejébõl reánk származott gyógynövény a vértisztító teák kedvelt adaléka és a friss csalán csúcsával együtt segít kigyógyulni a krónikus ekcémából. A kellemetlen öregkori viszketés ellen mindenekelõtt az orvosi veronikát érdemes ajánlani. Gyönge és érzékeny személyek is alkalmazhatják mint jótékony hatású gyomorerõsítõszert, amely serkenti az emésztést is. De megszünteti a gyomor hurutosságát és a bélzavarokat szintúgy.

Arra külön szeretném felhívni a figyelmet, hogy a megerõltetõ szellemi munka okozta idegességgel szemben milyen nagyszerû gyógyhatást fejt ki az orvosi veronika. Egy csészével fogyasszunk el belõle esténként elalvás elõtt - nyugtató hatásahatáros. A már többször említett Künzle tisztelendő olyanoknak ajánlja ezt a nyugtató hatású teát lefekvés előtt, akik különösen sok szellemi munkát kénytelenek végezni. Javítja a memóriát és elmulasztja a szédülésérzetet.

Zellergyökérrel összekeverve megszünteti az ideggyengeséget valamint a búskomorságot.
Kiválóan alkalmas még sárgaság, hólyaghomok, reumás és köszvényes végtagfájdalmak ellen.

Egy pap a következőket írta nekem: „Erős emlékezetkiesései voltak, amik meglepő módon két hét alatt megszűntek, miután veronikát és zsurlófüvet egyenlő arányban keverve teát készítettem és megittam ebből naponta két csészével. Már a prédikáció alatt is elfelejtettem fontos szavakat. Ettől bizonytalan és ideges lettem. A gyógyfüvek hihetetlenül gyorsan segítettek."

Idült, száraz hörghurut esetén is csodásan hat az orvosi veronika. Mellteához tüdőfűből, martilapu leveléből, lándzsás útifűből és az orvosi veronikából készítünk keveréket, mindegyikből azonos mennyiséget véve, ezt aztán némi mézzel édesítjük, vagy leöntjük a gyökereket forró vízzel, amelyben kandiscukrot oldottunk fel.

Sárgaság, máj- és a lépbántalmak esetén a következő teakeveréket ajánlom; 50 gramm gyermekláncfű-gyökér, 25 gramm mezei katáng-virág, 25 gramm szagos müge és 50 gramm veronika. Ezeket jól keverjük össze! Ne édesítsük! Naponta két csészével fogyasszunk ebből a teából kortyonként (V4 liter vízhez egy púpozott teáskanálnyi gyógynövénykeveréket adjunk!)

A virágzó növényből friss levet is nyerhetünk, ez bőrbántalmak, mindenekelőtt ekcéma esetén ajánlható (lásd a Felhasználási módoknál). Ebből naponta két-három alkalommal egy-egy teáskanálnyit fogyasszunk.

Mivel régi füvészkönyvekben úgy is szerepei az orvosi veronika, mint sebgyógyító növény, különösen a sípcsonthoz közeli gyulladásos és nehezen gyógyuló sebekre ajánlom.

A sebeket először teafőzetben megmossuk, majd éjszakára borogatást rakunk fel, amit frissen forrázott teával átitattunk és melegen betakarjuk.

Reumás- és köszvényes betegek próbálják ki egyszer a veronikatinktúrát, amit saját magunk is könnyen előállíthatunk (lásd a Felhasználási módoknál). Ezt a tinktúrát külsőleg bedörzsölésre használjuk, belsőleg pedig naponta háromszor 15 cseppet veszünk be belőle kevés vízben vagy teában.

Feltétlenül minden évben fogyasszanak kúraszerűen frissen szedett orvosi veronikából főzött teát!

Nemcsak csökkenti az érelmeszesedést, de meg is óv attól, és vértisztító hatása folytán ruganyosságot biztosít a testnek.

Ezért kérem Önöket: szívleljék meg a tanácsomat!

FELHASZNÁLÁSI MÓDOK

Teakészítés: 1/4 liter vízhez púpozott teáskanálnyi orvosi veronikát adjunk, csak forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk.

Friss lé: mossuk meg a friss virágzatot és azon nedvesen préseljük ki gyümölcs-centrifugával, töltsük kis üvegekbe és hűtőszekrényben tároljuk.

Tinktúra: jó két maréknyi, virágzó, apróra vágott növényt adjunk egy liter 38-40%-os gabonapálinkához és két hétig tartsuk a napon vagy tűzhely közelében.

Teakeverék: összetételét és felhasználását lásd a szövegben!