Bab

A bab az egyik olyan ételünk, amit egész évben fogyaszthatunk, hiszen a szezonban használt zöldbab mellett a téli időszakban jó levest lehet készíteni a könnyen eltartható szárazbabból. Annak ellenére, hogy a bab ott van a mindennapjainkban, nem mindig volt ez így.

A bab Mexikóból származik, az ott lakó indiánoknak volt ősi eledele. Ugyanakkor az ókorban más területeken pl. Egyiptom, Közel-Kelet - is ismerik és kedvelik. Zöldbab maradványokat találtak egyiptomi sírokban, melyek korát közel 4000 évesnek becslik. A Biblia két helyen is említést tesz a babról. Dávid királyt és seregét Mahanaimba érkezésekor az őt fogadó emberek búzával, árpával, liszttel, babbal, lencsével, sajttal, mézzel és némi juhtúróval látják el (2Sám 17,28). Ezékiel próféta, pedig azt az utasítást kapta Istentől, hogy a Jeruzsálem babiloniak általi ostromának megjövendölésére és szemléltetésére süssön kenyeret búzából, árpából, babból, lencséből, kölesből és tönkölyből, és azt egye 390 napig, vagyis több mint egy évig (Ez 4,9). Táplálkozási szempontból mindkét leírásnak óriási jelentősége van, hiszen csak mostanában kezdjük felismerni azt a tényt, hogy a gabonafélék cs a hüvelyesek (mint a bab is) ételben való keverése teljes értékű fehérje táplálékot nyújt. Nem véletlen, hogy a babot művelő emberek már az ősi időkben gabonát is termesztettek, így lényegében teljes értékű ételt ehettek. Az indán őslakosok például a bab mellett kukoricát és sütőtököt termesztettek, a három növényt együtt egyszerűen csak a „három nővér"-nek nevezték.

A bab újabb kori történetéről viszonylag keveset tudunk. Európába a 16. századba került a növény, akkor is a karóbab. Hazánkba valószínűleg a törökök hozták magukkal, és nagyon hamar közkedvelt lett. A 19. sz. vadnyugati történetei elképzelhetetlenek babot főző és faló cowboyok nélkül. Ennek az az oka, hogy a szárazbab rendkívül jól eltartható, egy egyszerű vászonzacskóban bárhová elvihető, magas fehérjetartalma miatt, pedig rendkívül tápláló. Ezek a tulajdonságai tették alkalmassá, hogy a vadnyugati életstílust élők számára alapélelmiszer legyen.

A bab még ma is nagyon sok ország ban számít mindennapos élelemnek. Sokféle formában és színben hozzáférhető és ugyanolyan közkedvelt, mint a régi időkben. Emellett betegség megelőző szerepéről is egyre több tudományos bizonyíték gyűlik össze. Azt is meg kell említeni, hogy a növény nem tartozik a legkönnyebben emészthető ételek közé, előfordulhat, hogy bizonyos enzimhiánnyal született embereknél (glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz hiány) a vörösvértestek szétesését idézheti elő. Ez a probléma már kisgyermekeknél jelentkezik, ezért ebben az életkorban soha ne adjunk nagy mennyiséget babot tartalmazó ételből.

Parkinson-kór ellenes hatás

A Parkinson-kór a központi idegrendszer megbetegedése, melyet az agy bizonyos területen a dopamin mennyiségének drasztikus csökkenése okoz. A betegség egyik lehetséges kezelése a dopamin pótlása levodopa formájában, mely könnyen bejut az agyba az emésztőrendszeri felszívódást követően. Megfigyelték, hogy a rendszeresen babot fogyasztó Parkinson-kóros betegek állapota javul, és azt is kimutatták, hogy vérükben magasabb levodopa szint mérhető. A bab részletes vizsgálata során kiderült. hogy a növény igen gazdag ebben az anyagban, így a tabletta mellett a bab fogyasztása is segíthet a dopamin hiányos betegségben szenvedőknek. Egy olyan betegről is beszámoltak, akinek hirtelen állapot romlását egyértelműen azzal lehetett összefüggésbe hozni, hogy étrendjéből drasztikusan megvonta a babot. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a bab nagyon fontos a Parkinson-betegek étkezésében és kezelésében.

Elhizás elleni védelem

Az elhízás és a hozzá társuló betegségek a fejlett országok egyik legnagyobb egészségügyi problémáját jelentik. Az elhízás egyik oka a táplálkozásban, elsősorban a túl sok finomított szénhidrát fogyasztásában keresendő. A bab tartalmaz olyan hatóanyagot, amely képes gátolni a szénhidrát lebontását végző amiláz enzimet, ezáltal tökéletlenné teszi emésztésüket, ami ahhoz vezet, hogy lényegesen kevesebb szívódik fel belőlük, és ezáltal kevesebb kalória jut a szervezetbe. Ennek köszönhetően a bab rendszeres fogyasztásával súlycsökkentés érhető el, ráadásul az eddigi vizsgálatok szerint a bab hatására a fogyás mellett a vérzsírok és a koleszterin szintje is csökken. Ez utóbbi valószínűleg annak köszönhető, hogy a babban található rostanyagok megkötik a bélben a zsírokat, és ezáltal fokozzák ezen anyagok széklettel való ürülését. A mérhető eredményhez azonban legalább 9-12 hónap rendszeres és nem megterhelő babfogyasztás szükséges. Ez a hatás egészséges emberekben is érvényesül, de attól nem keli tartani, hogy a normális határérték alá csökkentené a koleszterinszintet.

Vasvédő hatás

A bab hatóanyagi révén képes védelmet nyújtani a vesét érintő érbetegségek és károsodások ellen, valamint képes fokoznia a vesén keresztül kiürülő nátrium ionok, azaz a só mennyiséget. Ezáltal megkönnyíti a vese munkáját, valamint hozzájárul olyan betegségek kezeléséhezés megelőzéséhez, mint a magas vérnyomás, szívelégtelenség, májzsugor vagy a krónikus vesebetegségek.

Cukorbetegség elleni hatás

A bab a cukorbetegek egyik ideális tápláléka, ugyanis a babételek fogyasztása után a vércukorszint emelkedés messze elmarad a pl. fehér kenyér vagy burgonya evése után tapasztalttól. Ez annak köszönhető, hogy a bab sok rostanyagot tartalmaz, ami késlelteti a szénhidrátok lebomlását és felszívódását a bélből, másrészt egyes vizsgálatok azt sugallják, hogy a babszem speciális szerkezete is szerepet játszik a cukorfelszívódást lassító tulajdonságában

Bélműködést serkentő hatás

A bab nehezebben emészthető étel, ez is az oka annak, hogy gyakran okoz puffadásos és bélgáz képződéses tüneteket. Ennek okai a magas rost- és fehérjetartalom, valamint az emésztésben résztvevő egyes enzimek gátlása. Ugyanakkor a magas rosttartalom kedvezően befolyásolja a vastagbelek működését, és védelmet nyújt olyan betegségekkel szemben, mint a fekély, vagy a rákos elváltozások.

Népgyógyászati felhasználás

A népgyógyászat a babot az ideggyengeség, májműködési zavarok, köszvény, valamint mérgezések esetén a méreganyagok semlegesítésére javasolja. Az eddigi tudományos vizsgálatok ezen alkalmazási területeik megalapozottságát nem tudták megerősíteni.



Dr. Gáspár Róbert