Datolya

A datolya a meleg égöv gyümölcse, hozzánk általában száritott, formában érkezik. A datolyapálma a Perysa-öböl térségében őshonos. Az ókorban nagy mennyiségben termesztették a Nilus és az Eufrátesz vidékén. Régészeti leletek bizonyitják, hogy az egyiptomiak külön efényeket használtak a datolya szedésére és további feldolgozására. A Biblia is megemliti Jóel könyvében a datolyafát, melynek elszáradása az emberek örömének kiveszését jelképezi (Jóel 1,12). Arábiában már valószinűleg a Kr. e. 4. évezredben voltak datolyaligetek, de nem sokkal később eljutott Indiába is, ahol az Indus-folyó völgye lett az otthona. Később a nomád népek a sivatagi oázisokba ültették a növényt, az arabokon keresztül pedig eljutott Spanyolországba. A középkorban nagy ültetvényeket telepitettek Dél-Olaszországba, Sziciliába, a francia Riviéra-ra, valamint Görögoszágba, de ezeken a területeken sohasem lett igazán tökéletes a termés. A spanyol felfedezők vitték el a növény magját először Mexikóba, majd az 1700-as évek másadik felében jezsuita és ferences szerzetesek által került Kaliforniába. Jelenleg a világ legnagyobb datolyatermelője Irak, ahol a 2003-as háború kezdete előtt, mintegy 22 millió datolyapálma volt, elsősorban a hábarúval súlyosan rombolt Barsa övezetben. Az 1800-as évekre datolya lett az egyik fő táplálék a Közel-Keleten, valamint Észak-Afrikában. A datolyát sokáig, mint alapélelmiszert tekintették, az utóbbi időben kezdtek vele komolyabb tudományos vizsgálatokat folytatni. Elsősorban B-vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, valamint értékes energiaforrásként szénhidrátot tartalmaz. A datolya helyettesiti a lisztet a tészták alapanyagaként, igy allergiások, lisztérzékenyek is fogyaszthatják. A datolyamagból készült kivonat külsőlegesen használva segit, eltüntetni a ráncokat. Azt is igazolták, hogy friss vagy száritott datolya között nincs nagy különbség a gyógyhatásokat tekintve. A datolya fogyasztásának betegségekre gyakorolt hatásáról csupán néhány adat áll egyelőre rendelkezésre.

Általános tápanyagforrás 

A datolyapálma általában olyan országokban nő ahol, az étkezési lehetőségek meglehetősen korlátozottak, vagy az ország területének nagy része köves, sivatagos, mezőgazdasági termelésre alkalmatlan. Igy a datolya ezeken a vidékeken elsőszámú tálpáléknak számit. Erre minden feltétel meg is adatott, mivel a gyümölcs nagyon sok szénhidrátot, vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, emellett magas a rosttartalma is. A gyümölcs húsa is tartalmaz olajat, de magjából ennek kb. 15-20-szorosa nyerhető ki, ezáltal biztositva van a kellő mennyiségű telitetlen zsirbevitel is. Ezenkivül 23 asminosavat is tartalmaz, melyek közül számos, még a legnépszerűbb gyümölcsökben (alma, narancs, banán) sem található meg, ilyen módon biztositja a szervezet számára a fehérjeszintézishez szükséges kiindulási anyagokat. Egyre többen fogyasztják olyan területeken is, ahol a datolya nem terem meg, ezt bizonyitja az is, hogy mig a világ népessége az elmúlt 40 évben megduolázódott, addig a datolyatermelés megháromszorozódott.

Antioxidáns hatás

A szervezetben kötelező, reaktiv szabadgyökök számos betegség, elsősorbam érrendszeri és daganatos eltávozások kialakilásáért felelősek. A szabad gyökfogó, anitoxidáns vegyületek nagy szerepet játszhatnak ezeknek a betegésgeknek a megelőzésében. Kimutatták, hogy a datolyából készült vizes kivonat igen erős antioxidáns hatással bir, valamint kivédi a cigarettafüstben, vagy más égéstermékben, illetve az égett ételek felszinén található benzpirén nevű, rákkeltő vegyület örökitő anyagra (DNS) kifejezetten káros (mutagén) aktivitását. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a datolya rendszeres fogyasztása hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez.

Hormonrendszerre gyakorolt hatás

Egyes növények tartalmazhatnak olyan hormonokat, melyek szerkezetüket és hatásukat tekintve hasonlitanak az emberi homonokhoz. Igy van ez a datolyával is, melyben olyan hormonok (fitoösztrogének) találhatóak, melyek képesek kifejteni a női szexhormonként ismert ösztrogén hatásait. A gyümölcs fogyasztása egyrészt serkentheti a nemi szervek működését, másrészt segithet a változó kori panaszok enyhitésében. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a datolyával kiválthatjuk a szükséges hormonkezeléseket, csupán hozzájárulhatunk vele a kialalkult hormnhiány pótlásához.

Népgyógyászati hatás

A népgyógyászatban a datolyát a külföldi tapasztalatok alapján számos betegségre alkalmazzák. A gyümölcsöt álmatlanságra, csontgyengeségre, emésztési zavarokra (hasmenésre), hörghurutra, lázra, húgyhólyaggyulladásra, ödémára, májbetegségekre, megfázásra, köhögésre, illetve szamárköhögésre adják. Egyes helyeken úgy tartják, hogy közömbösiti az alkohol hatását, ezért alkoholmértgezésben is próbálkoznak vele. A fenti hatások tudományos módzserekkel mindezidáig nem bizonyitottak.


Dr. Gáspár Róbert