Őszibarack

Az őszibarack az egyik legzamatosabb és legdúsabb gyümölcsünk. Elnevezése onnan ered, hogy mielőtt számos nemesített fajtája ismert lett volna nálunk, tényleg őszre ért be, szemben a sárgabarackkal, mely nyáron szedhető.

Az őszibarackot már az ókori Kínában is termesztették. A Kr.e. 10. századból fennmaradt kínai írásemlékek már említik az őszibarackot, mint a császárok kedvenc gyümölcsét. A kinaik szinte megszámlálhatatlan fajtáját nemesítették. A szépség jelképe is volt, a menyasszonyokat kedveskedve “őszibarack”-nak hívták. Az ókori Távol-Keleten több hiedelem is kötődött a gyümölcshöz. Kínában úgy tartották, hogy az őszibarack biztosítja a halhatatlanságot. Egy kinai legenda szerint az istenek egy őszibarackfát ültettek, amelyik minden 3000 évben terem. Aki eszik róla, egészséget, életerőt és halhatatlanságot nyer. Éppen ezért a taoizmusban az őszibarackfa a legszentebbek között van számon tartva. A legendából annyai maradt meg mára, hogy Kinában születésnapi ünnepségeken szokás maradt az őszibarack evése, mintegy remény a hosszú élet szimbólumaként. Egy japán legenda szerint egyszer egy gyermek nagy őszibarack formájában született meg. Szülei szeretettel nevelték, és amikor elérte a férfikort, megküzdött a démonokkal egy szigeten, ahol elnyerte minden kincsüket, ezzel gazdaggá téve szűkölködő szüleit. Mindezek a mesék azt igazolják, hogy az őszibarack már az ókorban is fontos eledele volt az emberiségnek.

Az őszibarack idegen nyelvű elnevetései felvetik perzsa származását is, hiszen pl. latinul perzsa szilvának (Prunus persica), mig angolul a latin "persicum malum"-ból azaz a perzsa alma elnevezésből rövidült "peach"-nek nevezik. Feltehetően a görög filozófus, Teofrasztusz nevezte el perzsa eredetűnek, mivel valószinűleg perzsiai utazása alatt találkozott először a gyümölccsel. Később, a Kr.u.1. században a Római Birodalom pedig Perzsiából importálta.

Az őszibarack a 16.században jutott el Amerikába a spanyol felfedezők révén, ahol a vándorló indián törzsek gyakorlatilag az egész kontinensen elterjesztették. Angliában és Franciaországban a 17. században vált igazán ismertté és népszerűvé. Viktória királynő idejében egyetlen étkezés se volt elképzelhető őszibarack nélkül. Ebben az időben lett ismert szőr nélküli változata, a nektarin.

Napjainkban a legtöbb őszibarackot Kinában, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Államokban termelik. Hazánkban is számos gyümölcsös van, azonban a hazai klima sokszor nem kedvez a termésnek, ráadásul a fa fogékony a betegségekkel szemben is. Mindezek ellenére az őszibarack nálunk is megterem, nyáron bőségesen hozzáférhető. Kimutatták, hogy az őszibarack levelének enyhe fogszuvasodást okozó hatása van, ami természetesen normális fogmosással teljes mértékben kivédhető. Az eddig elvézett tudományos vizsgálatok csupán néhány pozitiv hatást tudtak igazolni, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennél jóval több rejtőzik az őszibarackban rejlő egészségmegőrző lehetőségekben.

Antioxidáns hatás

Az őszibarackban nem túl sok antioxidáns található, de kimutatták, hogy rendszeres fogyásztása elősegiti az A-vitamin képződését a szervezetben, ugyanis fokozza a szervezetben, az A-vitamin előanyagának, a karotinnak a vérszintjét. Mivel a karotin és a belőle keletkező A-vitamin erős antioxidáns hatással bir, feltételezhetően javul a sejtek reaktiv szabad gyökökkel szembeni védelme.

Vércukorszabályzó hatás

A rosttartalmú gyümölcsök segithetnek abban, hogy a bélben a szőlőcukrot megkötik, majd pedig felületükről egy lassúbb felszivódást tesznek lehetővé, ami lassabban és kiméletesebben emeli a vércukorszintet. Ez a hatás egészségeseknél is nagyon fontos, viszont a cukorbeteg esetében kifejezetten kivánatos. Igazolast nyert, hogy az őszibarackban található rostanyagok finoman szabályozzák a glükóz felszivódását, ezáltal védik és kiemelik a hasnyálmirigy inzulin termelését. Tekintettel arra, hogy a gyümölcsben kb. 1:1 arányban található a szőlőcukor és gyümölcscukor, igy az édes ize ellenére cukorbetegek is ehetik, hiszen a gyümölcscukor szervezetben való hasznosulásához nem szükséges inzulin.

Négyógyászati felhasználás

A népgyógyászatban az őszibarack többféle betegségek gyógyitására használják. Úgy tartják, hogy a gyümölcs szépiti a bőrt, fogyasztása segiti a sebgyógyulást és a pattanások eltűnését. Javasolják hörghurut és megfázást kisérő légzési panaszok orvoslására is. Feltételezik, hogy hashajtó hatása is van, ami valószinűleg a benne található rostanyagoknak, valamint magas folyadéktartalmának köszönhető. Magas viz és és ásványianyag tartalma révén vizelethajtó hatást is tulajdonitanak neki. Ezeket a hatásokat tudományos módszerekkel azonban eddig nem sikerült igazolni.


Dr. Gáspár Róbert