Maracuja

A maracuja azon trópusi gyümölcsök közé tartozik, melyek Magyarországon viszonylag kevéssé ismertek, ritkán lehet őket kapni, és főként a különféle élelmiszerek (pl. rostos italok, fagylalt) ízeiként van némi fogalmunk róluk. A gyümölcs az Amazonas vidékén őshonos Brazília déli részétől Paraguayon keresztül egészen Észak-Argentínáig. A maracuja. mint növény köze! 10 méteresre is megnő, de mivel majdnem teljesen lágyszárú, így indákkal kapaszkodik más növényekre, és ily módon kúszik felfelé. A növény hatalmas fehér virágokat hoz, melyek közepén található a rózsaszín vagy vörös színű zamatos gyümölcs. Sok nyelven a maracuját a „szenvedés gyümölcse"-ként hívják, ugyanis virágját a spanyolok elnevezték „szenvedés virág"-nak, mivel Krisztus keresztre feszítésének jelképeit (pl. a töviskorona, az apostolok, jézus sebei) látták benne.

A maracuját 1569-ben fedezte fel Peruban egy spanyol orvos, aki azonnal le is jegyezte mindazokat az alkalmazásokat, amire az őslakosok felhasználták, majd magával hozta Európába, ahol nagyon hamar kedvelt tea lett. A mexikói és dél-amerikai spanyol hódítók szintén sokat tanultak az azték indiánoktól a maracujáról, és hamarosan Európában is elkezdték termeszteni. A teát, melyet a gyümölcsből és a leveléből is készítettek, nyugtatónak, görcsoldónak használták. Az 1700-as évek közepén már 22 fajtáját ismerték.

Az 1900-as évekre Ausztráliában és Hawaiion is ismerik és termesztik. Mára már közel 600 maracuja fajtát, különböztetünk meg, azonban nagyon sok közülük veszélyeztetett, lakhelyük. a trópusi esőerdő nagymértékű pusztulása miatt.

A maracuja emberi szervezetre gyakorolt hatásait többen vizsgálták és még a mai napig is sokat vitatkoznak felettük. Ennek egyik oka az lehet, hogy a gyümölcs hatóanyagokban gazdag, de ugyanakkor rejtélyes is. Amellett, hogy sok benne az A-, B- és C-vitamin, valamint a kálium és a vas, számos flavonoidot és alkaloidot is tartalmaz, melyeket ha szétválasztunk, külön-külön éppen ellentétes hatásokat produkálnak, mint amikor együtt vannak jelen a gyümölcsben. A kutatások elsősorban a gyümölcs központi idegrendszeri hatását tárták fel.

Nyugtató-altató hatás 

A maracuja nyugtató hatása mái- évszázadok óta ismert. Ezt a tapasztalatot támasztják alá a modern kori kísérletek is. Kimutatták, hogy a gyümölcs és levele, különösen kombinálva más szerekkel, hatásosan kezeli az elalvási nehézségekben szenvedők panaszait. Az is igazolást nyert, hogy a maracuja jelentősen csökkenti a szorongásos betegek tüneteit is. Általános szorongásos tünetcsoportban szenvedőknél a rutinszerűen használt gyógyszercsoporthoz (benzodiazepinek) hasonlítva a gyümölcs ugyanolyan eredményes volt. A különbség csupán annyi, hogy míg a benzodiazepinek gyorsabban fejtik ki hatásukat, addig a maracuja lassabban hat, viszont a gyümölcsnek nincsen gátló hatása a munkateljesítményre, míg a benzodiazepineknek van.

A maracuja más nyugtató és stimuláns növényekkel kombinációban alkalmas a szorongásos hangulati zavarok kezelésére is. Egy közel 200 emberen elvégzett vizsgálat szerint egy ilyen fitoterápiás keverék jelen- tősen csökkentette a betegek szorongását, és nagymértékben javított lehangoltságukon a_4 hetes kezelést követően. Talán első látásra a 4 hét soknak tűnhet, de a depresszió kezelésére használt gyógyszerek pozitív hatásai sem jelentkeznek sokkal hamarabb (3-4 hét).

Szorongás, idegesség és hangulati zavar lehet valamilyen függőség következtében is. A kábítószerfüggők leszoktatása során az egyik fontos kérdés, hogy az elvonási tünetek során jelentkező feszült idegállapotot, valamint kínzó fizikálistüneteket miként lehet csillapítani. E célra vannak bevált nyugtató gyógyszerek, de egy klinikai vizsgálat szerint a maracuja is alkalmazható erre. Kimutatták, hogy ha az elvonási tünet kezelésére szánt gyógyszert (klonidin) maracuja kivonattal kombinálják, akkor egyrészt csökkenteni lehet a gyógyszer adagját és ezáltal a mellékhatásait, másrészt a fizikális tünetek biztonságos kezelése mellett egy erősebb hatás fejthető ki a mentális panaszok enyhítésében. Ez is mutatja a gyümölcs kiváló nyugtató hatását.

Természetesen nem kell betegnek lenni ahhoz, hogy maracuját együnk. Egy fárasztó nap után, ha nehezebben jön álom a szemünkre, egy-két gyümölcs elfogyasztásával segíthetünk megkönnyíteni az álomba merülést. Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogyha maracuja kivonatot tartalmazó gyógy- készítményeket vásárolunk, ezek a szerek felerősíthetik más nyugtató-altató gyógyszerek hatásait, és könnyen mérgezést szenvedhetünk, ahogyan erre már volt is példa. Éppen ezért az ilyen szerek használata előtt feltétlenül kérdezzük meg a gyógyszerészt vagy az orvost.

Daganatgátló hatás

A maracujából készült kivonat tumorgátló hatással is rendelkezik. A gyümölcs főzete olyan hatóanyagokat tartalmaz, melyek képesek bénítani azokat az enzimeket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a rákos sejtek bejussanak az érpályába és a nyirokkeringésbe, ezen keresztül szétszóródjanak, és rákos áttéteket képezzenek. Ezenkívül gátolják azt is, hogy a tumor képes legyen kiépíteni saját érháló- zatát. Ezek a hatások azt eredményezik, hogy a gyümölcs hatékonyan gátolja a daganat növekedését és szóródását. Éppen ezért a maracuja rendszeres fogyasztása nagy jelentőséggel bír a rákmegelőzésben, illetve hozzájárulhat a már kialakult daganatos betegségek sikeres kezeléséhez.

Népgyógyászati felhasználás

A népgyógyászatban a maracuját, elsősorban külföldi tapasztalatok alapján, többféle betegségre alkalmazzák, mely felhasználások területileg is különbözhetnek egymástól. Brazíliában a gyümölcsöt asztma, hörghurut, köhögés, hasmenés, hisztéria, valamint bélférgesség ellen használják. Dél-Amerika más területein epilepsziára is alkalmazzák. Törökországban menstruációs zavarokat is kezelnek vele, míg Észak- Amerikában nemi vágyfokozónak és gyenge látásra is adják. A fenti hatásokat tudományos módszerekkel azonban eddig nem sikerült igazolni.


Dr. Gáspár Róbert