4. Táplálkozás

Mit csinálunk rosszul?

Mi, amerikaiak, büszkék vagyunk magunkra, hogy a legjobban táplált nemzet vagyunk a Földön. De nagy árat fizetünk ezért a kiváltságért a szükségtelen betegségekkel, munkaképtelenséggel és idő előtti halálesetekkel. Az amerikaiak túl sokat és túlságosan gyakran esznek – rengeteg cukrot, zsírt és sót. Sok-sok kalóriát fogyasztanak. Ez a “bőség” elősegíti a szívkoszorúér-betegség, az agyvérzés, a magas vérnyomás, az ízületi gyulladás, a felnőttkori cukorbaj, az elhízás és néhány rákféle kialakulását is – négy halálesetből háromért ezek a betegségek felelősek, amelyek az életmódunkkal függenek össze, főleg azzal, mit és hogyan eszünk.

Biztosan az ételeinkben maradó rovarirtó és tartósítószerek okoznak betegséget…

  Talán meglepő, de nem a permetező- és tartósítószerek a legrosszabbak. Van néhány dolog, amely ártalmasabb:
  • Cukor. A National Research Council beszámol arról, hogy a finomított cukrok és édesítőszerek adják sok ember napi kalóriabevitelének 20 százalékát. Mivel nincs benne sem rost, sem tápanyag, a finomított cukor nem más, mint üres kalória. Kalóriasűrűsége révén kiválóan előmozdítja az elhízást.
  • Finomított élelmiszerek. Az emberek régen azt gondolták, hogy a finomítás azért jó, mert megszabadít a haszontalan növényi rostanyagtól. Most kezdjük megérteni, mennyire szükséges a rost a bizonyos rákfajták elleni védelemben, a vércukor-stabilizálás terén, a testsúly megőrzésénél, s az olyan gyomor- és bélrendszeri problémák megelőzésében, mint például az epekövek, aranyeres bántalmak, diverticulumgyulladás, bélrenyheség, székrekedés.
  • Só. A legtöbb nyugati ember naponta 10-20 gramm sót fogyaszt (2-4 teáskanál). Ez többszöröse annak, amennyire tényleg szükség van, s ez a többlet jelentősen hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához, a szívelégtelenség és vesebetegség kifejlődéséhez.
  • Zsír. A legtöbben nem ismerik fel, hogy napi kalóriabevitelük 36-40 százalékát zsiradék formájában veszik magukhoz. Ez jóval több annál, amit a szervezet még megfelelő módon kezelni tud. Következmény: a véredények elzáródnak, koszorúér-bántalmakat és agyvérzést okoznak. A zsírban gazdag étrend a túlsúly, a felnőttkori cukorbetegség és bizonyos rákfajták kialakulásához is hozzájárul.
  • Fehérjék. A húsban és állati fehérjékben bőséges étrend több fehérjét, zsírt és koleszterint tartalmaz, mint amennyit a szervezet fel tud használni. A nyugatiak kétszer-háromszor több fehérjét fogyasztanak, mint amennyi ajánlatos lenne. A tudósok most ébrednek rá, hogy a kevesebb fehérjét és sokkal kevesebb zsírt és koleszterint tartalmazó étrend alapvetően nélkülözhetetlen az egészség megjavításához és a hosszú életkor eléréséhez.
  • Italok. Az észak-amerikai ritkán iszik vizet. Helyette néhány adag szódavízzel dúsított üdítőitalt, sört, kávét, teát és édes italokat fogyaszt nap mint nap. Mivel ezeket az italokat kalóriával dúsítják és rost sincs bennük, tönkretehetik a vércukorszintet, s fogyasztásuk valóságos szabotázs a testsúly megőrzésére tett kísérletekkel szemben. Az alkohol, a koffein, a foszfátok és az italokban található más vegyi anyagok (kemikáliák) további kockázati tényezőt jelentenek az egészség ellen.
  • Nassolás – falatkák, gyorsbüfében hozzáférhető ételek fogyasztása. A mesterségesen kialakított “ízletes” csemegék egyre inkább átveszik az igazi táplálék helyét. Az iskolák, napközi otthonok, sőt még a kórházak is megkívánják, hogy hozzájussanak ezekhez az ételféleségekhez. A munkahelyi kávészünet éppolyan
megingathatatlan, bevett szokás, mint az iskola utáni, tévénézés közbeni nassolás otthon. A jól eltervezett családi étkezések kivételes eseteknek számítanak ma már. A nassolás rohamai szétzüllesztik az emésztést, túlterhelik a gyomrot, és gyakran okoznak emésztési zavarokat, gyomorrontásokat.

Van valami egyáltalán, amit nyugodtan megehetünk?

  Gondoljunk a gyümölcsökre! Sokféle változat, látványos színek, minden elképzelhető alakzat és zamat. Csakúgy, mint a zöldségfélék és gumók esetében. A hüvelyesek családjában formák, színek, ízek sokaságára találunk. S a gabonaneműek kínálják az élvezetes és egészséges táplálékok másik aranybányáját.
  Rá kell jönnünk, hogy ha teljes értékű növényi táplálékokat fogyasztunk, mindazzal a zsírral, fehérjével, rosttal és tápanyagokkal ellátnak bennünket, amelyekre a testnek szüksége van. Ez gazdaságossági szempontból is megfontolandó, hiszen felére csökkenti a táplálékra fordított kiadásokat.
  A legjobb hír pedig az, hogy ez a fajta táplálkozás késlelteti, sőt gyakran megelőzi a legtöbb degeneratív betegség támadását. Ha teljes rosttartalmú növényi táplálékokat fogyasztunk, nemcsak nagyobb mennyiségeket ehetünk meg anélkül, hogy félnünk kellene a súlygyarapodástól, de általuk optimális egészségre és energiára tehetünk szert egész életünk során.