27. A hús

Kutatás az igazi táplálék után

“Valódi táplálék” – mit jelent ez? A reklámokból megtudhattuk, hogy az igazi táplálék a marhahús. Bájos, vonzó hírességek dicsőítik erényeit. Egy tiszteletet parancsoló hang elmagyarázza, hogy a friss, soványabb marhahússzeletből kb. 8-10 dekányi nem tartalmaz több koleszterint, mint ugyanennyi csirkehús. Amit viszont ez a hang nem mondott el, az az, hogy a sovány marhahús, miközben koleszterintartalmát a csirkehúséval mérjük össze, 3-6-szor veszélyesebb a koleszterint növelő telített zsírja miatt. Egy átlagos hamburger kb. 14 dekás, egy átlagos méretű rántott hús pedig 17 dekagrammot nyom.

A hús nem fontos fehérjeforrás?

A hús tápláló fehérjeforrás, de ez számos problémával párosul.
  Egyrészt a legtöbb ember túlbecsüli a fehérjeszükségletét. A hivatalosan javallott napi fehérjeadag (42–60 gramm) bőségesen elegendő. A legtöbb nyugati mégis kétszer-háromszor többet fogyaszt ennél. És a többlet nagy része állati eredetű táplálékokból származik.
  A második világháborút követően például az amerikaiak személyenként évente átlagosan 24 kiló hússal számoltak. Ma ennek több mint kétszeresét fogyasztják csak marhahúsból. A csirke- és halfogyasztás is ugrásszerűen megemelkedett. Mégis, már évek óta tudjuk, hogy a túlzott mennyiségű fehérje mérgező hatású a vesékre nézve.
  Még ennél is nagyobb baj az, hogy meglehetősen tagbaszakadt (többnyire telített) zsíradagok és koleszterin párosul a húsok felszolgálásához. A tudományos kutatás nyilvánvalóvá tette, hogy a mai betegségek kialakulásának fő oka a bőséges, gazdag étrend. A “gazdag”, bőséges táplálékok pedig, amelyek jól elbánnak velünk, többnyire állati eredetű termékek, mint például a hús, a tojás és a tejtermékek.
  Bár az emberi szervezet állati eredetű táplálékokon is meg tud élni, de nincs meg benne az a különleges védelem a nagy mennyiségű zsírral és koleszterinnel szemben, amely a ragadozó állatoknál megvan. Embereknél a túl sok zsiradék és koleszterin felgyülemlik a véráramban, és elkezd lerakódni a véredények belső falára. Ezek az artériák idővel fokozatosan megvastagodnak, beszűkülnek, és plakkokat formálnak.
  Minthogy a vér látja el az életfontosságú szerveket, a lerakódások miatt az ellátás lecsökken vagy megszakad – s erről az állapotról kimutatták, hogy sok mai, halálos kimenetelű betegségért felelős: a szívbajért, a magas vérnyomásért, az agyvérzésért, a cukorbaj és néhány rákféleség kialakulásáért is.

Feltételezhetjük, hogy jobb a hústalan étrend?

  Milliók élnek szerte a világon, akik csak növényi eredetű fehérjéhez jutnak. Vegyük szemügyre ennek előnyeit:
  • Csökken a betegségek kialakulásának kockázata. A vegetáriánus lakosság figyelemreméltóan mentes olyan halálos kimenetelű betegségektől, amelyek a nyugati országok polgárait gyötrik.
  • Hosszabb, egészségesebb élet. Statisztikailag a vegetáriánusok vékonyabbak, egészségesebbek, és az átlagnál hosszabb ideig élnek.
  • Megnövekedett “ételbiztonság”. Mihelyt egy állat elpusztul, enzimek szabadulnak fel, amelyek elkezdik a bomlási folyamatot. A hús megfelelő tartósítása állandó kihívás.
  • Az állatok elfogyasztják és testükben tárolják azokat a műtrágyákból és rovarölő szerekből származó vegyi anyagokat, amelyeket táplálásuknál közvetve vagy közvetlenül felhasználtak.
  • A felügyelőknek gyorsan meg kell vizsgálniuk a tetemeket. A gondos és alapos vizsgálat viszont költséges és körülményes.
  • A véletlenszerű mintavételek nyilvánvalóvá tették: a hús gyakran növekedési hormonok és antibiotikumok maradványait tartalmazza. Noha vannak ezt szabályozó törvények, ezeknek nehéz érvényt szerezni.
  • Ma a táplálékul szolgáló állatok többségét istállóban nevelik vagy ketrecben tartják, gyakorlatilag anélkül, hogy  lehetőségük volna a mozgásra. Az ilyen állatokból származó hús csaknem kétszer annyi zsiradékot tartalmaz, mint a szabad területen táplált és farmon nevelt állatoké.
  • Környezetvédelem: 90 liter vízre van szükség fél kiló búza megtermeléséhez, viszont 900 liter kell fél kiló marhahús előállításához.
  • A világ táplálékellátása: az USA-ban termelt gabona 80-90 százalékát állatokkal etetik fel. Ha az amerikaiak 50 százalékkal csökkentenék húsfogyasztásukat, a megtakarított víz, föld, gabona és szója eltartaná és táplálni tudná az egész fejlődő világot.

A “természetes táplálék” sem tekinthető többé igazi tápláléknak?

  A húsfogyasztás támogatói szeretik feldicsérni a “természetes táplálékok” erényeit. A kifejezés eredetileg a teljes növényekből származó táplálékokat jelentette. A gondatlan szóhasználat során azonban jelentése bővült, s már szinte mindazt jelölik vele, ami legalább egy egészséges összetevőt tartalmaz.
  A hús és más állati termékek ellen felhozott bizonyítékok egyre halmozódnak, s a táplálkozástudomány megerősíti, hogy a teljes növényi táplálékra épülő étrend nem csupán megfelelő, hanem sokkal jobb is.
  Az egészség előmozdítása és a betegség megelőzése a helyes étrend és életmód útján azonban általában nem részesíti előnyben a haszonszerzést. Ezért azután továbbra is költséges hirdetésekkel és reklámokkal bombáznak majd minket, hogy termékeik megvételére rávegyenek anélkül, hogy kellő figyelmet szentelnének az egészségre vonatkozó konzekvenciáknak.
  A legtöbb embernek nincs is hajlama arra, hogy öljön. Inkább összefut a nyál a szánkban egy hűs szőlőfürt láttán, mint egy darab nyers húst megpillantva. Vigasztaló tudni, hogy a gyümölcsökből, zöldségfélékből, babfélékből és magvakból álló étrend tökéletesen megfelel szükségleteinknek anatómiailag, élettanilag, de ösztönösen is.
  Azok járnak el bölcsen, akik nem a mészárszékeket keresik fel valódi élelemért – az igazi táplálékot a kertekben találják meg.