Cseresznye
A ma ismert cseresznye őse valószínűleg az Ázsiában honos vadcseresznyék közül került ki, melyek számos fajtája anyagokat is tartalmazott. A kínaiak már 3000 évvel ezelőtt termesztették, de ismerték az ókori Egyiptomban, Görögországban és a Római Birodalomban is. Plinius írásaiban (Kr. u. 1. század) 8 féle „cseresznyefajtát" mutat be. Gondosan válogatták a fajtákat, melynek köszönhetően megalapozták a mai cseresznyefajták genetikai állományát. A kereskedés nyomán már az ókorban eljutott Európa szinte minden tájára e zamatos gyümölcs. A Római Birodalom bukását követően a cseresznyeművelés hanyatlásnak indult, európai újra bevezetésük csupán a 17. században történt meg. Ugyanebben a században vitték angol telepesek Amerikába a gyümölcsöt, de valószínűleg a keleti vidékeken kipusztult (érdekes módon a meggy viszont ugyanitt túlélte). A további fajtanemesítések számos országban indultak be, köztük Angliában, Olaszországban és Franciaországban is. Ekkoriban kezdték el alak szerint csoportosítani az egyes típusokat, így lettek pl. kerek vagy szív alakú cseresznyefélék. Jelenleg mintegy 900 cseresznyefajtát ismerünk világszerte.
A cseresznye elsősorban élvezeti gyümölcs, de emellett A-, E- és C-vitamint, valamint ásványi anyagokat is tartalmaz. Kiemelkedően magas káliumtartalma, valamint energiatartalma is. Ez utóbbi miatt a cseresznye mértéktelen fogyasztása akár súlygyarapodáshoz is vezethet. Igazi idénygyümölcs, fagyasztva és befőttben is eltartható, bár íze mindkét eljárást követően sokat veszít a friss gyümölcséhez képest. Hatásait tekintve szegényes tudományos adatok állnak rendelkezésre, ugyanakkor a népgyógyászat számos betegség kezelésére tartja alkalmasnak.
Antioxidáns hatás
A cseresznyében szabad gyökfogó antioxidáns vegyületek találhatóak (antociánok). Kimutatták, hogy a cseresznyéből készült lekvár két hétig tartó mindennapos fogyasztása (200 g cseresznyelekvár/nap) jelentősen növeli a szervezet antioxidáns védelmét. Ez a meg növekedett védelem napi 10 adagnyi gyümölcs vagy zöldségféle elfogyasztásával egyenértékű. Különösen jelentős ez idősebb korban, amikor a lényegesen több szabad gyök keletkezik, illetve a szervezet saját védelmi rendszere is meggyengült (feltételezik, hogy az öregedésben lejátszódó leépülési folyamatok egyik okozója, a fokozott szabad gyök keletkezése). Egyes, hivatalosan nem közzétett kutatások szerint a cseresznye antioxidáns vegyületei melatonint is tartalmaznak. A melatonin a szervezet legerősebb antioxidáns anyaga, emellett fontos szerepe van a normális alvás létrejöttében. Idős korban a melatonin termelődés jelentősen visszaesik, de a cseresznyével, úgy tűnik, hogy természetes úton lehet pótolni. Azt még nem vizsgálták, hogy az antioxidáns védelem mellett van-e a gyümölcsnek pozitív hatása az alvási zavarokra.
Emésztőrendszeri hatás
Jól ismert megfigyelés a cseresznyeevők körében, hogy a gyümölcs bőséges fogyasztása puffadással, esetleg hasmenéssel is járhat. Ezt az emésztőrendszeri serkentő hatást lehet kihasználni, pl. gyomorműtétek után, amikor is a gyomor nagy részét eltávolítják, és a megmaradt gyomorcsonk működést fokozni kell. Kimutatták, hogy a cseresznye alkalmas arra, hogy a súlyos gyomorműtöt- teknek segítsen az emésztőrendszeri működésekben. Természetesen egészségesen is élvezhetjük a gyümölcs emésztésre gyakorolt kedvező hatásait.
Népgyógyászati felhasználás
A cseresznye a népgyógyászatban széles körűen kerül alkalmazásra. Úgy tartják, hogy a húsos táplálkozás miatt felszaporodó húgysav, és az ennek következtében kialakuló köszvény kezelésére a gyümölcs alkalmas frissen fogyasztva. Ezenkívül hatásosnak vélik a reumatikus megbetegedések ellen is, mivel feltételezik, hogy a betegséget okozó anyagoktól megtisztítja szervezetet. Ezen az elven pattanásos bőrök kezelésére is javasolják a bőséges cseresznyefogyasztást. Mindezek hátterében esetlegesen a benne található anto- cián vegyületek állhatnak. Ugyanakkor ezeket a hatásokat tudományos módszerekkel mindezidáig nem sikerült igazolni. Nőgyógyászati hormonzavarok esetén is javasolják a gyümölcsöt, bár növényi ösztrogén- tartalma nem ismert.
Dr. Gáspár Róbert
