Földieper
A földiepret először Cato római szenátor említette írásaiban. Az elpusztult Pompei mozaikjaiban fellelhető a földieper kópé, valószínűleg, mint vizelethajtót használták. Sokáig úgy gondolták, hogy csak a növény leveleit érdemes gyógyteákban használni, a gyümölcsöt egyáltalán nem fogyasztották. A 12. században Hildegar von Binger apácarendfőnök-nő, úgy rendelkezett, hogy a földieper alkalmatlan az emberi fogyasztásra, mivel a gyümölcs túl közel nő a földhöz, ós attól kell tartani, hogy kígyók és békák szennyezik be. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ekkoriban a földieper egyáltalán nem volt népszerű. Az első vázlatrajzot csupán 1484-ben készítették a növényről. Charles Linné, a híres botanikus volt az, aki eloszlatva a félelmeket, újra az ehető gyümölcsök közé sorolta az epret: ennek bizonyítására saját maga is bőségesen fogyasztotta.
Mindezek ellenére a földieper csak az 1800-as években jelent meg az európai piacokon, mint portéka, de akkor sem, mint termesztett, hanem mint vadon gyűjtött gyümölcs. Az európai arisztokrácia hamar megkedvelte, és saját kertjeikben számos helyen telepítettek töveket. Nagy hatással volt az Észak-Amerikában vadon termő szamóca a gyümölcsnépszerűsítésében, mivel az ottani fajták nagyobb, szebb és ízletesebb termést adtak. Ezen kívül Chiléből és Peruból is kerültek a kereskedelembe fajták. A növénynemesítők számára mindez elegendő volt ahhoz, hogy a legjobb földieper fajtákat állítsák elő.
Talán megmosolyogtuk az imént említett apácarendfőnök-nő intézkedését, de azért volt némi igaza. Általános szabály, hogy a gyümölcsöket evés előtt meg kell mosni, ez azonban fokozottan érvényes a földieperre. Ráadásul nem is lehet tökéletesen megmosni, a legalaposabb tisztítást követően is maradnak rajta a földről származó szennyezések. Éppen ezért pl. csecsemőknek szigorúan tilos adni, de megfontolandó fogyasztása a terhesség első három hónapjában levő kismamáknak is. Természetesen az eper felületét azért meg lehet tisztítani annyira, hogy elfogyasztása ne okozzon semmilyen panaszt. Ugyanakkor minden évben előfordulnak bakteriális bélfertőzések vagy vírusos gyulladások a rosszul megmosott eper miatt. Különösen figyelnünk kell akkor, ha az epret fagyasztani kívánjuk, mivel a fagyasztás nem pusztítja el a kórokozókat, csak megállítja a növekedésüket. Felengedés után azonban a mikroorganizmusok újra elkezdenek osztódni. így a tavasszal rosszul megmosott és lefagyasztott epertől karácsonykor is kaphatunk hasmenést.
Hazánkban a földieper igazi szezon gyümölcs. Bár szinte egész évben beszerezhető, de a zölden leszedett, távolról szállított, valamint a melegházban nevelt földieper sem zamatában, sem élettani hatásaiban meg sem közelíti a szabad földön, éretten leszedett gyümölcsökét, melyek bővelkednek vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben.
Antioxidáns hatás
A földieper gazdag forrása az antioxidáns vegyületeknek (fenolszármazékok, flavonoidok, antociánok), melyek képesek arra, hogy a szervezetet a keletkező és a sejteket károsító szabd gyökök hatásaitól, megvédjék. A vizsgálatok szerint a földieper a legerősebb antioxidáns gyümölcsök, közé tartozik. Különösen hatékony védőhatása idősebb korban a különféle, ún. neurodegeneratív betegségekkel szemben, mint pl. Alzheimer-kór, vagy olyan egyéb károsodásokkal szemben, mint pl. az érfal szerkezetének oxidációs sérülései. A gyümölcs képes fokozni a szervezetben az A-vitamin előanyagának, a karotinnak a vérszintjét, valószínűleg azáltal, hogy gátolja a vérből való kiválasztását. Mivel a karotin és a belőle keletkező A-vitamin szintén erős antioxidáns hatással bír, így a földieper kifejezetten erősíti ezen anyagok pozitív élettani hatásait.
Daganatgátló hatás
A földieperben bőségesen találhatunk rákellenes hatóanyagokat. Számos vizsgálat igazolta ezeknek a vegyületeknek a jótékony hatását különféle tumortesztekben. Kimutatták, hogy a földieperből nyert kivonat gátolja a májtumor sejtjeinek növekedését. Azt is bizonyították, hogy a tumorgátló hatásában fontos szerepet játszik a daganatok növekedéséhez szükséges érfaktorok bénítása, amelyek hiányában a rákos sejtek ellátásért felelős érhálózat nem tud kialakulni. A földieper hatóanyagainak különleges tulajdonsága az is, hogy a gyógyszerekkel szemben ellenálló rákos sejtek gyógyszerérzékenységét növelni képesek. Ezekben a rezisztens sejtekben működik egy speciális pumpa, ami a bekerülő daganatellenes gyógyszermolekulát egyszerűn kipumpálja, ezáltal nem hagy esélyt arra, hogy á vegyület kifejthesse rákellenes hatását. A földieper hatóanyagai képesek ezt a pumpát bénítani, így a daganatsejt védekező mechanizmusa lelassul és a gyógyszerek könnyebben elpusztíthatják őket. Igazolták, hogy a fagyasztott eper is képes erre. A gyümölcsben található vegyületek gátolják számos olyan nitro-származék keletkezését is a szervezetben, melyek szintén rákos sejtek keletkezését idézhetik elő. Fitoösztrogén tartalma révén hasznos lehet a prosztata daganatok megelőzésében és kezelésében is. Mindezek alapján elmondható, hogy a földieper nagyon fontos táplálék a daganatok megelőzésében és kezelésében is.
Vasfelszivódást serkentő hatás
Bár a földieper nem tartozik a legtöbb vasat tartalmazó gyümölcsök közé, mégis jelentősége van a vaspótló kezelésekben. Klinikai vizsgálatokban sikerült igazolni, hogy a földieper levének fogyasztása segíti a vas felszívódását rizstartalmú ételekből. Hz a hatás feltételezhetően a benne található C-vitaminnak, valamint citromsavnak köszönhető. Ugyan ezen hatása elmarad a citromféléktől, de elég erős ahhoz, hogy a szervezet vaskészleteit segítsen minél hamarabb feltölteni.
Népgyógyászati felhasználás
A népgyógyászatban a földiepret májbetegségek kezelésére, idült bőrbetegségek kezelésére, vese- és hólyaggyulladás ellen, valamint hangulati zavarok kezelésére használják. Ezeket a hatásokat tudományos módszerekkel azonban eddig nem sikerült igazolni.
Dr. Gáspár Róbert
