45. Dohány

A világ legpusztítóbb mérge

A dohányzás nem csupán az egészségünkre ártalmas, hanem álláskilátásainkra is kihatással lehet. Amerikában a legtöbb munkáltató elutasítja a pályázó dohányost egy ugyanolyan képességű és képesítésű nem dohányzó ellenében.

Nem lehetséges, hogy túlzóak a dohányzás kockázatairól szóló hírek?

  Semmiképpen! Például a Dow Chemicalnál dolgozó dohányosok, amikor a nem dohányzókkal hasonlították össze őket, hat nappal többet maradtak távol, nyolc nappal többször voltak munkaképtelenek, 12 százalékkal több megbetegedés fordult elő közöttük, ami a társaságnak 1900–2300 dollárral többe került évente dohányosonként.
  A tények újra meg újra mint a világ legpusztítóbb mérgére mutatnak a dohányra. Az elmúlt évben 430 000
amerikai halálát okozta – többet, mint az AIDS, a kábítószerek, tűzesetek, karambolok és gyilkosságok együttvéve.
  Ezenkívül passzív dohányosok ezreit öli meg, olyanokat, akik rákényszerülnek, hogy másodkézből származó füstöt lélegezzenek be.

Hogyan okoz tüdőrákot a dohányzás?

  Normális esetben tüdőnk légutai parányi, ciliáknak nevezett csövecskék millióival kapcsolódnak össze. Ezek úgy működnek, mint kicsiny seprűk, amelyek azáltal védik légutainkat, hogy felfelé söprik a port, a kátrányt és a többi idegen anyagot, és végül kiköpik.
  Minden alkalommal, amikor dohányfüst éri ezeket a kis tisztítóegységeket, lelassulnak, s kisvártatva le is áll a mozgásuk. Ennek következményeként a dohányfüstből származó, elfogott kátrányrészecskék belefúródnak a légcsövecskék belsejét borító sejtekbe. Idővel ez az állandó inger néhány sejtet elrákosít.
  Ez az átalakulás sok évet vesz igénybe. De ha egyszer elkezdődik a rák, egyre mélyebben belerágja magát a tüdőbe. Amikor felfedezik, általában már túl késő.

Milyen betegségeket okoz még a dohány?

  A dohány 115 000 tüdőrák okozta halálesetért felelős évente az Egyesült Államokban. Felelős továbbá a szívkoszorúér-megbetegedések okozta halálesetek 30 százalékáért, ez 165 000 eset, ezenkívül legalább 33 000 végzetes kimenetelű agyvérzésért.
  A dohányfüstben lévő nikotin és szén-monoxid a fő tettesek, amelyek ezeket a keringési és érrendszeri megbetegedéseket okozzák. Miközben a nikotin enyhén ellazít és jó közérzetet idéz elő – ez a dohányzás mellett felhozott legfőbb indok –, ugyanakkor összehúzza a kis artériákat, s megfosztja a szívet, az agyat, a tüdőt és más fontos területeket az életfontosságú oxigéntől. A nikotin hozzászokást, függőséget is kialakít. A szén-monoxid közvetlenül a vörösvértestek oxigénszállító képességét gátolja. Ez légszomjat vált ki, a tűrőképesség hiányát idézi elő, valamint elősegíti és felgyorsítja az artériák beszűkülését és megkeményedését.
  Mindezeken felül a dohányosok körében sokkal több a száj-, gége-, nyelőcső-, hasnyálmirigy-, hólyag-, vese- és méhnyakrákos megbetegedés, mint a nem dohányosoknál.
  Az emphyséma a tüdőszövetet pusztítja fokozatosan és fulladás útján okoz halált. Az Egyesült Államokban 60 000 ilyen gyötrelmes haláleset fordul elő minden évben a dohányzás következményeként.
  A gyomor, nyombél és vékonybél kifekélyesedése 60 százalékkal gyakoribb a dohányosoknál.
  A dohányzás kalciumot von ki a csontokból és felgyorsítja az osteoporosist, a csontelvékonyodási folyamatot.
  A terhesség alatti dohányzás visszaveti a magzat fejlődését és 30 százalékkal megnöveli a születés utáni halál kockázatát.

Ha valaki hosszú időn át sokat dohányzik, érdemes abbahagynia?

  A tüdőrákos esetek több mint 80, a hólyagrákos megbetegedések 50 százaléka megelőzhető lenne, ha az emberek egyszerűen felhagynának a dohányzással.
  Azok, akik abbahagyják, szinte azonnal gyógyulni kezdenek. Amint a nikotin és a szén-monoxid elhagyja a szervezetet, a dohányzással összefüggő szívbetegség kialakulásának kockázata drámai módon lecsökken. Noha a rák kockázata lassabban csökken, a veszély a hetek, a hónapok múlásával arányosan visszaszorul.
  A leszokásnak vannak további pozitív következményei is: a győzelem érzése, megnövekedett önértékelés, kellemes lehelet, jobb ízérzékelés, megnövekedett állóképesség és energia, megjavult egészség, jó közérzet, s egy kellemetlen és költséges szokástól való megszabadulás érzése.
  A rendszeresen dohányzók több mint 30 százaléka ezzel a szokásával összefüggő betegségben hal meg. Átlagosan 8,3 évet veszítenek az egyébként várható élethosszból, vagyis 12 percet minden elszívott cigarettával. Mégis sok ember sokkal hevesebben reagál a vízben található kemikáliák miatt kifejlődő rák egy a millióhoz kockázatára.
  Ideje, hogy az életet távlataiban szemléljük! A lehető legjobb dolgok egyike, amit önmagunkért megtehetünk, hogy megszabadulunk ettől a szokástól és újra szabadon lélegezzük be a tiszta levegőt.
  “Avagy nem tudjátok, hogy a testetek templom?... Tiszteljétek azért Istent a ti testetekkel!” (A korinthusiakhoz írt első levél, 6:19–20)