Retek

A retek korábban a tavasz első zöldségei közé tartozott, manapság azonban szinte egész évben kapható, bár a szabadföldi, műtrágyával nem „puffasztott" nem említhető egy lapon a „mesterségesen" termesztettekétől. A retek azon kevés zöldségféle közé sorolható, melyeket szinte kizárólag nyersen fogyasztunk. Több fajtája létezik, nálunk igazából a piros héjú retek honosodott meg, ugyanakkor egyre gyakrabban lehet hozzájutni a hosszú, fehér jégcsap retekhez, vagy egyéb más fajtákhoz.

A retek történetét nagy homály fedi, így túl sok információval nem rendelkezünk felőle. Valószínűleg Ázsia déli részén honos, és az is biztos-, hogy az ókorban már gyógyításra is használták. A feljegyzések szerint Kínában, Egyiptomban, Görögországban és a Római Birodalomban az étkezés mellett elsősorban emésztési panaszok kezelésében alkalmazták.

Egy mondás szerint a retek reggel méreg, délben étek, este pedig orvosság. Ez persze inkább azokra a retekfélékre igaz, amelyek sok rostot és illóolajat tartalmaznak. A zöldség gyógyászatban való felhasználásáról sok hagyomány él, amelyek közül azonban csak néhányat sikerült orvosilag is bizonyítani. A retek egyik fajtája a fekete retek, melyet étkezésre nem, de epehajtásra és görcsoldásra jól lehet alkalmazni. Azt is meg kell említeni, hogy mivel ez a zöldségféle is a földben van, így tisztítására nagy
gondot kell fordítani, mivel minden évben elő fordul szennyezett retek fogyasztása következtében kialakult gyomor-bélrendszeri fertőzés. Fontos azt is kiemelni, hogy a retek nagy mennyiségben tartalmaz tiocianátokat, melyek akadályozhatják a pajzsmirigyhormonok keletkezését, így a pajzsmirigy alulműködésben szenvedő betegek csak kis mennyiségben fogyaszthatják. Feltételezhető, hogy a retek gyógyhatásai messze meghaladják az eddig feltártakat, és elképzelhető, hogy a népgyógyászati alkalmazások közül számos tudományos bizonyítást nyer majd a közel jövőben.

Daganatellenes hatás

A kutatások több esetben igazolták a retek rákellenes hatását. Epehólyag tumorok tanulmányozása során rájöttek, hogy ennek a daganatnak a kialakulását elősegítheti a vörös húsok, valamint a csípősre fűszerezett ételek fogyasztása, míg a retek és egyéb zöldségfélék inkább gátló hatással bírnak. A zöldség rákellenes tulajdonsága a benne lévő hatóanyagokon keresztül valósul meg. Izotiocianát tartalma gátolja a rákos sejtek fejlődését és osztódását, míg a benne lévő fitoösztrogén egyes nőgyógyászati tumorok kialakulását előzheti meg. A retek fogyasztását követően jól mérhetően megemelkedik a vérben és a vizeletben azoknak az anyagoknak a mennyisége (pl. izotiocianát, egyéb kéntartalmú vegyületek), melyek tumorgátló és tumor keletkezést kivédő hatással bírnak. Megállapítható, hogy a retek rendszeres fogyasztása jelentősen javíthatja szervezetünk védekezőképességét a rosszindulatú daganatokkal szemben.

Rostforrás

Számos vizsgálat igazolta már, hogy az ún. civilizációs betegségek kialakulásában nagy szerepet játszik a rosthiányos táplálkozás. Ezen betegségek, pl. a cukorbetegség, magas koleszterinszint, székrekedés, vastagbélrák. A nyers retek fogyasztásával értékes rostokat juttathatunk be a szervezetbe. Annak ellenére, hogy a retek nem tartalmaz extrém nagy mennyiségű rostot, mégis a kutatások szerint rostja alkalmas a fent említett betegségek megelőzésére, illetve egyes esetekben kezelésére is.

Népgyógyászati felhasználás

A retket a népgyógyászat epegyulladás, májbetegség, epekövesség, megfázás, valamint szamárköhögés esetén alkalmazza. Ezekről a hatásokról azonban jelenleg tudományos bizonyítékokkal nem rendelkezünk.



Dr. Gáspár Róbert