Gránátalma

A gránátalma a Közel-Kelet egyik legnépszerűbb gyümölcse. Sajnos nálunk csak ritkán és drágán kapható, pedig könnyen szállitható, nem romlandó gyümölcs. Érdekessége, hogy a héja teljesen ehetetlen, ugyanakkor lédús magjai különleges szépséggel és aromával birnak. A nehézkes hámozás helyett úgy is fogyasztható, hogy a gyümölcsöt még a héjában alaposan megütögetjük, meggyúrjuk, ezáltal belül összetörnek a magok, majd egy nyilást vágunk, melyen kifolyik az értékes gránátalma lé.

A gyümölcs Közép-Ázsiából, talán Perzsiából származik, de honosnak tekinthető a Himalája vidékén és Észak-Indiában is. Nevét a latin „granum”, azaz „szemcse” szóból kapta, ugyanakkor, mint amiről a fegyvert, a gránátot nevezték el, igy lett gránátalma, utalva a belső szemcsés szerkezetére. A történelmi bizonyitékok alapján a gránátalmát mintegy 5000 éve termeszti az ember. Valószinűleg valahol az Irán és Törökország területén kezdték el művelni. Az első archeológiai bizonyiték Kr.e. 3000-ből, Jerikó városából származik, ahol már biztosan termesztették a növényt. Jerikóból aztán hamar eljutott Mezopotámiába és Egyiptomba is.

A biblia nagyon sokszor és sokféleképpen emliti a gránátalmát. 2Móz. 39 fejezetében a zsidó főpapi ruha diszeként jelenik meg az aranyban megformált gyümölcs. Az 1Kor. 7 fejezetében a templom oszlopait diszitő elemként irják le az ércből készült gránátalmákat. Máskor a gránátalma hiánya a szűkölködés és szegénység jelképe volt (4Móz. 20,5; Aggeus 2,19). A szerelemről szóló Énekek Énekében pedig a szerelemmel és családalapitással járó örömteli érzelmek kelléke a gyümölcs vagy a belőle készült ital (4,13; 7,12; 8,2).

A gránátalma nagyon sok kultúrában az egészség, a termékenység és az újjászületés szimbóluma lett. Tutankhamon fáraó sirjában pl. szintén találtak gránátalmát, ami valószinűleg a hiedelem alapján a fáraó túlvilágra való utazását volt hivatott megkonnyiteni. De használták diszitére vagy festéknek is.

A gyümölcsöt karavánutakon hordták szerte a világban. A Kr.e. 1 századra már egész Indiában és Iránban is termesztették. A gyümölcs képét megtalálták Pompei mozaikjain is, ahol valószinűleg vizelethajtóként használták. Az 1400-as évekre pedig már Indonéziában is eljutott. A reneszánsz korában újra királyi jelképpé vált, számos uralkodót örökitettek meg gránátalmákkal. Ekkoriban azt gondolták, hogy a gyümölcsből kifolyó piros lé Krisztus szenvedéseit szimbolizálja, míg a fa az örök élet emlékeztetője. Az 1800-as évekre Amerikában is ismerik és termesztik. Jelenleg a legjelentősebb gránátalma termelő országok a Közel-Keleten és Észak-Afrikában találhatóak.

A fentiekből is kitűnik, hogy ez a különleges gyümölcs évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget, és nagy jelentőséget tulajdonitunk neki. Nincs ez másképp a tudományos vizsgálatokkal sem, amelyekben számos és igen kifejezett gyógyhatást sikerült kimutatni a gránátalma fogyasztásával kapcsolatban. Külsőleg a héjából és a magjából nyert kivonatok elősegitik a sebgyógyulást, illetve gyógyitják a szájüregben kialakult gombafertőzéseket.

Antioxidáns hatás

A szervezet kárositó szabad gyökök ellen az antioxidáns anyagok nyújthatnak védelmet, melyeket nagy mennyiségben találhatunk meg a gyümölcsökben. A gránátalma is gazdag ilyen antociánokban, melyek a magjai élénkvörös szinanyagát is képezik. Kimutatták, hogy a benne található hatóanyagok rendkivül erős szabad gyökfogó hatással rendelkeznek. Ez nemcsak kisérleti sejteken, hanem emberben is jól mérhető. Bizonyitották, hogy a gyümölcs rendszeres fogyasztása csökkenti az emberben a rossz koleszterin oxidációját, és ezen keresztül az érfalra gyakorolt roncsoló hatását. Nyaki verőér elmeszesedésben szenvedő betegeknél kimutatták, hogy a gránátalma levelének egy éven keresztüli rendszeres fogyasztása mintegy 30%-kal csökkentette az érfal megvastagodását, míg azoknál, akik nem ittak ilyet, 9%-os további növekedés volt mérhető. Ezzel együtt jelentősen csökkent a lipidperoxidációs termékek mennyisége is a vérben, melyek felelősek az érkárosodások kialakulásáért. Ha további két évig folytatták a terápiát, akkor az érfal vastagsága már nem csökkent, de a szabad gyökök mennyiségét még tovább lehetett redukálni.

Daganatgátló hatás

A gránátalma többféle ráktipus esetén is hatásosnak bizonyult. A gyümölcs magjából kinyert olaj eredményesnek bizonyult vastagbélrák ellen. Ez valószinűleg annak köszönhető, hogy a magban sok a linolénsav, mely olyan változásokat idéz elő a béltaktusban, melyek megakadályozzák a tumor sejtek fejlődését.

A gyümölcs leve, és a héjából nyert kivonata gátolja a leukémiás sejtek növekedését és szaporodását. E hatásban is valószinűleg a linolénsav toxikus tulajdonsága játszik főszerepet.

A magolaj és a gyümölcslé úgy is képes megakadályozni egyes daganat tipusok növekedését, hogy meggátolja a tumor gyarapodásához szükséges érhálózat kialakulását. A gránátalma hatóanyagai jelentősen bénitják a rákos szövetekhez kapcsolódó érképződést, ezáltal valószinúleg hozzájárulhatnak a már kialakult daganatos betegségek kezeléséhez.

Emlőrákos sejteken kimutatták, hogy a gránátalmából nyert kivonatanyagok gátolni képesek az ösztrogén keletkezését. Ez azért fontos, mert az emlőtumorok jelentős része, ún. hormonfüggő, azaz a női szervezetben termelődő ösztrogén hormon segiti a növekedését. Gyógyszeresen ilyenkor ösztrogén ellen ható, un. antiösztrogén vegyületet adunk. Úgy tűnik, hogy a gránátalmában vannak ilyen ösztogént gátló vegyületek, igy hozzájárulhat az emlőrák sikeres kezeléshez.

Hormonrendszerre gyakorolt hatás

Annak ellenére, hogy a gránátalma kivonatanyagai képesek gátolni az ösztrogén hatásait, találhatóak benne olyan komponensek (fitoösztogének), melyek éppen az ösztrogénnel megegyező tulajdonsággal birnak. Kimutatták, hogy olyan nőstény egerekben, melyeket kisérletesen „változó korúvá” tettek, a gránátalmából készült kivonat lassitotta a csontok leépülését, vagyis a csontritkulás kialakulását, ami a menopauza egyik velejáró tünete. Emellett az állatok depressziós viselkedését is enyhitette. Igy ezek eredmények alapján a változó korban levő nők számára érdemesebb minél több gránátalmát fogyasztani. Ugyanakkor a férfiaknak is előnyös lehet, hiszen hatásai alapján akár a prosztatabántalmak kezelésére és megelőzésére is alkalmas lehet a gyümölcs.

Vérlemezkékre gyakorolt hatás

Nagyon sok halálos betegség vezethető vissza a vérlemezkék indokolatlan összecsapzódására és az ebből kialakuló trombózisra vagy embóliára. A gránátalmában található flavonoidok képesek olyan vegyületek keletkezését fokozni (prosztaciklin), melyek meggátolják a vérrögök képződését. Éppen ezért a tromboembóliás betegségben szenvedők számára, de megelőzési céllal is, a gyümölcs rendszeres fogyasztása sokat segithet a gyógyulásban, illetve az egészség megőrzésében.

Vérnyomáscsökkentő hatás

A gránátalma leve jelentős vérnyomáscsökkentő hatással is rendelkezik. Kiderült, hogy két héten át, napi 50 ml gránátalmalé fogyasztása 5%-kal csökkenti a szisztolés vérnyomást (vérnyomás felső értéke). Azt is bebizonyitották, hogy a hatás hátterében a gyümölcs enzimbénitó tulajdonsága van, közel 40%-kal csökkenti a vérben az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) aktivitását, mely a szervezet legerősebb érösszehúzó anyagának, az angiotenzim II-nek a keletkezéséért felelős. Érdekesség, hogy a gyógyszeres terápiában a magas vérnyomás ellen egyik leggyakrabban használt gyógyszercsoport is pontosan ilyen hatásmechanizmussal rendelkezik (pl. enalapril).

Népgyógyászati felhasználás

A népgyógyászatban a gránátalmát a külföldi tapasztalatok alapján aranyérre, bélférgességre, vérképzőként, hasmenés ellen, alacsony vérnyomásra, gyomorsav hiányban, valamint gyulladáscsökkentőként alkalmazzák. A fenti hatásokat tudományos módszerekkel mindezidáig nem bizonyitották be.


Dr. Gáspár Róbert