14. Elhízás

A ketyegő bomba

Az amerikaiak átlagosan súlyosabbak, mint bármelyik más nemzet polgárai. Az elhízás az egyik első közegészségügyi problémánk, mivel komoly betegségek előidézője, s 36 millió ember van kitéve miatta jelentős egészségi kockázatnak. Ez ijesztő szám, s nem csoda, hogy oly népszerűek a fogyókúrás étrendek – de sokan esnek áldozatul a gyors eredményeket kínáló étrendterveknek.

  Miként egy feltételes reflex, a legtöbb ember számára a súlycsökkentés diétát jelent. Egy nemrég végzett kutatás megállapította, hogy a 35–59 éves korosztályhoz tartozó amerikaiak 40-50 százaléka már kipróbált valamilyen diétát.
  Az igazság az, hogy ha nem eszközölünk tartós változtatásokat étrendünkön, s nem választjuk következetesen és rendszeresen az egészséges ételeket, erőfeszítéseink többnyire hiábavalóak. A diétázók 90 százaléka egy éven belül visszanyeri elvesztett testsúlyát, általában egy kis prémiummal. Az újbóli és újbóli visszahízás csalódást okoz, demoralizáló, s több kárt csinál, mint hasznot.

Talán jobb lenne kövérnek maradni?

  Sok ember számára kevésbé káros, ha túlsúlyos marad, mint a derékbőség-ellenőrzés folytonos játékát játszani. De mielőtt felhúznánk a megadás fehér zászlaját, vessünk egy pillantást a túlsúly egészségügyi kockázataira.
  A többletsúly megrövidíti az életet. Újkeletű beszámolók jelzik, hogy már 3-5 kilogramm is megnöveli a halálozási adatokat. Kiszámították, hogy minden egyes fölös kiló átlagosan két hónappal rövidíti meg az ember életidejét. 30 kiló öt évünkbe kerül!
  A definíció szerint elhízás akkor következik be, amikor valaki 20 vagy ennél több százalékkal fölötte van az ideális testsúlyának. Ha valaki 10–19 százalékkal több, mint az ideális súlya, akkor túlsúlyosnak nevezzük.
  Az osteoporosis kivételével szinte minden degeneratív betegséget a túlsúly alapoz meg. Az elhízott emberek háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek magas vérnyomásban, ötször nagyobb annak az esélye, hogy cukorbaj és magas koleszterinszint alakul ki náluk, és hatszor nagyobb valószínűséggel betegszik meg az epehólyagjuk. A vastagbél-, végbél-, prosztata-, mell-, nyaki, méh- és petefészekrák is gyakoribb náluk, és többet szenvednek arthritistől és deréktáji fájdalmaktól. A túlsúlyos ember olyan, mint a ketyegő bomba: egy vagy több betegség miatt előbb-utóbb felrobban az élete.
  A súlyfölösleg hat továbbá az önmagunkról alkotott képre is, s a megjelenésorientált társadalomban óriási lélektani teher lehet.

Hogyan károsítják a fölösleges kilók a szervezetet?

  A probléma megválaszolásának kulcsa a kalória – a túl sok kalória. Akkor lesz túlsúlyos valaki, ha több kalóriát fogyaszt, mint amennyit a szervezete felhasznál. Akár zsírból, fehérjéből, cukorból vagy keményítőből származnak a kalóriák, a maradékból zsír lesz. Ebből a zsírból valamenynyi a vérben sodródik, vastagon beborítja és fokozatosan eltömíti az életfontosságú oxigénszállító artériákat.
  A visszamaradt zsír a test központi zsírbankjában végzi. Akadályokat jelentő fióklerakatok jelennek meg a test többi részében is. Minden 3500 többletkalória felvételével a szervezet fél kiló zsírt raktároz el.
  A túl sok zsiradék közvetlen kapcsolatban van az egészséggel. 35–55 éves korú férfiaknál 10 százalékos súlycsökkenés 20 százalékkal csökkenti a szívkoszorúér-betegség kockázatát – viszont 10 százalékos súlynövekedés 30 százalékkal megnöveli e betegség kialakulásának esélyeit. Ez csak egyetlen példa a sok ilyen jellegű kapcsolatra.
Minden kiló számít – vagy így, vagy úgy.

Mi tehát a tartós súlyvesztés titka?

A sikeres súlykontroll stratégiája háromlépcsős:
  • Javítsuk az elfogyasztott ételek minőségét és emeljük a mennyiségét, miközben csökkentjük a kalóriák számát!
  • Emeljük a megnövelt fizikai aktivitás és izomméret által elégetett kalóriák arányát!
  • A fenti két életmódgyakorlatot tegyük életünk állandó részévé!
  Kezdjük azzal, hogy rostban igen gazdag ételeket fogyasztunk – például teljes gabonamagvakat, zöldségféléket, gyümölcsöket, burgonyát, yamgyökeret és babféléket. Hagyjunk ki az étrendből annyi zsírt és cukrot, amennyit csak tudunk, a finomított és félkész ételeket, valamint a ropogtatni-nassolni valókat is beleértve. Ezek tele vannak kalóriával, és a bennük lévő tápanyagok szinte teljesen mellőzhetők.
  Igen visszafogottan fogyasszunk olyan állati eredetű termékeket, mint például hús, tojás, jégkrém és sajt. Nem tartalmaznak rostot, és tele vannak zsírral.
  Ilyen étkezés, plusz egy tempós, kiadós napi séta segítségünkre lesz, hogy elveszítsünk heti egy-két kilót.
  Harcolhatunk a lassan lerakódó zsírok ellen, javíthatunk megjelenésünkön, energikusabbá válhatunk, hatékonyabbá tehetjük emésztésünket, és jól érezhetjük magunkat mindennap. Fogjunk hozzá!