Sárgadinnye

A sárgadinnye a nyári szezon egyik nagy kedvence, közkedvelt illatáért és mézédes húsáért. Jóllehet, a hazai sárgadinnyének nincs párja, de már szinte az egész évben kapható, azonban sokszor éretlen és kevésbé ízes formában. Ezért érdemes kihasználni a szezont, és sokat fogyasztani belőle.

A sárgadinnye őshazája felől sokat vitatkoznak a szakértők. Egyesek szerint Perzsiában ették először, mások szerint azonban Afganisztán vagy Örményország lehetett a gyümölcs honos területe. A bibliai időkben, Kr. e. 2400 körül már biztosan termesztették Egyiptomban, Iránban és Észak- Indiában. Amikor Mózes kivezette a zsidó népet az egyiptomi fogságból, és a pusztában való mannaevés nem volt ínyére az egyébként mindig lázadó embereknek, akkor felhánytorgatták Mózesnek, hogy Egyiptomban milyen jó volt, mert ott legalább volt kedvükre való ennivaló, többek között dinnye is (4Móz 11,5). Mivel Egyiptomban a görög és a sárgadinnyét is ismerték ezidőtájt, így elképzelhető, hogy az elégedetlen zsidók mindkettő után sóvárogtak.

Az asszírok nagyon jól ismerték és szerették a sárgadinnyét. Úr városában, ahonnan korábban Isten Ábrahámot elhívta, hogy legyen választott népe ősatyja, nagy kertekben termesztették a gyümölcsöt, és az általuk szerkesztett növényhatározóban is szerepelt a neve. A Kr. e. 2. században már Kínában is közkedvelt lett a gyümölcs, az uralkodó család tagjai és az előkelőek sokat fogyasztottak belőle.

A Közel-Keleten a szárított és pirított sárgadinnyemag népszerű csemegének számított, egyes területeken ma is készítik. Kr. e. 200 körül Kínában is közkedvelt volt. Egy korabeli sír feltárásakor egy mumifikálódott női tetemre bukkantak, akinek emésztőrendszerében dinnyemagokat is találtak.

A Kr. u. 1. századból a római természettudós és író Pliniusz beszámol a sárgadinnyéről, melynek legfőbb jellegzetességét abban látja, hogy „nem csüng, mint az uborka, hanem inkább a földön fekszik". Szintén ebből az időből a Vezúvról származó falfestés Herculaneum városában, mely Pompei pusztulásával egyidőben lett szintén a vulkán áldozatává, egy félbevágott sárgadinnyét ábrázol, mint a gazdagság és jólét kellékét. A Kr. u. 2. században Galenusz, a kor legnagyobb gyógyítója írásaiban beszámol a sárgadinnye gyógyhatásairól. A Római Birodalom bukásával Itália sárgadinnye nélkül maradt majdnem 1000 évig, mivel a hajók nem szállították a gyümölcsöt. Marco Polo csak a 14. században fedezte fel újra kínai utazása során egy afganisztáni városban.

Nagy Károly 800 körül Spanyolországban fedezi fel a gyümölcsöt, ahol valószínűleg már a mórok hódítása előtt is termesztették, és hamarosan kertjébe hozatja. Annak ellenére, hogy a király nagyon szerette, Franciaországban csak jóval később, a 17. században lett közkedveltté, amikor azt állították, hogy a sárgadinnye olyan, mint a barátok: ötvenet kell kipróbálni ahhoz, hogy egy jót találjunk.

A 15. században az arabok még több dinnyemagot hoznak Spanyol- országba, Kolumbusz pedig 1493-ban elviszi a magokat Haiti szigetére. A közép- és dél-amerikai indiánok hamar megkedvelték az új gyümölcsöt, és széles körben kezdték termeszteni. Észak-Amerikában azonban csak a 19. századra lett ismert, az 1865-ben befejeződött polgárháború után azonban már az Egyesült Államok legfőbb haszonnövénye lett.

A sárgadinnye töretlen népszerűségnek örvend. A szétvágás után gyorsan fogyasztandó gyümölcsök közé tartozik, mivel olyan oxidációs enzimeket tartalmaz, melyek igen intenzíven bontják mind szín-, mind pedig ízanyagait. A gasztronómiai élvezeten kívül azonban hasznos betegségmegelőző hatással is bír, melyek közül számosat a tudományos vizsgálatok már igazoltak.

Antioxidáns hatás

A szervezetben az oxidációs folyamatok során keletkező reaktív szabad gyökök nagyban hozzájárulnak az érrendszeri problémák kialakulásához. A sárgadinnyében található antioxidáns vegyületek azonban képesek őket semlegesíteni. Nagyon erős antioxidáns komponense az A- és E-vitamin, illetve a C-vitamin. Emellett még szabad gyököket, elbontó enzimeket, úgynevezett szuperoxid-dizmutázokat is tartalmaz a gyümölcs, mely enzimek élettanilag az emberi szervezetben is megtalálhatóak. Így aztán nem csoda, hogy néhány szelet sárgadinnye biztosítja a napi antioxidáns szükségletünket, és jelentősen hozzájárul a szívbetegségek, valamint az érrendszeri betegségek megelőzéséhez. A gyümölcs speciális antioxidáns összetétele révén daganatgátló és gyulladásgátló hatással is rendelkezik.

A-vitamin forrás

A gyümölcs gazdag A-vitaminban és előanyagában, a béta-karotinban. Mivel az A-vitamin nagyon fontos az egészséges látáshoz, így a rendszeres sárgadinnye fogyasztással sokat tehetünk szemünk egészségének megőrzéséért. Kimutatták, hogy a magas A-vitamin tartalmú ételek mintegy 40%-kal csökkentik a szürke hályog kialakulásának kockázatát. Ehhez csupán annyit kell tenni, hogy a reggeli müzlire vagy joghurtra néhány kocka sárgadinnyét szelünk. Azt is igazolták, hogy a gyümölcsökkel bevitt A-vitamin sokkal hatásosabb e tekintetben, mint a vitamintablettákban beszedett. Éppen ezért érdemes kihasználni a sárgadinnyét, mint természetes megoldást szemünk épségének megőrzésére.

Vércukorcsökkentő hatás

A sárgadinnye sok rostot és B-vitaminokat is tartalmaz. Ismert, hogy a rostanyagok késleltetik a szőlőcukor felszívódását a bélből, ezáltal megakadályozzák a vércukorszint kiugrást étkezés után. A B-vitaminok számos hatással rendelkeznek, ezek közül egy a szénhidrát anyagcsere befolyásolása. A B-vitaminok hozzásegítik a szervezetet ahhoz, hogy a vérből a cukorfelhasználás minél jobb legyen, ezáltal kevesebb inzulinnal több glükóz használódik el. A rost és a B-vitamin együttes hatása révén a vércukorszint jelentősen csökken, ami kevéssé terheli a hasnyálmirigy inzulin termelését, és éppen ezért cukorbetegek részére is fogyaszthatóvá teszi a sárgadinnyét.

Népgyógyászati felhasználás

A népgyógyászatban a sárgadinnyét lázas betegségben, rendellenes menstruációra, bőrbetegségekre, vesekőre, epebajra, TBC-re, fogfájásra, vizelet-hajtásra, valamint immunrendszeri problémák kezelésére alkalmazzák. A fenti hatásokat azonban tudományos módszerekkel mindezidáig nem sikerült igazolni.


Dr. Gáspár Róbert